A kópházi tájház körülbelül az 1860-as években épülhetett. Ez a porta három épületrészből áll, melyek együttesen mutatják be a régi életformát. Az első – az utcáról nézve jobboldali- épület a főépület.
Göncön a Huszita-házként ismert vagy cseh ház néven is emlegetett épület berendezése a 19. század végi mezővárosi, parasztpolgári életmód tárgyi emlékeit mutatja be, melyet a földművelés és a kereskedelem együttes jellemez.
A történelem viharai egymás mellé, egy faluba sodortak különböző népcsoportokat, evangélikus németeket, római katolikus bukovinai székelyeket, nagysallói, és felvidéki magyarokat. Az ő népművészetüknek tárgyi hagyatékát kezdték el összegyűjteni 1982-1983-tól a helyi, valamint a már elszármazott, kitelepített izményiektől. A tájszobában látható székely tisztaszoba, német szoba és egy felvidéki szőttes gyűjtemény. A berendezett szobák gazdag textil-, bútor- és használatitárgy-gyűjteményt mutatnak be.
A történelem viharai egymás mellé, egy faluba sodortak különböző népcsoportokat, evangélikus németeket, római katolikus bukovinai székelyeket, nagysallói, és felvidéki magyarokat. Az ő népművészetüknek tárgyi hagyatékát kezdték el összegyűjteni 1982-1983-tól a helyi, valamint a már elszármazott, kitelepített izményiektől. A tájszobában látható székely tisztaszoba, német szoba és egy felvidéki szőttes gyűjtemény. A berendezett szobák gazdag textil-, bútor- és használatitárgy-gyűjteményt mutatnak be.
A történelem viharai egymás mellé, egy faluba sodortak különböző népcsoportokat, evangélikus németeket, római katolikus bukovinai székelyeket, nagysallói, és felvidéki magyarokat. Az ő népművészetüknek tárgyi hagyatékát kezdték el összegyűjteni 1982-1983-tól a helyi, valamint a már elszármazott, kitelepített izményiektől. A tájszobában látható székely tisztaszoba, német szoba és egy felvidéki szőttes gyűjtemény. A berendezett szobák gazdag textil-, bútor- és használatitárgy-gyűjteményt mutatnak be.
A népi műemlék fésűs, előkertes beépítésű, földszintes, nyeregtetős épület, vízvetős deszkaoromzattal, udvari homlokzatán oszlopos tornáccal. A kertben nyeregtetős istálló vízvetős deszkaoromzattal, és földbe süllyesztett pince. A házat 1882-ben Bordás András építtette. Ez az ötosztatú ház hűen tükrözi a jászsági polgárosuló parasztcsalád életvitelét, lakáskultúráját.
A népi műemlék fésűs, előkertes beépítésű, földszintes, nyeregtetős épület, vízvetős deszkaoromzattal, udvari homlokzatán oszlopos tornáccal. A kertben nyeregtetős istálló vízvetős deszkaoromzattal, és földbe süllyesztett pince. A házat 1882-ben Bordás András építtette. Ez az ötosztatú ház hűen tükrözi a jászsági polgárosuló parasztcsalád életvitelét, lakáskultúráját.
A népi műemlék fésűs, előkertes beépítésű, földszintes, nyeregtetős épület, vízvetős deszkaoromzattal, udvari homlokzatán oszlopos tornáccal. A kertben nyeregtetős istálló vízvetős deszkaoromzattal, és földbe süllyesztett pince. A házat 1882-ben Bordás András építtette. Ez az ötosztatú ház hűen tükrözi a jászsági polgárosuló parasztcsalád életvitelét, lakáskultúráját.
A Tájház a paraszti élet eszközeit, tárgyait mutatja. A berendezett parasztházban szoba, konyha, kamra, valamint melléképületek tekinthetők meg felújított állapotban.
Tardona szívében egy különleges hely várja azokat, akik szeretnék jobban megismerni a település múltját, hagyományait és irodalmi örökségét. A Jókai Mór Emlékszoba és Tájház több mint egy kiállítás – élő emléke annak a közösségnek, amely generációk óta őrzi értékeit.
