Turizmus Program

Libalakomák

Libabőr Fesztivál

Siófoki Városnapok

Kastély élmények

Csoki workshop

Kék Zónák

TOP 100 úticél

Jegyvásárlás

Nevezetesség

Népszerűség

2010 óta Szentendre sétálóutcájának sárga színű sarokháza titkot rejt. Olyan ez, mint a forgó-fénylő csodák háza, ahol felcsillan a régmúlt karácsonyok bája. Az elmúlt négy évben tízezernél is több fajta dísz fordult meg kínálatában, jelenleg is több mint négyezerféle közül választhatnak a látogatók. A díszek a világ minden tájáról érkeznek, a német diótörők mellett jól megférnek a fülöp-szigeteki manók, miközben a cseh és lengyel üveggömbökön megcsillan az orosz faragott Mikulások arca.

2010 óta Szentendre sétálóutcájának sárga színű sarokháza titkot rejt. Olyan ez, mint a forgó-fénylő csodák háza, ahol felcsillan a régmúlt karácsonyok bája. Az elmúlt négy évben tízezernél is több fajta dísz fordult meg kínálatában, jelenleg is több mint négyezerféle közül választhatnak a látogatók. A díszek a világ minden tájáról érkeznek, a német diótörők mellett jól megférnek a fülöp-szigeteki manók, miközben a cseh és lengyel üveggömbökön megcsillan az orosz faragott Mikulások arca.

2010 óta Szentendre sétálóutcájának sárga színű sarokháza titkot rejt. Olyan ez, mint a forgó-fénylő csodák háza, ahol felcsillan a régmúlt karácsonyok bája. Az elmúlt négy évben tízezernél is több fajta dísz fordult meg kínálatában, jelenleg is több mint négyezerféle közül választhatnak a látogatók. A díszek a világ minden tájáról érkeznek, a német diótörők mellett jól megférnek a fülöp-szigeteki manók, miközben a cseh és lengyel üveggömbökön megcsillan az orosz faragott Mikulások arca.

Kirándulásra hívjuk Önöket! Kellemes túra keretében mesélünk erről a különleges lófajtáról és az Aggteleki Nemzeti Parkról. Az ösvény Jósvafőről, a Kúria Oktatóközpont és Lovasbázis épületétől indul és a hucul ménes Gergés-bércen található karámjához vezet. Az állomásokon elhelyezett tájékoztató táblák segítségével a terület természeti értékeibe, a ménes életébe és a tájat egykor alakító hagyományos gazdálkodásba nyerhet betekintést az érdeklődő.

Kirándulásra hívjuk Önöket! Kellemes túra keretében mesélünk erről a különleges lófajtáról és az Aggteleki Nemzeti Parkról. Az ösvény Jósvafőről, a Kúria Oktatóközpont és Lovasbázis épületétől indul és a hucul ménes Gergés-bércen található karámjához vezet. Az állomásokon elhelyezett tájékoztató táblák segítségével a terület természeti értékeibe, a ménes életébe és a tájat egykor alakító hagyományos gazdálkodásba nyerhet betekintést az érdeklődő.

Kirándulásra hívjuk Önöket! Kellemes túra keretében mesélünk erről a különleges lófajtáról és az Aggteleki Nemzeti Parkról. Az ösvény Jósvafőről, a Kúria Oktatóközpont és Lovasbázis épületétől indul és a hucul ménes Gergés-bércen található karámjához vezet. Az állomásokon elhelyezett tájékoztató táblák segítségével a terület természeti értékeibe, a ménes életébe és a tájat egykor alakító hagyományos gazdálkodásba nyerhet betekintést az érdeklődő.

A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.

A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.

A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.

A kiállítás áttekintést ad a húsipari eszközök, a vágási és feldolgozási technológiák fejlődéséről. Bemutatót láthatunk a húsipari szakirodalomból, valamint nyomon követheti a látogató a Húsipari Kutatóintézet történetét, fejlődését.

A kiállítás áttekintést ad a húsipari eszközök, a vágási és feldolgozási technológiák fejlődéséről. Bemutatót láthatunk a húsipari szakirodalomból, valamint nyomon követheti a látogató a Húsipari Kutatóintézet történetét, fejlődését.

A kiállítás áttekintést ad a húsipari eszközök, a vágási és feldolgozási technológiák fejlődéséről. Bemutatót láthatunk a húsipari szakirodalomból, valamint nyomon követheti a látogató a Húsipari Kutatóintézet történetét, fejlődését.

Gyöngyösön a Fő tér 10. szám alatt, a Vachott Sándor Városi Könyvtár épületében kapott helyet a város legújabb közgyűjteménye, a 2007. június 2-án megnyílt Huszár Lajos Éremtár. A gyűjtemény anyaga felöleli a magyar államiság teljes történetét. Megismertet nemcsak a magyar uralkodók által kibocsátott hivatalos pénzekkel, de bepillantást nyerhetünk az erdélyi fejedelmek pénzverésébe is. A pénztörténeti rész napjaink forgalmi és emlékpénzeinek bemutatásával zárul.

