Szerencstől, a Hegyalja kapujától tíz, Tokajtól, a szőlő és bor városától húsz kilométerre, a Taktaközben található a 2700 lelket számláló település, Prügy. A község idegenforgalmi nevezetessége a Móricz Zsigmond Emlékház, mely történelmi emlékekben bővelkedő régió egyik jeles irodalmi kultuszhelye. Móricz Zsigmond itt töltötte gyermekkorának néhány meghatározó esztendejét. Az 1897-ben épült tájház, melynek helyén állt a Móricz család által egykor lakott (1885-1892) parasztház.
Szerencstől, a Hegyalja kapujától tíz, Tokajtól, a szőlő és bor városától húsz kilométerre, a Taktaközben található a 2700 lelket számláló település, Prügy. A község idegenforgalmi nevezetessége a Móricz Zsigmond Emlékház, mely történelmi emlékekben bővelkedő régió egyik jeles irodalmi kultuszhelye. Móricz Zsigmond itt töltötte gyermekkorának néhány meghatározó esztendejét. Az 1897-ben épült tájház, melynek helyén állt a Móricz család által egykor lakott (1885-1892) parasztház.
Szerencstől, a Hegyalja kapujától tíz, Tokajtól, a szőlő és bor városától húsz kilométerre, a Taktaközben található a 2700 lelket számláló település, Prügy. A község idegenforgalmi nevezetessége a Móricz Zsigmond Emlékház, mely történelmi emlékekben bővelkedő régió egyik jeles irodalmi kultuszhelye. Móricz Zsigmond itt töltötte gyermekkorának néhány meghatározó esztendejét. Az 1897-ben épült tájház, melynek helyén állt a Móricz család által egykor lakott (1885-1892) parasztház.
A régi talpas ház kiállítása Balatonberény történetét, hagyományos népművészetét mutatja be. Megtekinthetők a paraszti élet mindennapi használati tárgyai, melyek a szőlőműveléshez és a balatoni élethez kötődtek, kötődnek. A kiállítás célja a paraszti lakókörnyezet bemutatása mellett a községben dívó egykori szokások, ünnepek megismertetése a látogatókkal. A Múltház nyáron a hét minden napján várja az érdeklődőket .
A régi talpas ház kiállítása Balatonberény történetét, hagyományos népművészetét mutatja be. Megtekinthetők a paraszti élet mindennapi használati tárgyai, melyek a szőlőműveléshez és a balatoni élethez kötődtek, kötődnek. A kiállítás célja a paraszti lakókörnyezet bemutatása mellett a községben dívó egykori szokások, ünnepek megismertetése a látogatókkal. A Múltház nyáron a hét minden napján várja az érdeklődőket .
A régi talpas ház kiállítása Balatonberény történetét, hagyományos népművészetét mutatja be. Megtekinthetők a paraszti élet mindennapi használati tárgyai, melyek a szőlőműveléshez és a balatoni élethez kötődtek, kötődnek. A kiállítás célja a paraszti lakókörnyezet bemutatása mellett a községben dívó egykori szokások, ünnepek megismertetése a látogatókkal. A Múltház nyáron a hét minden napján várja az érdeklődőket .
Csongrád Belsőváros részén található egy terület, amely 17 házból álló védett műemléki házat ölel magába. A Belsőváros köré szerveződött maga Csongrád városa. Korábban kubikosok és halászok, hajóácsok, kisparasztok lakták ezeket az állóhézagos deszkaoromzatú házakat. Az oromzatot a Tiszán a Kárpátokból leúsztatott fenyőfából hajóácsok készítették. Több változatban épültek a házak, a Múzeumház kétablakos megoldással lett helyreállítva és a városrészben élt halászok, hajósok, (hajó)ácsok, és kisparasztok lakberendezését mutatja be. A múzeumházat kétablakos változatában állították helyre.
Csongrád Belsőváros részén található egy terület, amely 17 házból álló védett műemléki házat ölel magába. A Belsőváros köré szerveződött maga Csongrád városa. Korábban kubikosok és halászok, hajóácsok, kisparasztok lakták ezeket az állóhézagos deszkaoromzatú házakat. Az oromzatot a Tiszán a Kárpátokból leúsztatott fenyőfából hajóácsok készítették. Több változatban épültek a házak, a Múzeumház kétablakos megoldással lett helyreállítva és a városrészben élt halászok, hajósok, (hajó)ácsok, és kisparasztok lakberendezését mutatja be. A múzeumházat kétablakos változatában állították helyre.
