Nevezetesség

A Dreher Söripari Emléktárban megtalálható minden, amit a sörről és a Dreher Sörgyárakról feltétlenül tudni kell. Az országban és nemzetközi szinten is egyedülálló tárlat 1979 óta a gyár és a söripar történetének, eszközeinek állandó kiállítása. A Kőbányai Sörgyár ugyanis 1979-ben, fennállásának 125. évfordulóján nyitotta meg a Söripari Emléktárat, amely a megnyitásának 40 éves jubileuma alkalmából került felújításra. A sörgyár a Dreher Antalról elnevezett út elején egy modern és interaktív sörtörténeti kiállítás várja a látogatókat.

A miskolci Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló fő tevékenységi köre oktatási, közművelődési és ismeretterjesztő feladatok ellátása a csillagászat és az űrkutatás terén.

A Nógrád megyei Szügy közelében található 265 méter magas Dudáska-hegyen, a Cserhát lankáin épült fel a kilátó, melyről megcsodálhatjuk a változatos nógrádi tájat.

A Gerecse nyugati vonulatában található Dunaalmási Kőpite-túrakörök tanösvény több, mint 9 km hosszan kanyarog, és 32 állomásával vezet végig bennünket az egykori római úton, régi kőbányákon át a Kőpite tetejéig, ahonnan lélegzetelállító körpanoráma tárul a szemünk elé.

Gazdag gyűjtemény híradástechnikai eszközökből: telefonokból, rádiókból, gramofonokból. Számtalan kisebb-nagyobb tárgy teszi színessé a kiállítást: motorkerékpár, traktor, cséplőgép, repülőgép hajtómű, távíró, régi számítógép, 1945 előtti hanglemezek.

Érkezz meg városunkba, Lábatlanra, a Duna és a Gerecse-hegység ölelésében fekvő kisvárosba. Csodás természeti adottságait szeretnénk most megmutatni Neked. Az egykori lábatlani postakocsi épület történelemmel átitatott termeit, 5 tematikus részre bontottuk. A kiállításunk egyedülálló kísérletet tesz arra, hogy élvezetesen, és izgalmas környezetben mutassa be a természeti értékeinket, és felhívja a figyelmet a globális klimatikus változások káros hatásaira. Ökológiai lábnyomunk egyre nagyobb, amelyet csak odafigyeléssel és tudatos életmódváltással tudunk optimalizálni. Látogatóközpontunkban ahhoz adunk segítséget, hogy önállóan is el tudjon mindenki indulni a változás felé vezető úton.

A Pataji Múzeumot 1959-ben Pastyik István történelemtanár alapította meg, aki közel 40 évig volt a Pataji Múzeum igazgatója. Az 1960-as évek derekán rendbe hozták a parasztházat és az istállóját. 1968 nyarán pataji tájházként ünnepélyesen megnyitották. A Múzeum látogatható épületei: unitárius templom (időszaki kiállítások) és tájház (állandó kiállítás).

A dunaszentbenedeki Tájház a szerencse háza. A benne lakók paraszti világfelfogása érintetlenül őrizte meg az utókor számára a XIX. század végi Dunaszenbenedek házformáját és lakberendezését. Az egyedül élő, a nagyszüleinél nevelkedett Kun Rozália ragaszkodott a család hagyományos értékeihez, nem vett tudomást a körülötte változó világról. A ház homlokzatai és a tető héjazata kivételével eredeti szépségében vészelte át a falusi házak átalakításának divatját, még az elektromos áramot sem vezették be. A Tájház berendezésében máshonnét gyűjtött tárgyak nincsenek.

Dunaszentmiklós a Gerecse-hegység északnyugati részén, egy kicsi völgyben, körülbelül 200 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Tiszta időben néha a Bakony csúcsai is láthatók, Tata síkságára is jó a kilátás. Olyannyira dombos, hogy alig van sík területe. A 16 méter magas kilátótorony a temető fölött épült.

A dunaújvárosi Duna-parti a szoborpark sétány végén található acélszerkezetes panoráma kilátó, ami a régi Vorosilov-kilátó helyére épült. A kilátó benyúlik a felső Duna-parti részre és látványos panorámával fogadja a látogatókat.