Gyöngyösön a Fő tér 10. szám alatt, a Vachott Sándor Városi Könyvtár épületében kapott helyet a város legújabb közgyűjteménye, a 2007. június 2-án megnyílt Huszár Lajos Éremtár. A gyűjtemény anyaga felöleli a magyar államiság teljes történetét. Megismertet nemcsak a magyar uralkodók által kibocsátott hivatalos pénzekkel, de bepillantást nyerhetünk az erdélyi fejedelmek pénzverésébe is. A pénztörténeti rész napjaink forgalmi és emlékpénzeinek bemutatásával zárul.

Gyöngyösön a Fő tér 10. szám alatt, a Vachott Sándor Városi Könyvtár épületében kapott helyet a város legújabb közgyűjteménye, a 2007. június 2-án megnyílt Huszár Lajos Éremtár. A gyűjtemény anyaga felöleli a magyar államiság teljes történetét. Megismertet nemcsak a magyar uralkodók által kibocsátott hivatalos pénzekkel, de bepillantást nyerhetünk az erdélyi fejedelmek pénzverésébe is. A pénztörténeti rész napjaink forgalmi és emlékpénzeinek bemutatásával zárul.

Már gyermekként megtanultuk tisztelni a helyi hagyományokat. 2000-ben kezdtünk el fafaragással, busó babakészítéssel foglalkozni. Három évvel ezelőtt kezdtünk el porcelán sokác babákat is készíteni. Az általunk előállított termékekkel csak kevesen foglalkoznak, igény mutatkozott a mi termékekre is. Minden évben minősítettjük babáinkat, mert így kapunk visszaigazolást munkánkról. A beadott babákra a legjobb minősítést szoktuk kapni, mely bennünket igazol, hogy van értelme a munkánknak.

Már gyermekként megtanultuk tisztelni a helyi hagyományokat. 2000-ben kezdtünk el fafaragással, busó babakészítéssel foglalkozni. Három évvel ezelőtt kezdtünk el porcelán sokác babákat is készíteni. Az általunk előállított termékekkel csak kevesen foglalkoznak, igény mutatkozott a mi termékekre is. Minden évben minősítettjük babáinkat, mert így kapunk visszaigazolást munkánkról. A beadott babákra a legjobb minősítést szoktuk kapni, mely bennünket igazol, hogy van értelme a munkánknak.

Már gyermekként megtanultuk tisztelni a helyi hagyományokat. 2000-ben kezdtünk el fafaragással, busó babakészítéssel foglalkozni. Három évvel ezelőtt kezdtünk el porcelán sokác babákat is készíteni. Az általunk előállított termékekkel csak kevesen foglalkoznak, igény mutatkozott a mi termékekre is. Minden évben minősítettjük babáinkat, mert így kapunk visszaigazolást munkánkról. A beadott babákra a legjobb minősítést szoktuk kapni, mely bennünket igazol, hogy van értelme a munkánknak.

Göncön a Huszita-házként ismert vagy cseh ház néven is emlegetett épület berendezése a 19. század végi mezővárosi, parasztpolgári életmód tárgyi emlékeit mutatja be, melyet a földművelés és a kereskedelem együttes jellemez.

Göncön a Huszita-házként ismert vagy cseh ház néven is emlegetett épület berendezése a 19. század végi mezővárosi, parasztpolgári életmód tárgyi emlékeit mutatja be, melyet a földművelés és a kereskedelem együttes jellemez.

Göncön a Huszita-házként ismert vagy cseh ház néven is emlegetett épület berendezése a 19. század végi mezővárosi, parasztpolgári életmód tárgyi emlékeit mutatja be, melyet a földművelés és a kereskedelem együttes jellemez.

A Nagy-rét és a 61-es villamos végállomása közötti úton található. Az idős tölgyesben erdészek által létrehozott lékeket láthatunk, amelyekben van ahol már kiválóan megfigyelhetők a megújuló erdő fiatal fáiból álló foltok (szakszóval: újulatkúpok). Az erdőt itt sokféle fafaj alkotja, és többek között jellegzetes erdei gyümölcsfákat is láthatunk. A tanösvény folytatódik a nagy-réti akadálymentes tanösvényben.

A Nagy-rét és a 61-es villamos végállomása közötti úton található. Az idős tölgyesben erdészek által létrehozott lékeket láthatunk, amelyekben van ahol már kiválóan megfigyelhetők a megújuló erdő fiatal fáiból álló foltok (szakszóval: újulatkúpok). Az erdőt itt sokféle fafaj alkotja, és többek között jellegzetes erdei gyümölcsfákat is láthatunk. A tanösvény folytatódik a nagy-réti akadálymentes tanösvényben.

