
A Bakonyvidék a délnyugati-északkeleti irányban húzódó Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű, legnyugatibb tája, melynek alapterülete mintegy 3540 km2. Hazánk nagyobb erdős vidékei közé tartozik: az itteni erdők területe hozzávetőleg 140 ezer hektár. Ennek közepén, keleti irányban gazdálkodik a HM VERGA Zrt. körülbelül 50 ezer hektárnyi területen, melynek hozzávetőleg 30 százaléka a Déli-Bakony tájegységben, 60 százaléka a Magas-Bakonyban található, a fennmaradó rész pedig a Kelet-Bakonyhoz tartozik
A Bakonyvidék a délnyugati-északkeleti irányban húzódó Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű, legnyugatibb tája, melynek alapterülete mintegy 3540 km2. Hazánk nagyobb erdős vidékei közé tartozik: az itteni erdők területe hozzávetőleg 140 ezer hektár. Ennek közepén, keleti irányban gazdálkodik a HM VERGA Zrt. körülbelül 50 ezer hektárnyi területen, melynek hozzávetőleg 30 százaléka a Déli-Bakony tájegységben, 60 százaléka a Magas-Bakonyban található, a fennmaradó rész pedig a Kelet-Bakonyhoz tartozik

A Bakonyvidék a délnyugati-északkeleti irányban húzódó Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű, legnyugatibb tája, melynek alapterülete mintegy 3540 km2. Hazánk nagyobb erdős vidékei közé tartozik: az itteni erdők területe hozzávetőleg 140 ezer hektár. Ennek közepén, keleti irányban gazdálkodik a HM VERGA Zrt. körülbelül 50 ezer hektárnyi területen, melynek hozzávetőleg 30 százaléka a Déli-Bakony tájegységben, 60 százaléka a Magas-Bakonyban található, a fennmaradó rész pedig a Kelet-Bakonyhoz tartozik

A darvas-tói bauxitlencsék - a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő - nyirádi bauxitterülethez tartoznak. Maga a vidék alig kiemelkedő fennsík; tengerszint fölötti átlagmagassága alig haladja meg a 200 métert. A Bauxitlencse Darvas-tó, földtani természeti értékünk a Dunántúli-középhegységre jellemző bauxitképződés nyomait őrzi. E térség bauxit-előfordulásaira jellemző a lencsés, töbrös kifejlődés; ennek típusos példája a darvastói két lencse.
A darvas-tói bauxitlencsék - a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő - nyirádi bauxitterülethez tartoznak. Maga a vidék alig kiemelkedő fennsík; tengerszint fölötti átlagmagassága alig haladja meg a 200 métert. A Bauxitlencse Darvas-tó, földtani természeti értékünk a Dunántúli-középhegységre jellemző bauxitképződés nyomait őrzi. E térség bauxit-előfordulásaira jellemző a lencsés, töbrös kifejlődés; ennek típusos példája a darvastói két lencse.

A darvas-tói bauxitlencsék - a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő - nyirádi bauxitterülethez tartoznak. Maga a vidék alig kiemelkedő fennsík; tengerszint fölötti átlagmagassága alig haladja meg a 200 métert. A Bauxitlencse Darvas-tó, földtani természeti értékünk a Dunántúli-középhegységre jellemző bauxitképződés nyomait őrzi. E térség bauxit-előfordulásaira jellemző a lencsés, töbrös kifejlődés; ennek típusos példája a darvastói két lencse.

Kirándulás, túra a balatonkenesei tátorjános, magas part egyedülálló értékeihez. A 25-30 méter magas, pannon üledék és lösz alkotta fal oldalában ritka és értékes madárfajok költenek, különleges növények élnek. A tátorján ma ismert élőhelyei közül ez a legjelentősebb. A területre szakvezetés kérhető a Balaton-felvidéki Nemzeti Parktól.
Kirándulás, túra a balatonkenesei tátorjános, magas part egyedülálló értékeihez. A 25-30 méter magas, pannon üledék és lösz alkotta fal oldalában ritka és értékes madárfajok költenek, különleges növények élnek. A tátorján ma ismert élőhelyei közül ez a legjelentősebb. A területre szakvezetés kérhető a Balaton-felvidéki Nemzeti Parktól.

Kirándulás, túra a balatonkenesei tátorjános, magas part egyedülálló értékeihez. A 25-30 méter magas, pannon üledék és lösz alkotta fal oldalában ritka és értékes madárfajok költenek, különleges növények élnek. A tátorján ma ismert élőhelyei közül ez a legjelentősebb. A területre szakvezetés kérhető a Balaton-felvidéki Nemzeti Parktól.

Csobánc várromja a Tapolcai-medence egyik ékessége, amely a a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban területén található. A 376 m magas bazalthegy nyugati végében állnak a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, kisméretű vár maradványai. A hegy tetejéről felejthetetlen panoráma nyílik a környező tanúhegyekre.
Csobánc várromja a Tapolcai-medence egyik ékessége, amely a a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban területén található. A 376 m magas bazalthegy nyugati végében állnak a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, kisméretű vár maradványai. A hegy tetejéről felejthetetlen panoráma nyílik a környező tanúhegyekre.

Csobánc várromja a Tapolcai-medence egyik ékessége, amely a a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban területén található. A 376 m magas bazalthegy nyugati végében állnak a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, kisméretű vár maradványai. A hegy tetejéről felejthetetlen panoráma nyílik a környező tanúhegyekre.