Nevezetesség

A nagy magyar író fia, ifj. Fekete István apja hagyatékának nagyobbik részét szétosztotta. Dombóvárra került számos vadászati trófea, az író utolsó íróasztala, rádiója, lámpája, vadászigazolványa, útlevele, halászjegye, iskolai bizonyítványai, és sok más. A múzeum magángyűjtemény, kizárólag előzetes bejelentkezéssel látogatható a tervezett érkezés előtt 24-48 órával.

A Fekete Sas Patika 1971-ben szűnt meg gyógyszertárként működni. 1975-ben, az épület és a berendezés szakszerű restaurálását követően, már múzeumként nyitotta meg ajtaját a közönség előtt. A több mint kétszáz esztendő eseményei, tulajdonos- és ízlésváltozásai mind nyomot hagytak a bútorzaton és a felszerelésen. Ám az egymást követő patikusok hagyománytiszteletének köszönhetően e hosszú korszak egésze illusztrálható a ránk maradt eredeti tárgyak meglepő sokaságával.

A Fekete Szerecseny Patika szerves része a Kőszegi Városi Múzeumnak, amely a hazai gyógyszerészet gazdag Vas megyei emlékanyagát mutatja be. Látványában ez a kiállítóhelyünk nem versenyezhet a laikusok által is őszinte csodálattal szemlélt jezsuita bútorzattal, azonban egyedülállóan régi volta, valamint a bemutatott gazdag enteriőrök és eszközanyag miatt szakmai értéke talán nagyobb. Hazánkban csak itt látható, szó szerint egymás mellet a 17. századi officina és laboratórium, illetve azok 19. századi párjai.

A Söréttorony, más néven Fellner Jakab-kilátó eredetileg a Turul sörétöntödének adott helyet Tatán, a Kálvária-domb közelében. A felújított 37 méter magas toronyból szép panoráma nyílik Tata városára és a környező vidékre, a Gerecsére, Tatabányára és Dunaalmásra. A kilátótorony a barokk hangulatú városkép kialakításában nagy szerepet játszó Fellner Jakab emlékét őrzi.

A Felpéci Tájház a közösség számára nyitott intézmény, mely Felpéc tárgyi és szellemi emlékeit gyűjti, őrzi. Részt vállal a vidéki Magyarország kulturális örökségének megőrzésében, a település helyi értékeinek feltárásában, az értéktár létrehozásában, annak hasznosításában. Szabadidős, népfőiskolai programjain keresztül a tárgyi emlékek, az életmód és a szokások bemutatásával, elméleti ismeretek és a mai ember mindennapi életben is hasznosítható gyakorlati tudás közvetítésével segíti a népi hagyományok jobb megértését, hozzájárul a magyar kultúra hazai és nemzetközi szintű népszerűsítéséhez.

A tönkrement ikonikus malmot újjáépítették és nem csak látogatható, hanem dolgozik, őröl is a bunyevác településen, Felsőszentivánon. Tíz éve egy vihar tette tönkre a malmot, azóta újjáépítették, és mostantól nemcsak bárki számára látogatható, hanem a rendeltetésének megfelelően lisztet is készítenek benne. A malom hibrid, így széllel és villamos energiával is működik. Az épületben - családbarát környezetben - interaktív kiállítótótér is helyet kap - oktatási célokra is alkalmas lesz.

A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút a Bükk-hegységben található, nem messze Egertől északra. A vonatok hétvégén és munkaszüneti napokon szállítják a kirándulni és pihenni vágyókat, de természetesen különvonat más napokra is rendelhető. Az első vonalat 1915-ben fektették le 760 mm-en, a fakitermelés szolgálata céljából, a megnövekedett szállítási igények miatt. Elsőként a Felsőtárkány–Kisnádas–Petres közötti vonal épült meg, amely hamar kibővült a Varróház-Tótnólápa ággal.

A Faluház a felsőtárkányi civil egyesületeknek, művészeti csoportoknak és önkormányzati rendezvényeknek ad helyet.

A tájház épülete eredetileg parasztház volt, amit „harangozóház`-nak használtak. Az 1900-as évek elejétől a harangozó lakott itt feleségével és három lányával. Külső-belső felújítása és a kapcsolódó zöld felületének rendezése által az önkormányzat idegenforgalmi célra kialakította a felsőtárkányi néprajzi értékek tárházát. Folyamatos látogathatósága révén megismerteti a helyi és az ide látogató emberekkel a felsőtárkányi néphagyományokat, a népviselet jellegzetességeit. A régi tárgyak a század eleji paraszti életről mesélnek. A tájház előzetes bejelentkezés után, ingyenesen látogatható.

Keszthelyhez közel, a Fenyves-allé végében található az Festetics-major és Kiskastély Fenékpusztán. A Festeticsek fenékpusztai ménesbirtoka a 19. században a magyar lótenyésztés és a magyar lovassport egyik legjelentősebb központjának számított. Küzdelmes múltja után az egykoron nemzetközi hírű birtok komplex szabadidő-központként nyitotta meg újra kapuit. A Fenékpusztai Majorság korhű környezetében idézi meg a Festetics család fénykorát és lótartási hagyományait.