Az 1994-ben alapított tájházban Jósvafő múltját, a népi bútorokat és a paraszti élet eszközeit mutatják be. A tájházat magában foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.
Az 1994-ben alapított tájházban Jósvafő múltját, a népi bútorokat és a paraszti élet eszközeit mutatják be. A tájházat magában foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.
Az 1994-ben alapított tájházban Jósvafő múltját, a népi bútorokat és a paraszti élet eszközeit mutatják be. A tájházat magában foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.
Ez a ház egy saját birtokából élő, lovat tartó gazdaember lakása – századunk első feléből. Kakas-háznak ismerik Átányon, mert benne lakott és belőle halt ki volt gazdája, Kakas Samu. Az építtető ugyan Bedécs József volt (a mestergerenda tanúsága szerint 1856-ban), akitől vásárlás, illetve örökség révén jutott Bedécs Imre kezére. Bedécs Imre lányát, Zsuzsát, pedig Kakas Samu vette feleségül 1920-ban, aki vagyonnal bár, de vevőnek jött a házhoz. Kakas Samu az Átányon nagy múltú Kakas család szegényebb ágából származott.
Ez a ház egy saját birtokából élő, lovat tartó gazdaember lakása – századunk első feléből. Kakas-háznak ismerik Átányon, mert benne lakott és belőle halt ki volt gazdája, Kakas Samu. Az építtető ugyan Bedécs József volt (a mestergerenda tanúsága szerint 1856-ban), akitől vásárlás, illetve örökség révén jutott Bedécs Imre kezére. Bedécs Imre lányát, Zsuzsát, pedig Kakas Samu vette feleségül 1920-ban, aki vagyonnal bár, de vevőnek jött a házhoz. Kakas Samu az Átányon nagy múltú Kakas család szegényebb ágából származott.
Ez a ház egy saját birtokából élő, lovat tartó gazdaember lakása – századunk első feléből. Kakas-háznak ismerik Átányon, mert benne lakott és belőle halt ki volt gazdája, Kakas Samu. Az építtető ugyan Bedécs József volt (a mestergerenda tanúsága szerint 1856-ban), akitől vásárlás, illetve örökség révén jutott Bedécs Imre kezére. Bedécs Imre lányát, Zsuzsát, pedig Kakas Samu vette feleségül 1920-ban, aki vagyonnal bár, de vevőnek jött a házhoz. Kakas Samu az Átányon nagy múltú Kakas család szegényebb ágából származott.
Zala megye egyetlen, valóban eredeti környezetben lévő tájháza. A lankás domboldalon álló épület mely szeres építési mód szerint épült. Boronafalu, szobából, füstös konyhából, kamrából, istállóból, pajtából álló zsuppfedeles, kontyolt lakóház, amelyben eredeti tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható. Mellette álló és az 1990-es évek végéig lakott, de kéményesre átalakított ugyancsak zsuppos lakóházzal együtt szép együttest alkot.
Zala megye egyetlen, valóban eredeti környezetben lévő tájháza. A lankás domboldalon álló épület mely szeres építési mód szerint épült. Boronafalu, szobából, füstös konyhából, kamrából, istállóból, pajtából álló zsuppfedeles, kontyolt lakóház, amelyben eredeti tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható. Mellette álló és az 1990-es évek végéig lakott, de kéményesre átalakított ugyancsak zsuppos lakóházzal együtt szép együttest alkot.
Zala megye egyetlen, valóban eredeti környezetben lévő tájháza. A lankás domboldalon álló épület mely szeres építési mód szerint épült. Boronafalu, szobából, füstös konyhából, kamrából, istállóból, pajtából álló zsuppfedeles, kontyolt lakóház, amelyben eredeti tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható. Mellette álló és az 1990-es évek végéig lakott, de kéményesre átalakított ugyancsak zsuppos lakóházzal együtt szép együttest alkot.
Ismét látogatható a kékkúti tájház, amely térség legrégebbi háza, az itteni Egyed család építtette 1799-ben. A ház a múlt egy fontos szeletét bemutató, s azt a ma embere számára megőrző paraszti otthon.
