Nevezetesség

A Jász Látogatóközpont interaktív kiállításának alapötletét a jászok, a kiskunok és nagykunok közös privilégiális ládája ihlette. Ebben őrizték a Jászkunok legfontosabb iratait, okleveleit. A bonyolult zárszerkezetnek köszönhetően csak a három kapitánynál őrzött kulcsok egyidejű elfordításával lehetett kinyitni a kincses dobozt. Ön a kulcslyukon keresztül belépve bepillanthat a Jászság kincseibe, büszke pillanataiba.

A Jász látogatóközpont Jászboldogháza kivételes helyén, a strandfürdő és kemping szomszédságában helyezkedik el, a Jászság azon részén, ahol megtalálható vizes, erdős, mezei élőhely is a mezőgazdasággal körülvett környezetben. A kiállítótérben interaktív, játékos formában ismerkedhetnek meg a település, illetve a Jászság növény- és állatvilágával. A benti és kinti tanösvényen is részletes leírásokat, illusztrációkat talál a látogató.

A Jász Múzeum meghatározó szerepet játszik Jászberény és a Jászság tudományos, kulturális életében. A Jász Múzeum helytörténeti és néprajzi gyűjtőkörű tájmúzeum, így hatalmas gyűjteményének is e két terület alkotja a törzsanyagát.

A Tájház a paraszti élet eszközeit, tárgyait mutatja. A berendezett parasztházban szoba, konyha, kamra, valamint melléképületek tekinthetők meg felújított állapotban.

A Káptalandomb földrajzi elhelyezkedésénél és történelmi szerepénél fogva kiemelkedő szerepet játszik Győr életében. Sokszor nevezzük a város szívének is, nemcsak a szakrális életben betöltött szerepe miatt. Központjában a Szent István korában alapított székesegyház áll, de itt található a középkori eredetű Püspökvár, valamint Magyarország egyik leggazdagabb egyházművészeti gyűjteménye is. E gyűjtemény legszebb, legértékesebb darabjai – mintegy 90 csodás és különleges liturgikus tárgy – immár a nagyközönség számára is megtekinthetővé válik. A közel kilencven darab liturgikus ötvöstárgyat és textil-műremeket bemutató tárlat a bazilikán belül tekinthető meg,

Győr városában 1802 óta élnek és tanítanak bencés szerzetesek. Közülük nagyon sokan híres tudósai lettek saját tudományterületüknek. Néhányukat név szerint is meg kell említeni: Czuczor Gergely (irodalmár), Rónay Jácint (természettudós, biológus), Rómer Flóris (régész), Vaszary Kolos (történész) és Jedlik Ányos (fizikus, 1800-1896). Az ő munkája előtt tisztelegve hozta létre a Jedlik Ányos Társaság és a Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium az itt látható emlékszobát. A kiállítás egyik alapgondolata volt, hogy a tudós bencés munkásságát a múlt század fizikájának történetébe ágyazva mutassa be. A fejlődés történetét bemutató jellegzetes tárgyak vezetik a látogatót az elektromosság, a fénytan és a mechanikai rezgések területén. Természetesen Jedlik saját eszközei kiemelt helyet kaptak.

Hévíz Egregy településrészén, a borozósor felé vezető út mellett látható a sokak által „zöld templomnak” is nevezett Jézus Szíve Templom. A templomot Bocskai János építész tervei alapján építették. A harangtorony a 20. század elején, a templomhajó 1994-95-ben épült fel.

A Jobbágyi melletti Nagy-hársas csúcson épült a geodéziai mérőtorony ami ma kilátóként működik. A tetejéről körpanorámás látványt nyílik Mátrára és a Mátraaljára.

A Svábhegyen található Budapest egyik különleges temészetvédelmi területe: Jókai Mór egykori villájának kertje. A Jókai-villa megsemmisült, de a présház megmaradt. Egy kis emlékszobában láthatók Jókai személyes tárgyai. A parkban áll Róna József Anakreón-szobra, melynek arcát Jókairól mintázta. Mellette az íróéhoz hasonló oroszlános kőpad. A Jókai-kert 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2007 óta pedig védett történeti kert.

Jókai Mór életében meghatározó volt a természet- és kertszeretet. Kertészet iránti szenvedélyének hódolva vásárolta meg 1853-ban a Svábhegyen lévő telket - egy felhagyott kőbányát - a rajta álló házzal együtt. A területet borító sűrű bozót helyébe szőlőt és gyümölcsfákat telepített. A gyakori erős szél ellen hársat, juharféléket, szilt, barkócát (berkenyét), vadgesztenyét, diót ültetett, a ház körül kisebb díszparkot alakított ki. A svábhegyi családi ház kertjében zajló szüretek a magyar művészeti élet nagy eseményei voltak, a korabeli szellemi élet egyik központja alakult itt ki.