A répáshutai tájház a 20. század első felét tükröző népi építészetet, lakáskultúrát reprezentálja. A Tájház kialakítását helyi igény kezdeményezte, ami nagyjából egybeesett a település fennállásának 200. évfordulójával. A település szélére eredetileg csordaháznak építette a község a tájháznak helyet adó objektumot. Az L alakú épületutcai frontján álló két helyiséget lelkes lokálpatrióták gyűjtőmunkája és segítsége révén rendezték be 1989 nyarán.
A répáshutai tájház a 20. század első felét tükröző népi építészetet, lakáskultúrát reprezentálja. A Tájház kialakítását helyi igény kezdeményezte, ami nagyjából egybeesett a település fennállásának 200. évfordulójával. A település szélére eredetileg csordaháznak építette a község a tájháznak helyet adó objektumot. Az L alakú épületutcai frontján álló két helyiséget lelkes lokálpatrióták gyűjtőmunkája és segítsége révén rendezték be 1989 nyarán.
A répáshutai tájház a 20. század első felét tükröző népi építészetet, lakáskultúrát reprezentálja. A Tájház kialakítását helyi igény kezdeményezte, ami nagyjából egybeesett a település fennállásának 200. évfordulójával. A település szélére eredetileg csordaháznak építette a község a tájháznak helyet adó objektumot. Az L alakú épületutcai frontján álló két helyiséget lelkes lokálpatrióták gyűjtőmunkája és segítsége révén rendezték be 1989 nyarán.
A magyarországi románok első, és mindezidáig egyetlen tájháza 1984-ben nyílt meg a Békés megyei Kétegyházán, a települést hosszanti irányban metsző főutcával párhuzamos utcán, a Kossuth u. 68. szám alatt. A hitelesség kritériumait szem előtt tartó átalakítási, valamint a lakóház berendezési munkálatait a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai végezték.
A magyarországi románok első, és mindezidáig egyetlen tájháza 1984-ben nyílt meg a Békés megyei Kétegyházán, a települést hosszanti irányban metsző főutcával párhuzamos utcán, a Kossuth u. 68. szám alatt. A hitelesség kritériumait szem előtt tartó átalakítási, valamint a lakóház berendezési munkálatait a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai végezték.
A magyarországi románok első, és mindezidáig egyetlen tájháza 1984-ben nyílt meg a Békés megyei Kétegyházán, a települést hosszanti irányban metsző főutcával párhuzamos utcán, a Kossuth u. 68. szám alatt. A hitelesség kritériumait szem előtt tartó átalakítási, valamint a lakóház berendezési munkálatait a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai végezték.
Az első Roma Tájház civil kezdeményezéssel jött létre 2001-ben Hodászon. A roma népi építészet és a tájház két épületében található enteriőr kiállítások valós környezetben tárják a látogatók elé a tájegység roma lakáskultúráját. A tájházban gazdag múzeumpedagógiai programokkal várják a látogatókat, melyek a roma hagyományok őrzését, továbbadását szolgálják.
Az első Roma Tájház civil kezdeményezéssel jött létre 2001-ben Hodászon. A roma népi építészet és a tájház két épületében található enteriőr kiállítások valós környezetben tárják a látogatók elé a tájegység roma lakáskultúráját. A tájházban gazdag múzeumpedagógiai programokkal várják a látogatókat, melyek a roma hagyományok őrzését, továbbadását szolgálják.
Az első Roma Tájház civil kezdeményezéssel jött létre 2001-ben Hodászon. A roma népi építészet és a tájház két épületében található enteriőr kiállítások valós környezetben tárják a látogatók elé a tájegység roma lakáskultúráját. A tájházban gazdag múzeumpedagógiai programokkal várják a látogatókat, melyek a roma hagyományok őrzését, továbbadását szolgálják.
A Zempléni-hegység-területén, így a Komlóskán található házakat a néprajztudomány az északi magyar háztípusba sorolja. A szoba, pitvar, kamra beosztású lakóházak határozták meg egykoron a falu képét. A házak mögött az udvaron istálló, csűr, sertésól, kút alkotta a gazdasági épületeket.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
A Seregélyes Fő utcáján elhelyezkedő Tájház hűen tükrözi a régi népi építészet egyszerűségét, nagyszerűségét. Itt kapott helyet a népművészeti kiállítás, amely a helyi népviseletet és a kézműves tevékenységet mutatja be, eredeti darabok kiállításával.
A színes népviseletéről, hímzéseiről híres, a Sárközhöz sok szállal kötődő Sió menti falu néprajzi gyűjteménye egy XIX. századi parasztporta épületeiben látható.
Kásád lakóinak többsége horvát nemzetiségű Dráva menti sokác, akiknek ősei a 18. század elején költöztek Bosznia felől e területre. Szokásaikat, népművészetüket és kultúrájukat megőrizték, és bemutatják a tájházban.
Sváb közösség korabeli tárgyait, eszközeit emlékeit mutatja be a gyűjtemény. Hétfőtől péntekig lehet előzetesen bejelentkezni a látogatásra az önkormányzat elérhetőségén.
