Nevezetesség

A Déri Múzeum Debrecen egyik legnevezetesebb közgyűjteménye. A történeti formákkal épült múzeum – előtte Medgyessy Ferenc szobraival – Debrecen belvárosának ékessége. A felújított múzeumot 2012 márciusában adták át. A Déri Múzeum filiáléja a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum. A múzeum gyűjteménye évszázados fennállása alatt folyamatosan gyarapodott.

A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei (Könyvtár, Levéltár, Múzeum) a Dunántúli Református Egyházkerület (püspökség) központi közgyűjteménye, melynek feladata a dunántúli reformátusság írott és tárgyi emlékeinek összegyűjtése, őrzése, feldolgozása és bemutatása. A nagy múltú pápai Református Kollégium kötelékébe tartozik. Történelmi Emlékhely.

A gyönyörű, késő barokk-copf stílusban épült, puritán templom a maga egyszerűségével és nem mindennapi adottságaival, különleges kiállításoknak és egyben élénk kulturális központnak ad otthont. A templomtér alsó szintjén modern multimédiás eszközök segítik a megérkezést, a gondolatébresztést, a kapcsolat megteremtését múlt és jelen között. A templomtér eredeti szakrális funkcióját is megtartva, időszakonként istentiszteletek, esküvők megtartására is szolgál, közösségi térként funkcionál. A „Hajlék az örökkévalóságban” című állandó kiállítás eredeti műtárgyaiban a dunántúli református örökség félévezredes múltja ölt testet, válik vizuális valósággá.

Erkel Ferenc szülőházában a magyar opera megteremtőjének életútját és munkásságát mutatja be az emlékkiállítás. Erkel Ferenc megújult szülőháza, egy modern látogatóbarát múzeum. Az új állandó kiállítás az épület eredeti funkciójára épül. Bemutatja Erkel szülőházának eredeti funkcióit, az iskola és lakóház kettősségét. Az egykori osztálytermében ismét egy 19. századi tanterem kialakítására került sor, míg az épület további három helyiségében az Erkel család korábbi otthonát megjelenítő hálószobából, szalonból és konyhából álló enteriőr fogadja a látogatókat. További három helyiségben és egy vetítőteremben pedig közvetlenül Erkel Ferenc munkássága kerül bemutatásra.

Gyulai Vármúzeum - A végvárak, véghelyek a török-magyar harcok korának legfontosabb védőpontjai, a haza védelme szempontjából pajzsok, amelyek tagozott ívekben védték a Felvidéket, a Dunántúl északnyugati részét és Erdélyt, valamint magát Bécset is. Ebbe a láncolatba tartozik a gyulai vár, ahogy jellemezni szokták: `Közép-Kelet Európa egyetlen épen maradt, sík vidéki, gótikus téglavára`. Az igaz, hogy még egy olyan védelmi objektum, amely annyi 15. századi részletet megőrzött, nincs az említett régióban. Hogy ez megtörténhetett, az annak köszönhető, hogy a 19-20. században romos részeit kijavították, és semmilyen modern célra nem alakították át. Valamint az is bizonyos, hogy a várépületünk egy grófi kastély ma is zömmel meglévő ősparkjában áll, és mint romantikus rom elkerülte a pusztulást.

A Kohán György festőművész alkotásait bemutató Kohán Képtár nagyobb épületbe költözött, korábbi helyszíne pedig Vigadó név alatt, multifunkciós rendezvényteremként működik tovább. Az eredeti pompájában helyreállított épületben számtalan közösségi program szolgálja a helyiek és a turisták szórakozását.

A földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként. A házba dr. Ladics György jogász feleségével ifjú házasként költözött, majd utódai itt éltek a múzeummá alakításig. A hagyományőrző családban öt generáción át megmaradtak az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek s a szellemi életükről tanúskodó emlékek. A város az épület és a gyűjtemény felvásárlása után a házban múzeumot hozott létre.

Ha az ember a vidéki, falusias környezetről azt gondolná, hogy az csendes és unalmas, az Élménybirtok állatsimogatója egy pillanat alatt meggyőzi ennek ellenkezőjéről. Az autentikus, a középkori vidéki Magyarország földműves gazdáinak portáit idéző, fából és vályogból készült karámokhoz közeledve, s ott a szabadon sétálgató kacsákat és ludakat látva nem csupán történelmi léptékű, több évszázados időutazásban lehet része a látogatóknak, hanem saját gyermekkoruk emlékeit, a vidéki rokonoknál, nagyszülőknél töltött nyarakat is segít felidézni a semmihez sem fogható környezet. A Zöld Diófa Csárda szomszédságában található állatsimogató kettő- vagy négylábú, szőrös vagy éppen tollas, gágogó, hápogó, mekegő és ki tudja még hány fajta hangot kiadó lakói hamar belopják magukat az idősebb és a fiatal szívekbe egyaránt.

A Margit-szigeti víztorony kilátóként és kiállítótérként is működik. A budapesti Margitsziget középső részén, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad mellett áll. A szecessziós körlépcsőn haladva a nyolcerkélyes kilátó terembe érve Buda és Pest körpanorámája valamint a Dunát átívelő hidak látványa tárul a látogatók elé. 1977-ben városképi jelentőségű műemlékké nyilvánították. A nyári időszakban belépőjeggyel látogatható.

A Bikali Élménybirtokon az egyik takaros ház homlokzatán – mintegy hivatása cégéreként – távolról is jól látható ollóforma hirdeti, hogy e falakon belül dolgozik az óváros szabómestere. A műhelybe lépve színek és anyagok kavalkádja fogadja a látogatót, aki munka közben találkozhat a birtok szabójával, Bardon Mónikával. Szorgos kezei nyomát nem csupán az itt kiállított gyönyörű darabok, hanem a birtok „lakóinak” ruhái is magukon hordozzák.