Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Képtár
Vízimalom
Csillagvizsgáló
Templom
Gyűjtemény
Levéltár
Ökocentrum
Kegyhely
Barlang
Kisvasút
Panoptikum
Emlékhely
Óriáskerék
Planetárium
Szélmalom
Nemzeti park
Kőtár
Betlehem
Emlékház
Erőd
Zarándokhely
Kiállítóhely
Gazdaház
Kálvária-domb
Apátság
Zsinagóga
Sétány
Halászház
Kovácsműhely
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Zeneház
Kápolna
Romkert
Alkotóműhely
Ökofalu
Imaház
Dzsámi
Őskohó
Szentély
Tárház
Épület
Rotunda

A Gömör-Tornai-karszt területén, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében található Magyarország legnagyobb hucul ménese. A hucul ló a Kárpátokban kialakult fajta, mely genetikailag igen közel áll az ősi vadlovakhoz és a honfoglaló magyarok lovához. A ridegen tartott ménes egész évben megtekinthető a Jósvafőtől mintegy 1 km-re, északra található gergés-lápai legelőkön, lovaglásra pedig Jósvafőn, a Kúria Lovasbázis területén nyílik lehetőség. Az Aggteleki Nemzeti Parkban tenyésztett nemesített hucul lóállomány olyan nemzeti kincs, melynek fenntartása, megőrzése és továbbtenyésztése kiemelten fontos érdek. A tenyészet fenntartásának elsődleges célja a génmegőrzés, a fajta biztonságos fenntartása, genetikai értékének megőrzése. Másodsorban a turizmus igényeinek kiszolgálása a természetvédelmi oktatáshoz, tudatformáláshoz kapcsolódó ismeretterjesztés, illetve a fajtához kapcsolódó speciális lovas kultúra ápolása, fejlesztése.
A Gömör-Tornai-karszt területén, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében található Magyarország legnagyobb hucul ménese. A hucul ló a Kárpátokban kialakult fajta, mely genetikailag igen közel áll az ősi vadlovakhoz és a honfoglaló magyarok lovához. A ridegen tartott ménes egész évben megtekinthető a Jósvafőtől mintegy 1 km-re, északra található gergés-lápai legelőkön, lovaglásra pedig Jósvafőn, a Kúria Lovasbázis területén nyílik lehetőség. Az Aggteleki Nemzeti Parkban tenyésztett nemesített hucul lóállomány olyan nemzeti kincs, melynek fenntartása, megőrzése és továbbtenyésztése kiemelten fontos érdek. A tenyészet fenntartásának elsődleges célja a génmegőrzés, a fajta biztonságos fenntartása, genetikai értékének megőrzése. Másodsorban a turizmus igényeinek kiszolgálása a természetvédelmi oktatáshoz, tudatformáláshoz kapcsolódó ismeretterjesztés, illetve a fajtához kapcsolódó speciális lovas kultúra ápolása, fejlesztése.

A Gömör-Tornai-karszt területén, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében található Magyarország legnagyobb hucul ménese. A hucul ló a Kárpátokban kialakult fajta, mely genetikailag igen közel áll az ősi vadlovakhoz és a honfoglaló magyarok lovához. A ridegen tartott ménes egész évben megtekinthető a Jósvafőtől mintegy 1 km-re, északra található gergés-lápai legelőkön, lovaglásra pedig Jósvafőn, a Kúria Lovasbázis területén nyílik lehetőség. Az Aggteleki Nemzeti Parkban tenyésztett nemesített hucul lóállomány olyan nemzeti kincs, melynek fenntartása, megőrzése és továbbtenyésztése kiemelten fontos érdek. A tenyészet fenntartásának elsődleges célja a génmegőrzés, a fajta biztonságos fenntartása, genetikai értékének megőrzése. Másodsorban a turizmus igényeinek kiszolgálása a természetvédelmi oktatáshoz, tudatformáláshoz kapcsolódó ismeretterjesztés, illetve a fajtához kapcsolódó speciális lovas kultúra ápolása, fejlesztése.

Az 1994-ben alapított tájházban Jósvafő múltját, a népi bútorokat és a paraszti élet eszközeit mutatják be. A tájházat magában foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.
Az 1994-ben alapított tájházban Jósvafő múltját, a népi bútorokat és a paraszti élet eszközeit mutatják be. A tájházat magában foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.

Az 1994-ben alapított tájházban Jósvafő múltját, a népi bútorokat és a paraszti élet eszközeit mutatják be. A tájházat magában foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.

