Nevezetesség

A Hortobágy-mátai Fecskeház Erdei Iskola mellett található a Csillagoségbolt-park bemutató csillagvizsgálója. A csillagvizsgáló az Erdei Iskolába látogató vendégek mellett a nagyközönség számára is nyitva áll. A csillagda egy közel 7 m magas torony tetején helyet foglaló 3 m-es átmérőjű kupola. A csillagda főműszere egy 140 mm átmérőjű CFF apo távcső.

Megújultak, bővültek a Látogatóközpont kiállításai. A Hortobágy természete interaktív kiállítás és a Pusztai Kincsestár - a jószág haszna kiállítás ad részletes információt a Hortobágy világáról. Az épület előtti területen egy új közösségi tér jött létre, padokkal árnyékot adó pergolával, melynek központi eleme a már közel egy éve felavatott daru szobor. A Hortobágy Cafe világörökségi központhoz méltó hangulatával várja vendégeit, s joggal számíthat arra, hogy a családosok kedvenc helyévé válik a szomszédos Délibáb játszótérrel együtt. A Látogatóközpont ajándékboltjában beszerezhetjük többek között a Hortobágyi Nemzeti Parki Termék védjegyeseinek árucikkeit is. A Látogatóközpont Hortobágy központjában, a 33-as főút mentén, a Hortobágyi csárda szomszédságában, a körforgalom mellett található.

Megújult a Pásztormúzeum. Az UNESCO kulturális világörökségének részét képező, műemléki védettségű egykori szekérállás a műemléki helyreállítást követően a több, mint 100 évvel korábbi arcát mutatja. A híres Hortobágyi Pásztormúzeum a pusztai élet sajátosságait és kulturális elemeit mutatja be élőképeken, archív filmeken, képeken, használati eszközökön keresztül az érdeklődők számára. A kiállítás nagyban kapcsolódik az épület alapvető funkciójához, ugyanis az eredetileg szekérállásként funkcionált, ahol a hídi vásárok idején a vásározók jelentős része a hortobágyi pásztorokkal együtt megfordult.

A tájház és emlékház Zala megyében, Nagykanizsától 20 km-re Murakeresztúron található. A nemzetiségi lét, a helyi értékek, annak megőrzése és bemutatása fontos a Közművelődési Egyesület Murakeresztúr számára.

Levéltári források igazolják, hogy a telken már 1865-ben állt az a talpas, favázas szerkezetű, egykor zsuppszalmás, majd 1910-től cserépfedésű ház, melynek rekonstrukciója- a 19. század második felének életmódját reprezentálva- 1985-ben készült el. Ugyanezen felújítás során, a telken álló, szintén műemléki védettség alatt álló gazdasági épület is megújult. Az egykori lakóházat 1986-ban Orzsi Zoltán néprajzkutató, a barcsi Dráva Múzeum és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Dráva mentéről származó gyűjteményi tárgyaival, a 19. század végi állapotoknak megfelelően rendezte be.

A kópházi tájház körülbelül az 1860-as években épülhetett. Ez a porta három épületrészből áll, melyek együttesen mutatják be a régi életformát. Az első – az utcáról nézve jobboldali- épület a főépület.

A 2012. augusztus 20-ai ünnepséggel párhuzamosan került sor a Horváth József nevével fémjelzett alkotóház és helytörténeti kiállítás átadására. Az épületben négy bemutatótermet alakítottak ki, melyek valamilyen formában kapcsolódnak Dombrád történelméhez és mindennapjaihoz.

A Jászkunság első történetírójának, a Jászjákóhalmán született Kőhalmi Horváth Péternek nevét viseli a helytörténeti gyűjtemény, mely 1998-ban nyílt meg. Itt látható többek között a a Félegyházi Madonna. A hajdani polgári berendezési tárgyak mellett a kenderfeldolgozás tárgyi emlékeit is bemutatják, emellett látható egy, a 30-as évekből származó fotósorozat, valamint a település múltját bemutató egyéb kiállítási tárgyakat is láthatunk. Külön helyiségben kapott helyet Laki Ida, helyi születésű festőművésznő alkotásaiból létrehozott galéria.

A jégkorszakot idéző, varázslatos Hosszú-völgy világa, védett növény és állatfajok olyan sokaságát is őrzi a jégkorszak óta, amire kevés példa akad Magyarországon. A Hosszú-völgy egy alig 2 kilométer hosszú löszvölgy a Kisalföld keleti végén, amelyen túl már a Bársonyos szelíden lankás dombvidéke emelkedik a Vértes hegység felé. A völgy egyedülálló növény és állatvilágát ismertető, de a történelmi és táji változásokat is bemutató tanösvény 4 kilométeres útvonala mentén 12 állomás került kialakításra.

A magyar származású világhírű szabadulóművész, Harry Houdini relikviáit, többek között bilincseit, zubbonyát és könyveit mutatja be a The House of Houdini múzeum, amely 2016. júniusában nyílt meg a Budai Várban. David Merlini szabadulóművész, a múzeum megálmodója és létrehozója. Harry Houdini Budapesten, a Rákosárok (ma Csengeri) utcában született Weisz Erik néven 1874-ben. A kiállítótér folyamatos, élő bűvészműsorral és interaktív trükkökkel is várja a látogatókat, a fiatal bűvészeknek pedig próba- és fellépési helyszínt is biztosít.