Nevezetesség

Az AEROPARK Repülőmúzeum Budapesten, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálja mellett helyezkedik el. A repülőgép múzeumban megtekinthető a magyar közforgalmú repülés elmúlt 60 évének szinte teljes fejlődéstörténete, a Li–2 típustól kezdve egészen az ezredfordulóig szolgálatban lévő Tu–154-esen át a manapság is aktív L-410-es típusig, valamint számos repülőtéri kiszolgáló eszköz.

A repülőgép múzeumban megtekinthető a magyar közforgalmú repülés elmúlt 60 évének szinte teljes fejlődéstörténete, a Li–2 típustól kezdve egészen az ezredfordulóig szolgálatban lévő Tu–154-esen át a manapság is aktív L-410-es típusig, valamint számos repülőtéri kiszolgáló eszköz. Az iskolai szünetekben igénybe vehető repülőszimulátorunk segítségével látogatóink maguk is kipróbálhatják, milyen egy repülőgépet irányítani.

Ha az ember a vidéki, falusias környezetről azt gondolná, hogy az csendes és unalmas, az Élménybirtok állatsimogatója egy pillanat alatt meggyőzi ennek ellenkezőjéről. Az autentikus, a középkori vidéki Magyarország földműves gazdáinak portáit idéző, fából és vályogból készült karámokhoz közeledve, s ott a szabadon sétálgató kacsákat és ludakat látva nem csupán történelmi léptékű, több évszázados időutazásban lehet része a látogatóknak, hanem saját gyermekkoruk emlékeit, a vidéki rokonoknál, nagyszülőknél töltött nyarakat is segít felidézni a semmihez sem fogható környezet. A Zöld Diófa Csárda szomszédságában található állatsimogató kettő- vagy négylábú, szőrös vagy éppen tollas, gágogó, hápogó, mekegő és ki tudja még hány fajta hangot kiadó lakói hamar belopják magukat az idősebb és a fiatal szívekbe egyaránt.

A Bikali Élménybirtokon az egyik takaros ház homlokzatán – mintegy hivatása cégéreként – távolról is jól látható ollóforma hirdeti, hogy e falakon belül dolgozik az óváros szabómestere. A műhelybe lépve színek és anyagok kavalkádja fogadja a látogatót, aki munka közben találkozhat a birtok szabójával, Bardon Mónikával. Szorgos kezei nyomát nem csupán az itt kiállított gyönyörű darabok, hanem a birtok „lakóinak” ruhái is magukon hordozzák.

Erkel Ferenc szülőházában a magyar opera megteremtőjének életútját és munkásságát mutatja be az emlékkiállítás. Erkel Ferenc megújult szülőháza, egy modern látogatóbarát múzeum. Az új állandó kiállítás az épület eredeti funkciójára épül. Bemutatja Erkel szülőházának eredeti funkcióit, az iskola és lakóház kettősségét. Az egykori osztálytermében ismét egy 19. századi tanterem kialakítására került sor, míg az épület további három helyiségében az Erkel család korábbi otthonát megjelenítő hálószobából, szalonból és konyhából álló enteriőr fogadja a látogatókat. További három helyiségben és egy vetítőteremben pedig közvetlenül Erkel Ferenc munkássága kerül bemutatásra.

Gyulai Vármúzeum - A végvárak, véghelyek a török-magyar harcok korának legfontosabb védőpontjai, a haza védelme szempontjából pajzsok, amelyek tagozott ívekben védték a Felvidéket, a Dunántúl északnyugati részét és Erdélyt, valamint magát Bécset is. Ebbe a láncolatba tartozik a gyulai vár, ahogy jellemezni szokták: `Közép-Kelet Európa egyetlen épen maradt, sík vidéki, gótikus téglavára`. Az igaz, hogy még egy olyan védelmi objektum, amely annyi 15. századi részletet megőrzött, nincs az említett régióban. Hogy ez megtörténhetett, az annak köszönhető, hogy a 19-20. században romos részeit kijavították, és semmilyen modern célra nem alakították át. Valamint az is bizonyos, hogy a várépületünk egy grófi kastély ma is zömmel meglévő ősparkjában áll, és mint romantikus rom elkerülte a pusztulást.

A Kohán György festőművész alkotásait bemutató Kohán Képtár nagyobb épületbe költözött, korábbi helyszíne pedig Vigadó név alatt, multifunkciós rendezvényteremként működik tovább. Az eredeti pompájában helyreállított épületben számtalan közösségi program szolgálja a helyiek és a turisták szórakozását.

A földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként. A házba dr. Ladics György jogász feleségével ifjú házasként költözött, majd utódai itt éltek a múzeummá alakításig. A hagyományőrző családban öt generáción át megmaradtak az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek s a szellemi életükről tanúskodó emlékek. A város az épület és a gyűjtemény felvásárlása után a házban múzeumot hozott létre.

A vasúti közlekedés ″aranykorát″ idézi a vasútállomás területén található Mozdony skanzen, ahol három, teljesen felújított gőzmozdonyt tekinthetnek meg az érdeklődők. Celldömölk életében a legnagyobb változást a vasút megjelenése jelentette. A vasúti csomópont megalapozta Celldömölk `vasutas város` hírét és alapjául szolgált a gazdasági fellendülésnek a XIX. század végén, XX. század elején. A szépen rendben tartott parkban kiállított mozdonyok és vagonok egész évben ingyenesen látogathatók.

A Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális skanzene, ahol 150 évvel ezelőtti falusi miliőbe csöppenhetsz, megismerheted az Árpád-kor mindennapjait, tematikus rendezvényeken, foglalkozásokon vehetsz részt. A Sóstói Múzeumfalu hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi és néprajzi tájegységeinek megfelelő csoportosításban egy valóságos, ám igazából soha nem létezett falu másaként mutatja be a vidék néprajzi sajátosságait.