Nevezetesség

A templomot 1841-ben kezdték klasszicista stílusban építeni a római Pantheon mintájára, építészi előzménye valószínűleg az esztergomi Szent Anna plébániatemplom volt. A templom 1988-ban új orgonát kapott, melyet Paulus Frigyes orgonaépítő készített. Az épület fennállásának százötvenedik évfordulójára kívül és belül megújult.

Szinte bizonyos, hogy már a középkortól állhatott itt a vízimalomhoz hasonló funkciójú épület, habár első írásos említése a vár jószágai között a XVII. századból való. Jelenleg is jellemző, barokk stílusjegyeket hordozó formáját a XVIII. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el. A három darab, egyenként kb. 5 m átmérőjű alulcsapott vízikereke a Kerka vízhozamának és az uradalmi igényeknek megfelelően három malomkő járattal rendelkezett. Különleges értékét az adja, hogy a hajdan oly sok Kerka menti malom közül ez az egyetlen maradt meg, sőt gyakorlatilag egész Dél-Zalában ez maradt meg egyedül. Néhány évvel ezelőtt szépen felújították és kialakították benne a Kerka Vízimalom Múzeumot. A felújítás során Pajta épületet is építettek, amely bemutatótérként, kávézóként és ajándékboltként is funkciónál egy időben.

A Karapancsai Kastély és Major kerttörténeti tanösvényén végigsétálva megismerhetjük a kastélypark történetét, a 2015-ben rekonstruált neobarokk díszkertet, információt kapunk az egykori fejedelmi vadászatokról, a környékbeli sokác nemzetiség kultúrájáról. A tanösvény útvonala végigvezet a két kastélyépület körül, a vadászati terítékhelyen, a vadgesztenye allén, a gyümölcsfa fajtabemutatón, és az egykori majorsági területen, valamint a nagykastély körüli réten.

Intézményünk ars poetikája múltunkat, gyökereinket kutatni, feltárni, ápolni és tudásunkat átadni utódainknak. Sajátosságunk, hogy három helyszínen három arculattal rendelkezünk. A mátyásföldi villa, a cinkotai parasztporta és az árpádföldi emlékhely mind a miénk, kerületieké. A kiállítások mindhárom helyszínen díjmentesen látogathatók.

A Népművészeti Alkotóház Keszthelyen, a Sopron u. 7. szám alatt található, műemlék parasztbarokk lakóház. 1750 körül épült, a Festetics-birtok gazdatisztjeinek lakása volt. Az épület később Dongó-ház néven vált ismertté, az itt működő trafikról. Az épületben kézműves szakköröket, nyitott műhelynapokat, szakmai továbbképzéseket, nyári táborokat, kiállításokat tartanak.

Keszthelyhez kötődő híres személyek emléktáblái. A Keszthelyi Pantheon a Goldmark Károly Művelődési Központ épületében, a város sétálóutcájában, az egykori városháza lépcsőházban található. Kapualjában és a lépcsősorok falán láthatók azok a híres emberek, akik valamilyen módon kötődtek Keszthelyhez, így Szendrey Júlia, Goldmark Károly, Egry József, Schwarz Dávid, Asbóth Sándor és Batsányi János stb. emléktáblája.

Kétvölgy az Őrségben, a magyar-szlovén határon fekszik. A falu határában, a 367 méteres Katalin-hegyen áll a kilátó. A hegytetőn álló kilátóról igen messzire elláthatunk páramentes, szép idő esetén. Az idelátogató megcsodálhatja Kétvölgy és a Vendvidék csodálatos panorámáját, háttérben az Alpokkal.

Kézműves műhelyünkben hímző, szövő, gyöngy ékszer készítő, nemez-, nemez és bőrműves workshopra várjuk az érdeklődőket.

Az Ófalu központjában egy takaros kis parasztporta áll, a Kézművesház. Az épület a népi kismesterségek színtere, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek a szövéssel, kosárfonással, korongozással, hímzéssel és csuhézással. Az épületben a településről összegyűjtött szebbnél szebb csipkék és testvértelepülésünkön - Kőrispatakon - tevékenykedő szalmafonók által készített munkák láthatók.

Az egykori istállóban az állattartás, a pincében a szőlészet-, és borászat népi eszközeit, tárgyait lehet megtekinteni. További két helyiségben, pedig a kádár mesterség eszközei kerülnek bemutatásra.