Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Vízimalom
Képtár
Csillagvizsgáló
Templom
Ökocentrum
Levéltár
Gyűjtemény
Kegyhely
Barlang
Panoptikum
Kisvasút
Planetárium
Óriáskerék
Szélmalom
Emlékhely
Nemzeti park
Kőtár
Emlékház
Erőd
Zarándokhely
Kálvária-domb
Gazdaház
Apátság
Betlehem
Zsinagóga
Sétány
Halászház
Kovácsműhely
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Zeneház
Kápolna
Romkert
Kiállítóhely
Alkotóműhely
Ökofalu
Imaház
Dzsámi
Őskohó
Szentély
Tárház
Épület
Rotunda

A Botanikus Kert a Kós Károly Művészeti Szakközépiskola egyik büszkesége, 1991-óta védett természeti érték. Az itt található élőgyűjtemény lombhullató és örökzöld lomblevelű fákra és cserjékre, tűlevelűekre és lágyszárú évelőkre tagolódik. Különleges értéket képvisel a hazai viszonylatban egyedülállónak mondható, mintegy 80 fajt számláló hidegtűrő bambuszgyűjtemény.
A Botanikus Kert a Kós Károly Művészeti Szakközépiskola egyik büszkesége, 1991-óta védett természeti érték. Az itt található élőgyűjtemény lombhullató és örökzöld lomblevelű fákra és cserjékre, tűlevelűekre és lágyszárú évelőkre tagolódik. Különleges értéket képvisel a hazai viszonylatban egyedülállónak mondható, mintegy 80 fajt számláló hidegtűrő bambuszgyűjtemény.

A Botanikus Kert a Kós Károly Művészeti Szakközépiskola egyik büszkesége, 1991-óta védett természeti érték. Az itt található élőgyűjtemény lombhullató és örökzöld lomblevelű fákra és cserjékre, tűlevelűekre és lágyszárú évelőkre tagolódik. Különleges értéket képvisel a hazai viszonylatban egyedülállónak mondható, mintegy 80 fajt számláló hidegtűrő bambuszgyűjtemény.

A Dobó István Vármúzeum, mint Nemzeti Emlékhely és kultuszhely, feladatának tekinti Eger és Heves megye régészeti, történeti, numizmatikai, néprajzi, képzőművészeti, iparművészeti és irodalomtörténeti örökségének gyűjtését, megőrzését, feldolgozását és sokoldalú, élményszerű bemutatását, kiemelten kezelve az egri vár történelmi és épített örökségét, valamint Gárdonyi Géza írói hagyatékát, ápolva az író kultuszát. A Vármúzeum a gyűjtési és kutatási területét tekintve alapvetően helytörténeti, de számos gyűjtemény a megyén túlmutat, illetve országos, sőt európai jelentőségű elemeket is tartalmaz.
A Dobó István Vármúzeum, mint Nemzeti Emlékhely és kultuszhely, feladatának tekinti Eger és Heves megye régészeti, történeti, numizmatikai, néprajzi, képzőművészeti, iparművészeti és irodalomtörténeti örökségének gyűjtését, megőrzését, feldolgozását és sokoldalú, élményszerű bemutatását, kiemelten kezelve az egri vár történelmi és épített örökségét, valamint Gárdonyi Géza írói hagyatékát, ápolva az író kultuszát. A Vármúzeum a gyűjtési és kutatási területét tekintve alapvetően helytörténeti, de számos gyűjtemény a megyén túlmutat, illetve országos, sőt európai jelentőségű elemeket is tartalmaz.

A Dobó István Vármúzeum, mint Nemzeti Emlékhely és kultuszhely, feladatának tekinti Eger és Heves megye régészeti, történeti, numizmatikai, néprajzi, képzőművészeti, iparművészeti és irodalomtörténeti örökségének gyűjtését, megőrzését, feldolgozását és sokoldalú, élményszerű bemutatását, kiemelten kezelve az egri vár történelmi és épített örökségét, valamint Gárdonyi Géza írói hagyatékát, ápolva az író kultuszát. A Vármúzeum a gyűjtési és kutatási területét tekintve alapvetően helytörténeti, de számos gyűjtemény a megyén túlmutat, illetve országos, sőt európai jelentőségű elemeket is tartalmaz.

A Székesegyház felé vezető boltíves átjáró előtt találjuk a Dóm Kőtárat. A modern épületet Bachman Zoltán Kossuth-díjas pécsi építész tervezte. A Székesegyház középkori kőmaradványait tekinthetjük meg az itt bemutatott állandó kiállításon. A Dóm Kőtár kiállításán megtekinthetjük a hajdani templom főbejáratát és a népoltárát is. A kőtár ezernél is több Árpád-kori kőfaragványt számlál, melyek egy nagyon gazdag művészeti világról tanúskodnak.
A Székesegyház felé vezető boltíves átjáró előtt találjuk a Dóm Kőtárat. A modern épületet Bachman Zoltán Kossuth-díjas pécsi építész tervezte. A Székesegyház középkori kőmaradványait tekinthetjük meg az itt bemutatott állandó kiállításon. A Dóm Kőtár kiállításán megtekinthetjük a hajdani templom főbejáratát és a népoltárát is. A kőtár ezernél is több Árpád-kori kőfaragványt számlál, melyek egy nagyon gazdag művészeti világról tanúskodnak.

A Székesegyház felé vezető boltíves átjáró előtt találjuk a Dóm Kőtárat. A modern épületet Bachman Zoltán Kossuth-díjas pécsi építész tervezte. A Székesegyház középkori kőmaradványait tekinthetjük meg az itt bemutatott állandó kiállításon. A Dóm Kőtár kiállításán megtekinthetjük a hajdani templom főbejáratát és a népoltárát is. A kőtár ezernél is több Árpád-kori kőfaragványt számlál, melyek egy nagyon gazdag művészeti világról tanúskodnak.

Vasvár legjelentősebb műemléke a középkori eredetű domonkos templom és kolostor épületegyüttese, mely ma részben egyházi, részben világi célokat szolgál. A múzeumban a Domonkos rendtörténeti gyűjtemény anyaga mellett a középkori megyetörténeti kiállítás és Török Richárd szobrászművész hagyatéka tekinthető meg.
Vasvár legjelentősebb műemléke a középkori eredetű domonkos templom és kolostor épületegyüttese, mely ma részben egyházi, részben világi célokat szolgál. A múzeumban a Domonkos rendtörténeti gyűjtemény anyaga mellett a középkori megyetörténeti kiállítás és Török Richárd szobrászművész hagyatéka tekinthető meg.

Vasvár legjelentősebb műemléke a középkori eredetű domonkos templom és kolostor épületegyüttese, mely ma részben egyházi, részben világi célokat szolgál. A múzeumban a Domonkos rendtörténeti gyűjtemény anyaga mellett a középkori megyetörténeti kiállítás és Török Richárd szobrászművész hagyatéka tekinthető meg.

1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna. A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállíttatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.
1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna. A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállíttatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.

1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna. A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállíttatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.