Nevezetesség

A lakóházak közé ékelt épületet 1886-ban emelték, a Budapesti Talmud Egylet (Sász Chevra) számára. A kétszintes zsinagógát Felnner Sándor tervei alapján építették, a korai szecesszió jegyeit ötvözi a neogótikus és neoreneszánsz stílussal. 2022-ben a zsinagóga belső terét gondos feltárás és tervezés után restaurálták, hogy visszaadják eredeti pompáját, még részletesebb kidolgozásában, a mai kor igényeinek is megfelelő megoldásokkal.

A több mint 1000 méter hosszú tanösvény, lombkorona sétány és 15 méter magas kilátó egyedi betekintést enged a lombkorona világ életébe. Különlegessége, hogy földön, vízen és levegőben túrázhatnak a látogatók. Egyedi, új technológiák és interaktív szemléltető eszköz révén mutatja be a természet értékeit, biztosítja a szabadidő élményszerű eltöltését. A tanösvény egy része a holtág nádasán vezet keresztül. Az Erzsébet Ligeti Lombkorona Sétány és Kilátó (Erzsébet liget): 2015-ben „AZ ÉV ÖKOTURISZTIKAI LÉTESÍTMÉNYE” pályázaton, tanösvény kategóriában 2. helyezést ért el.

Gyomaendrőd központjában található látogatóközpont egy állandó kiállításnak ad otthont „Az esőcsepptől a Körösig” témában. A kiállítás interaktív táblákkal látványosan mutatja be egy esőcsepp útját a földön, víz felhasználását a háztartásokban, a csatornarendszerek létrejöttének történetét egészen az ókortól napjainkig, a szennyvíz útját és tisztulását, a vízhez köthető betegségeket, az ellenük való védekezést és még sok érdekes témát ölelve fel.

Felújított könyvtárunkban várjuk látogatóinkat.

Egerben az Érseki Palota középső szárnyát felújították, s a műemlék épület turisztikai funkciót is kapott, s számos kiegészítő szolgáltatás helyszíne lett. A látogató bepillanthat a püspöki élet mindennapjaiba, a könyvtárba, ruhatárba, dolgozószobába és kincstárba, történeti enteriőrök segítségével. Az Érseki Vinotéka a főegyházmegye területén lévő 4 borvidéket mutatja be. A díszkert felújítása is megtörtént. A Palota felújított és turisztikai vonzerővé fejlesztett épülete komoly turisztikai programkínálatot jelent.

Ismerje meg a vidéki Magyarországot egy helyen, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban Szentendrén! A Skanzen bemutatja a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében. A szabadtéri kiállítások lehetővé teszik, hogy a falusi élet hangulatáról és léptékéről valós benyomást szerezzen a látogató.

A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei (Könyvtár, Levéltár, Múzeum) a Dunántúli Református Egyházkerület (püspökség) központi közgyűjteménye, melynek feladata a dunántúli reformátusság írott és tárgyi emlékeinek összegyűjtése, őrzése, feldolgozása és bemutatása. A nagy múltú pápai Református Kollégium kötelékébe tartozik. Történelmi Emlékhely.

A gyönyörű, késő barokk-copf stílusban épült, puritán templom a maga egyszerűségével és nem mindennapi adottságaival, különleges kiállításoknak és egyben élénk kulturális központnak ad otthont. A templomtér alsó szintjén modern multimédiás eszközök segítik a megérkezést, a gondolatébresztést, a kapcsolat megteremtését múlt és jelen között. A templomtér eredeti szakrális funkcióját is megtartva, időszakonként istentiszteletek, esküvők megtartására is szolgál, közösségi térként funkcionál. A „Hajlék az örökkévalóságban” című állandó kiállítás eredeti műtárgyaiban a dunántúli református örökség félévezredes múltja ölt testet, válik vizuális valósággá.

Ha az ember a vidéki, falusias környezetről azt gondolná, hogy az csendes és unalmas, az Élménybirtok állatsimogatója egy pillanat alatt meggyőzi ennek ellenkezőjéről. Az autentikus, a középkori vidéki Magyarország földműves gazdáinak portáit idéző, fából és vályogból készült karámokhoz közeledve, s ott a szabadon sétálgató kacsákat és ludakat látva nem csupán történelmi léptékű, több évszázados időutazásban lehet része a látogatóknak, hanem saját gyermekkoruk emlékeit, a vidéki rokonoknál, nagyszülőknél töltött nyarakat is segít felidézni a semmihez sem fogható környezet. A Zöld Diófa Csárda szomszédságában található állatsimogató kettő- vagy négylábú, szőrös vagy éppen tollas, gágogó, hápogó, mekegő és ki tudja még hány fajta hangot kiadó lakói hamar belopják magukat az idősebb és a fiatal szívekbe egyaránt.

A Bikali Élménybirtokon az egyik takaros ház homlokzatán – mintegy hivatása cégéreként – távolról is jól látható ollóforma hirdeti, hogy e falakon belül dolgozik az óváros szabómestere. A műhelybe lépve színek és anyagok kavalkádja fogadja a látogatót, aki munka közben találkozhat a birtok szabójával, Bardon Mónikával. Szorgos kezei nyomát nem csupán az itt kiállított gyönyörű darabok, hanem a birtok „lakóinak” ruhái is magukon hordozzák.