A Nagy-rét és a 61-es villamos végállomása közötti úton található. Az idős tölgyesben erdészek által létrehozott lékeket láthatunk, amelyekben van ahol már kiválóan megfigyelhetők a megújuló erdő fiatal fáiból álló foltok (szakszóval: újulatkúpok). Az erdőt itt sokféle fafaj alkotja, és többek között jellegzetes erdei gyümölcsfákat is láthatunk. A tanösvény folytatódik a nagy-réti akadálymentes tanösvényben.

1968-ban Ibafán létrehoztak egy pipatörténeti kiállitást, amely mai formáját az 1989-es újrarendezés során nyerte el. A kiállitott tárgyak a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyüjteményét képezik. Az ibafai pipatörténeti kiállitás két teremben mutatja be érdekességeit. Az első teremben a nevezetes ibafai fapipa másolata tárul elénk. A terem bal oldalán a ma is használatos pipák, valamint a XX. század közepéig használt szivar és szipka található, melyeket hölgyek részére készitettek. Tovább lépve a második terem különlegességeivel találkozhat a nézelődő.

1968-ban Ibafán létrehoztak egy pipatörténeti kiállitást, amely mai formáját az 1989-es újrarendezés során nyerte el. A kiállitott tárgyak a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyüjteményét képezik. Az ibafai pipatörténeti kiállitás két teremben mutatja be érdekességeit. Az első teremben a nevezetes ibafai fapipa másolata tárul elénk. A terem bal oldalán a ma is használatos pipák, valamint a XX. század közepéig használt szivar és szipka található, melyeket hölgyek részére készitettek. Tovább lépve a második terem különlegességeivel találkozhat a nézelődő.

1968-ban Ibafán létrehoztak egy pipatörténeti kiállitást, amely mai formáját az 1989-es újrarendezés során nyerte el. A kiállitott tárgyak a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyüjteményét képezik. Az ibafai pipatörténeti kiállitás két teremben mutatja be érdekességeit. Az első teremben a nevezetes ibafai fapipa másolata tárul elénk. A terem bal oldalán a ma is használatos pipák, valamint a XX. század közepéig használt szivar és szipka található, melyeket hölgyek részére készitettek. Tovább lépve a második terem különlegességeivel találkozhat a nézelődő.

A Gül Baba Türbéje mellett a pécsi mauzóleum az egyetlen megmaradt középkori muszlim síremlék Magyarországon. Idrisz Baba türbéje muszlim sírépítmény, amely a pécsi Rókus-dombon helyezkedik el. A domb déli lejtője a török hódoltság idején a muszlim temetkező volt. Az 1591-ben emelt síremlék 6 méter átmérőjű és 8,5 méter magas. Alaprajza nyolcszögletű, falai és félgömb kupolája nyers kőből készült. Négyzet alakú ablakait szamárhátíves kialakítás zárja, felettük körablak sorral. A türbe belső fala eredetileg vakolt és meszelt volt, továbbá feliratok is díszítették.

A Gül Baba Türbéje mellett a pécsi mauzóleum az egyetlen megmaradt középkori muszlim síremlék Magyarországon. Idrisz Baba türbéje muszlim sírépítmény, amely a pécsi Rókus-dombon helyezkedik el. A domb déli lejtője a török hódoltság idején a muszlim temetkező volt. Az 1591-ben emelt síremlék 6 méter átmérőjű és 8,5 méter magas. Alaprajza nyolcszögletű, falai és félgömb kupolája nyers kőből készült. Négyzet alakú ablakait szamárhátíves kialakítás zárja, felettük körablak sorral. A türbe belső fala eredetileg vakolt és meszelt volt, továbbá feliratok is díszítették.

A Gül Baba Türbéje mellett a pécsi mauzóleum az egyetlen megmaradt középkori muszlim síremlék Magyarországon. Idrisz Baba türbéje muszlim sírépítmény, amely a pécsi Rókus-dombon helyezkedik el. A domb déli lejtője a török hódoltság idején a muszlim temetkező volt. Az 1591-ben emelt síremlék 6 méter átmérőjű és 8,5 méter magas. Alaprajza nyolcszögletű, falai és félgömb kupolája nyers kőből készült. Négyzet alakú ablakait szamárhátíves kialakítás zárja, felettük körablak sorral. A türbe belső fala eredetileg vakolt és meszelt volt, továbbá feliratok is díszítették.

érdekelnek a hirdetési lehetőségeink?

Kérlek, küldj e-mailt az info@programturizmus.hu címre!

Siófoki Városnap
Siófoki Városnap

Legjobb élmények

Siófoki Városnap