Csongrád Belsőváros részén található egy terület, amely 17 házból álló védett műemléki házat ölel magába. A Belsőváros köré szerveződött maga Csongrád városa. Korábban kubikosok és halászok, hajóácsok, kisparasztok lakták ezeket az állóhézagos deszkaoromzatú házakat. Az oromzatot a Tiszán a Kárpátokból leúsztatott fenyőfából hajóácsok készítették. Több változatban épültek a házak, a Múzeumház kétablakos megoldással lett helyreállítva és a városrészben élt halászok, hajósok, (hajó)ácsok, és kisparasztok lakberendezését mutatja be. A múzeumházat kétablakos változatában állították helyre.
A Bányásztemplom mellett, a plébánia és a régi katolikus iskola szomszédságában található 17. századi épületbe lépve több generációnyit ugorhatunk vissza az időben.
A Tájházban a szegényparaszti életmód bútorait és használati eszközeit tekinthetik meg a látogatók.
A Tájház és Vendégházat családoknak nyaralás, aktív pihenés céljából ajánljuk iskolás csoportoknak erdei iskoláknak, cégeknek baráti társaságoknak. Esküvők, csoportos rendezvények lebonyolítását vállaljuk.
A tájházat 1984-ben alapították, és a karcagi középparasztok mindennapi életét, tárgyi kultúráját mutatja be. Az épületegyüttes helyiségeiben a Nagykunságra jellemző különböző társadalmi rétegek lakberendezési, használati tárgyai tekinthetők meg. A lakóház egyik szobájában az ünnepi berendezést mutatják be, közöttük a kevéssé ismert kunhímzéssel díszített textíliákat. A tájház a Györffy István Nagykun Múzeum kezelésében van.
A tájházat 1984-ben alapították, és a karcagi középparasztok mindennapi életét, tárgyi kultúráját mutatja be. Az épületegyüttes helyiségeiben a Nagykunságra jellemző különböző társadalmi rétegek lakberendezési, használati tárgyai tekinthetők meg. A lakóház egyik szobájában az ünnepi berendezést mutatják be, közöttük a kevéssé ismert kunhímzéssel díszített textíliákat. A tájház a Györffy István Nagykun Múzeum kezelésében van.
A tájházat 1984-ben alapították, és a karcagi középparasztok mindennapi életét, tárgyi kultúráját mutatja be. Az épületegyüttes helyiségeiben a Nagykunságra jellemző különböző társadalmi rétegek lakberendezési, használati tárgyai tekinthetők meg. A lakóház egyik szobájában az ünnepi berendezést mutatják be, közöttük a kevéssé ismert kunhímzéssel díszített textíliákat. A tájház a Györffy István Nagykun Múzeum kezelésében van.
Az 1920-as évek hangulatát idézi az épület, amelyben bemutatják, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak mindennapjaik során. A falu központjában álló zsúpfedeles ház az l800-as évek végén készült el a helyiek összefogásával: szolgálati lakást építettek a nagyrákosi kovácsnak. Miután az utolsó család is kiköltözött belőle, minden az enyészeté lett. Az épület sorsát a falubeliek a szívükön viselik, ezért az 1990-cs évek elején megszületett a rekonstrukció gondolata.
Az 1920-as évek hangulatát idézi az épület, amelyben bemutatják, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak mindennapjaik során. A falu központjában álló zsúpfedeles ház az l800-as évek végén készült el a helyiek összefogásával: szolgálati lakást építettek a nagyrákosi kovácsnak. Miután az utolsó család is kiköltözött belőle, minden az enyészeté lett. Az épület sorsát a falubeliek a szívükön viselik, ezért az 1990-cs évek elején megszületett a rekonstrukció gondolata.
Az 1920-as évek hangulatát idézi az épület, amelyben bemutatják, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak mindennapjaik során. A falu központjában álló zsúpfedeles ház az l800-as évek végén készült el a helyiek összefogásával: szolgálati lakást építettek a nagyrákosi kovácsnak. Miután az utolsó család is kiköltözött belőle, minden az enyészeté lett. Az épület sorsát a falubeliek a szívükön viselik, ezért az 1990-cs évek elején megszületett a rekonstrukció gondolata.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.
A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.
A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.
