A Soroksári Botanikus Kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa 1962-ben határozta el. A létrehozott élőgyűjtemények az oktatás mellett a botanikai kutatásokat szolgálják, a Soroksári Botanikus Kert egyre népszerűbb a tanulni és kirándulni vágyók, a természet értékei iránt érdeklődők körében.
A Soroksári Botanikus Kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa 1962-ben határozta el. A létrehozott élőgyűjtemények az oktatás mellett a botanikai kutatásokat szolgálják, a Soroksári Botanikus Kert egyre népszerűbb a tanulni és kirándulni vágyók, a természet értékei iránt érdeklődők körében.
A Soroksári Botanikus Kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa 1962-ben határozta el. A létrehozott élőgyűjtemények az oktatás mellett a botanikai kutatásokat szolgálják, a Soroksári Botanikus Kert egyre népszerűbb a tanulni és kirándulni vágyók, a természet értékei iránt érdeklődők körében.
Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.
Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.
Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.
Helyi kezdeményezés eredményeként kapott védettséget 2009-ben Tápiószele határában az 1959 óta működő Agrobotanikai Intézet (ma Növényi Diverzitás Központ) területének közel 100 hektáros részlete. Maga a Központ a hazai növényi génmegőrzés bázisintézménye, számos előremutató program koordinátora, résztvevője. Változatos növényzetét fajgazdag gyepek, őshonos fafajokból álló ligetek, illetve egy kisebb tó alkotja. A Központ kiszolgáló épületei között arborétumszerű megjelenésben idős fákat láthatunk.
Helyi kezdeményezés eredményeként kapott védettséget 2009-ben Tápiószele határában az 1959 óta működő Agrobotanikai Intézet (ma Növényi Diverzitás Központ) területének közel 100 hektáros részlete. Maga a Központ a hazai növényi génmegőrzés bázisintézménye, számos előremutató program koordinátora, résztvevője. Változatos növényzetét fajgazdag gyepek, őshonos fafajokból álló ligetek, illetve egy kisebb tó alkotja. A Központ kiszolgáló épületei között arborétumszerű megjelenésben idős fákat láthatunk.
Helyi kezdeményezés eredményeként kapott védettséget 2009-ben Tápiószele határában az 1959 óta működő Agrobotanikai Intézet (ma Növényi Diverzitás Központ) területének közel 100 hektáros részlete. Maga a Központ a hazai növényi génmegőrzés bázisintézménye, számos előremutató program koordinátora, résztvevője. Változatos növényzetét fajgazdag gyepek, őshonos fafajokból álló ligetek, illetve egy kisebb tó alkotja. A Központ kiszolgáló épületei között arborétumszerű megjelenésben idős fákat láthatunk.
Ma több mint 400 növényfaj egyedei találhatók az arborétumban, melynek fő feladata, hogy megőrizze a haza keményfaligetek képviselőinek megmaradt egyedeit és azokat a növénykert más hazai és tájidegen fajaival együtt, gyűjteményjelleggel gondozza, fejlessze.
A Tiszakürti Arborétum telepítését az 1850-es évek elején kezdte meg a Bolza grófi család. Az eredetileg 17 ha-os kastélykertként funkcionáló parkot 1962-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A ma 60 hektár területű park 1200 fajt számláló növényállományával Magyarország legnagyobb arborétumai közé tartozik.
A Tiszakürti Arborétum telepítését az 1850-es évek elején kezdte meg a Bolza grófi család. Az eredetileg 17 ha-os kastélykertként funkcionáló parkot 1962-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A ma 60 hektár területű park 1200 fajt számláló növényállományával Magyarország legnagyobb arborétumai közé tartozik.
A Tiszakürti Arborétum telepítését az 1850-es évek elején kezdte meg a Bolza grófi család. Az eredetileg 17 ha-os kastélykertként funkcionáló parkot 1962-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A ma 60 hektár területű park 1200 fajt számláló növényállományával Magyarország legnagyobb arborétumai közé tartozik.
A magyar határtól mindössze öt kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Dobronakban (Dobrovnik) működik Közép-Európa egyetlen orchideatermesztő vállalkozása, ahol évente csaknem 500 ezer növényt nevelnek. A 14 ezer négyzetméteres üvegházban – amelyet termikus energiával, saját termálkútjukból fűtenek -, 160-féle orchideát termesztenek, trópusi körülményeket biztosítva számukra. Az egyre nagyobb érdeklődés miatt nemrég egy 500 négyzetméteres trópusi kertet is kialakítottak a szlovéniai cégnél.
A magyar határtól mindössze öt kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Dobronakban (Dobrovnik) működik Közép-Európa egyetlen orchideatermesztő vállalkozása, ahol évente csaknem 500 ezer növényt nevelnek. A 14 ezer négyzetméteres üvegházban – amelyet termikus energiával, saját termálkútjukból fűtenek -, 160-féle orchideát termesztenek, trópusi körülményeket biztosítva számukra. Az egyre nagyobb érdeklődés miatt nemrég egy 500 négyzetméteres trópusi kertet is kialakítottak a szlovéniai cégnél.
A magyar határtól mindössze öt kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Dobronakban (Dobrovnik) működik Közép-Európa egyetlen orchideatermesztő vállalkozása, ahol évente csaknem 500 ezer növényt nevelnek. A 14 ezer négyzetméteres üvegházban – amelyet termikus energiával, saját termálkútjukból fűtenek -, 160-féle orchideát termesztenek, trópusi körülményeket biztosítva számukra. Az egyre nagyobb érdeklődés miatt nemrég egy 500 négyzetméteres trópusi kertet is kialakítottak a szlovéniai cégnél.
A Tuzson János Botanikus Kert a gyönyörű Sóstói erdő szomszédságában, a Nyíregyházi Főiskola Karainak ölelésében található.
Csácsbozsoki Arborétum Zalaegerszeg keleti határában, Csácsbozsok városrészben, a városközponttól körülbelül 4 kilométerre található 83 hektáros védett terület, melyen Zala megye erdősült vidékének valamennyi jellemző fa- és cserjefaja megtalálható. Domborzata változatos, minden kitettség fellelhető. Tengerszint feletti magassága 196-302 méter között változik. A laposabb részeken mocsártölgyek, mocsárciprusok találhatók, míg a domboldalakban és tetőkön tölgyesekbe, bükkösökbe érkezünk.
Csácsbozsoki Arborétum Zalaegerszeg keleti határában, Csácsbozsok városrészben, a városközponttól körülbelül 4 kilométerre található 83 hektáros védett terület, melyen Zala megye erdősült vidékének valamennyi jellemző fa- és cserjefaja megtalálható. Domborzata változatos, minden kitettség fellelhető. Tengerszint feletti magassága 196-302 méter között változik. A laposabb részeken mocsártölgyek, mocsárciprusok találhatók, míg a domboldalakban és tetőkön tölgyesekbe, bükkösökbe érkezünk.
Csácsbozsoki Arborétum Zalaegerszeg keleti határában, Csácsbozsok városrészben, a városközponttól körülbelül 4 kilométerre található 83 hektáros védett terület, melyen Zala megye erdősült vidékének valamennyi jellemző fa- és cserjefaja megtalálható. Domborzata változatos, minden kitettség fellelhető. Tengerszint feletti magassága 196-302 méter között változik. A laposabb részeken mocsártölgyek, mocsárciprusok találhatók, míg a domboldalakban és tetőkön tölgyesekbe, bükkösökbe érkezünk.
