Nevezetesség

A Gyulai Evangélikus Egyházközösség temploma a város legforgalmasabb részén, a Béke sugárút mentén található. Timpanonos, dór oszlopos díszítésű, egytornyos templom. Eklektikus stílusban épült 1927-1938-ig, Gerlóczi Gedeon tervei alapján. Az evangélikus templomot az első világháború és az 1925-ös árvíz után 1927. december 18-án avatták fel. A templom építését egy, az egész országra kiterjedő gyűjtési mozgalom segítségével finanszírozták.

A szabadtéri kéthektáros területen a történelmi Magyarország épített szimbólumait, történeti emlékeit foglalja magába 1:25-ös méretarányú makettek formájában. Kastélyok, nemzetünk műemlékei, paloták, templomok, várak adnak esztétikai élményt és hozzák élő közelségbe a régi időket, eleink hőstetteit a látogatók számára, ahogyan ez a néhány mellékelt fotón keresztül is érzékelhető. Kortól függetlenül a park igazi értékes, izgalmas kikapcsolódást nyújt mindenkinek.

A Mecsekerdő Zrt. gyönyörű helyszínt választott új tanösvényének kiépítéséhez, melynek névadója a Zselici vidék jellegzetes és meghatározó fafaja, az ezüsthárs. A körülbelül 6 kilométeres, kényelmes sétával bejárható tanösvény tábláinak segítségével megismerkedhetnek az odalátogatók az erdőgazdaság, és az erdészek mindennapi munkájával, a Dél-Zselic geológiájával, természeti értékeivel, a tanösvény kezdő és végpontján pedig szomjukat olthatják a frissen felújított források vizével.

A 3,520 m hosszú tanösvény 16 db információs tábla segítségével mutatja be a terület fontosabb őshonos fafajait, mindemellett kiváló terepet biztosít a kirándulni, sétálni, vagy akár a sportolni vágyóknak is. 2 pihenőhely, valamint 1 pad került kialakításra arra az esetre, ha valaki tovább szeretné élvezni Somogy Zöld Szívének, vendégszeretetét, hangulatát. A tanösvény önállóan, térítésmentesen is bejárható, de igény esetén, térítés ellenében idegenvezetést is kérhető.

A árkertben található Fafaragó Galéria 1996-ban azzal a céllal nyitotta meg kapuit, hogy a mai magyar fafaragásnak, faművességnek, népi szobrászatnak bemutatkozási lehetőséget biztosítson. Mint ilyen, a maga nemében egyedülálló az országban.

Vonzó idegenforgalmi látványosság, értékes néprajzi gyűjtemény a nagyközségbe látogató szlovák és magyar turisták számára. Jellege: a szlovák faluházak, tájházak csoportjába tartozó helytörténeti gyűjtemény. Részei: a XIX. század végi táj-jellegű parasztportán álló, 1 oszlopos, nyitott gangos 3 helyiséges lakóház (pitvar, tisztaszoba, lakószoba), kocsiszín, istálló, malacól, gémeskút itatóvályúval. A lakóház bútorait, berendezési tárgyait, mezőgazdasági szerszámait, használati eszközeit, ruhaneműit a faluban élő majdnem kizárólagosan szlovák eredetű lakosoktól gyűjtötték össze.

A Faluház és népviseletbe öltöztetett babák múzeuma sokféle látnivalót kínál az ideérkező vendégeknek Abádszalókon. A múzeum legnagyobb részét a népviseletbe öltözött babák foglalják el. Steigauf Józsefné kutató és készítő munkájának eredményeként a Kárpát-medence és a föld országainak viseleteiből több mint 850 rend ruhájának hiteles kicsinyített mása tekinthető meg négy helységben. A babák mérete lehetővé teszi, hogy a legbonyolultabb hímzést, szabást sem kelljen stilizálni. Értéküket növeli, hogy minden öltözetben eredeti textília is van. Szakemberek megítélése szerint Európa leggazdagabb viselet együttese tekinthető itt meg.

Márianosztra a Börzsöny hegység déli vonulatainak ölelésében, Pest megye északi részén, Szobtól mintegy 7 kilométerre, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén helyezkedik el, Nagy Lajos király alapította kolostorával és templomával, a máig kedvelt búcsújáró hely, Márianosztra.

A Mogyoródi Faluház ad otthont a településen a Helytörténeti Gyűjteménynek is. A faluházban található rengeteg tárgy néprajzos, szakmai szempontú átválogatásával kezdődött. A tárlatba illő tárgyak (444 db) ezután leltári számot kaptak és bevezetésre kerültek a leltári könyvbe, ahol az általános adatokon kívül igyekeztünk feltüntetni a tárgy származási helyét, az adományozó család nevét. A tárgyakról digitális (színes, képes) leltár is készült. Ezután megtörtént a faluház szakmai szempontú újrarendezése.

A Faluház azzal a céllal jött létre, hogy a falu hagyományait, szokásait feltárja, összegyűjtse a faluban azokat a tárgyi, képi és szóbeli emlékeket, amelyek a falu múltját, jelenét meghatározzák. Célunk továbbá kapcsolatot keresni a faluból elszármazott emberekkel és az, hogy legyen egy olyan hely, ahol öregek, fiatalok egymásra találva megismerhetik a múltat, építhetik a jövőt.