Nevezetesség

A város helytörténeti gyűjteményeként 1951-ben alapított, Ferenczy Károly festőművész nevét viselő múzeum a Kossuth Lajos utcában álló műemléképületben, a XVIII. századi Pajor-kúriában kapott 2013-ban új elhelyezést. Jelenleg időszaki kiállításoknak ad otthont: falai között huszadik századi és kortárs, szentendrei kötődésű és nemzetközi tárlatok egyaránt látogathatók.

A fertőszentmiklósi temető mellett, az Agghegy utcában található a város kilátója, melynek 12 m magas felső szintjéről nagyszerű panoráma nyílik a Fertő tóra, a Kisalföldre, az Alpokaljára. A kilátó ingyenesen látogatható.

A Fertő-vidéki, legendásan szép, egységes, fűrészfogas beépítésű széplaki utcasor az 1930-as évektől minden jelentősebb népi építészetet tárgyaló műben szerepel. Szerencsénkre ebből az utcasorból öt egymás mellett álló ház megmaradt, így lehetőség nyílt arra, hogy a hagyományos háztípus bemutatásán túl a valamikori utcakép hangulatát is felidézzük.

Gyenesdiás egyik legkedveltebb kirándulópontja megerősödve és megszépülve várja látogatóit. A Festetics-kilátó Gyenesdiáson a Nagymezőn helyezkedik el, ami a Keszthelyi-hegység kedvelt kirándulóhelye. A háromszintes kilátó csodálatos körpanorámát nyújt a Keszthelyi-öbölre és a környező Balaton-felvidék dombvilágára.

Tokajban, a Finánc-dombi kilátóból meseszép látvány nyűgözi le a látogatót. Előttünk az Alföld, hiszen tiszta időben akár 15 km-re is elláthatunk. Északra a Bodrogzug, illetve a Zemplén vonulatai láthatók, miközben a hegyoldalon a tokaji szőlőskertekben gyönyörködhetünk.

Az 1951-ben alapított túrkevei múzeum jelentős területi múzeummá fejlődött. Sokarcú gyűjteményéből válogatva komplex állandó kiállítást tár a látogatók elé, melyben bemutatja azokat a természeti és kulturális értéket, amelyek ezen a tájon születettek.

Az 1910-es években építtette a Fischl kereskedő család a kétszintes épületet, ami jelenleg a Helytörténeti Múzeumnak, házasságkötő teremnek, s a Régi műhelyek című helytöténeti kiállításnak ad otthont.

A 19. század elején terméskőből épült parasztbarokk lakóház, 1986 óta az önkormányzat által alapított helytörténeti gyűjteményként működik. Kialakításában nagy szerepe volt Pacsuné Fodor Sára helytörténésznek, aki a tájház megnyitásától haláláig az intézményben dolgozott. A helytörténész nevét a tájház 2006-ban vette fel. A gyűjteményt a lakosság adományozta régi tárgyi emlékekből. Az állandó kiállítás ízelítőt ad a település és környéke iparos múltjából. A nagyszobában Krúdy Gyula emlékszobát alakítottunk ki, a Tájház bejelentkezés útján látogatható.

Magyarország első és egyetlen olyan múzeuma, ahol a fodrászat történetével, a szakma kellékeivel ismerkedhetsz meg. Hogy nézett ki egy 19. századi fodrászat? Mi a különbség a fodrász és a borbély között? Hogy húztak fogat egy fogkulccsal? Hogy készült a dauer? Ezekre és még sok más érdekes kérdésre kaphatsz választ, ha ellátogatsz hozzánk és megnézed gyűjteményünket!

A helyi hagyományokat hűen őrzi a Foktői tájház. A helyi összefogás szép példája a Foktő, Fő utca 32. szám alatti tájház autentikus felújítsa és a hagyományos paraszti létformát tükröző, egykori használati tárgyakkal való berendezése. A tájház ablakkeretének sárga színét legalább akkora körültekintéssel választották ki, mint a berendezési és használati tárgyakat, amelyek elhelyezésekor a helyiek érzékenysége miatt arra is ügyelni kellett, hogy melyek voltak a reformátusok és melyek a katolikusok által lakott egykori porták jellemző képei, dísztárgyai.