Öcsödön József Attila egykori egytantermes iskolája és a vele egybeépült tanítói lakás szobái adnak helyet a helyi múzeumnak. A tanítói lakás egyik szobájába került a József Attila Emlékkiállítás, melynek anyaga 2005-ben, a költő születésének centenáriumára teljes egészében megújult. József Attila és Etus nővére 1910. március 21-én érkezett lelencgyerekként Öcsödre. Az emlékszoba itt töltött éveire emlékezik.
Öcsödön József Attila egykori egytantermes iskolája és a vele egybeépült tanítói lakás szobái adnak helyet a helyi múzeumnak. A tanítói lakás egyik szobájába került a József Attila Emlékkiállítás, melynek anyaga 2005-ben, a költő születésének centenáriumára teljes egészében megújult. József Attila és Etus nővére 1910. március 21-én érkezett lelencgyerekként Öcsödre. Az emlékszoba itt töltött éveire emlékezik.

Öcsödön József Attila egykori egytantermes iskolája és a vele egybeépült tanítói lakás szobái adnak helyet a helyi múzeumnak. A tanítói lakás egyik szobájába került a József Attila Emlékkiállítás, melynek anyaga 2005-ben, a költő születésének centenáriumára teljes egészében megújult. József Attila és Etus nővére 1910. március 21-én érkezett lelencgyerekként Öcsödre. Az emlékszoba itt töltött éveire emlékezik.

A makói József Attila Múzeum 1950 óta gyűjti és mutatja be a város és környéke életét. A múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a skanzen. A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. József Attila legnagyobb pártfogójának - Dr. Espersit Jánosnak -, egykori házában állandó kiállítás várja az érdeklődőket. József Attila a helybéli gimnázium tanulója volt. Első verses kötetéhez Juhász Gyula írt előszót, aki a helyi gimnázium tanára volt.
A makói József Attila Múzeum 1950 óta gyűjti és mutatja be a város és környéke életét. A múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a skanzen. A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. József Attila legnagyobb pártfogójának - Dr. Espersit Jánosnak -, egykori házában állandó kiállítás várja az érdeklődőket. József Attila a helybéli gimnázium tanulója volt. Első verses kötetéhez Juhász Gyula írt előszót, aki a helyi gimnázium tanára volt.

A makói József Attila Múzeum 1950 óta gyűjti és mutatja be a város és környéke életét. A múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a skanzen. A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. József Attila legnagyobb pártfogójának - Dr. Espersit Jánosnak -, egykori házában állandó kiállítás várja az érdeklődőket. József Attila a helybéli gimnázium tanulója volt. Első verses kötetéhez Juhász Gyula írt előszót, aki a helyi gimnázium tanára volt.
A muzeális gyűjtemény és a városi könyvtár közös célja, hogy korlátozás nélkül mindenki számára elősegítse Komló város kulturális és történeti hagyományainak, természeti értékeinek megismerését. A könyvtárhoz hasonlóan a muzeális gyűjteménynek is szembe kell néznie a modern kor kihívásaival. Elsődleges küldetése, hogy kulturális és tudományos intézményként Komló és térsége kulturális és természeti kincseit, örökségét összegyűjtse, őrizze, feldolgozza és közzé tegye. A gyűjtemény az ország egyik legjelentősebb ásvány-, kőzettani- és helytörténeti kollekciója.
A muzeális gyűjtemény és a városi könyvtár közös célja, hogy korlátozás nélkül mindenki számára elősegítse Komló város kulturális és történeti hagyományainak, természeti értékeinek megismerését. A könyvtárhoz hasonlóan a muzeális gyűjteménynek is szembe kell néznie a modern kor kihívásaival. Elsődleges küldetése, hogy kulturális és tudományos intézményként Komló és térsége kulturális és természeti kincseit, örökségét összegyűjtse, őrizze, feldolgozza és közzé tegye. A gyűjtemény az ország egyik legjelentősebb ásvány-, kőzettani- és helytörténeti kollekciója.
A muzeális gyűjtemény és a városi könyvtár közös célja, hogy korlátozás nélkül mindenki számára elősegítse Komló város kulturális és történeti hagyományainak, természeti értékeinek megismerését. A könyvtárhoz hasonlóan a muzeális gyűjteménynek is szembe kell néznie a modern kor kihívásaival. Elsődleges küldetése, hogy kulturális és tudományos intézményként Komló és térsége kulturális és természeti kincseit, örökségét összegyűjtse, őrizze, feldolgozza és közzé tegye. A gyűjtemény az ország egyik legjelentősebb ásvány-, kőzettani- és helytörténeti kollekciója.