Túra

Tömörkénytől Szegedig húzódik a látnivalókban és természeti értékekben egyaránt gazdag Pusztaszeri tájvédelmi törzet. Fontosabb élőhelyei a szikes és halastavak, morotvák, mocsárrétek, homok és szikes puszták. Legnagyobb állóvize a szegedi Fehér-tó, mely egy hajdani szikes tóból kialakított halastó rendszer.

A tanösvény a Turjánvidék láp- és mocsárvilágát, az ember tájformáló szerepét és a terület növényritkaságait mutatja be a látogatónak.

Hazánk harmadikként védetté nyilvánított tájvédelmi körzete, amely már a Tiszántúlon,a Tisza balparti hullámterében fekszik. A vízjárás döntően befolyásolja a terület állapotát, élővilágát.

A Natúra Tőzegbánya telephelyének területén parkosított környezetben, az egykori bányatavakból kialakított horgásztó partján, kellemes séta közben ismerkedhetnek a látogatók a vízi- és vízparti életközösségekkel, valamint a tőzegbányászat hazai történetével.

A madárvilág iránt érdeklődőknek nyújt élményt az Izsák határában elterülő Kolon-tó. A terület bejárására az Izsákot Soltszentimrével összekötő 12 km hosszú, sárga sáv jelzésű túraútvonalat és a hozzá kapcsolódó tanösvényeket ajánljuk. A Kolon-tó, mint Duna-Tisza köze legjelentősebb vizes élőhelye, nádas mocsarak, fűzlápok, zsombékosok hazája, ideális költő helye sok hazánkban előforduló gémfajnak.

Közép – Európa egyik legnagyobb területű (7400 km²) homokvidékének középső részén találhatók a Kiskunsági Nemzeti Park fülöpházi területegysége. A több évszázados gazdálkodás ellenére a kiterjedt homokterületek természeti és kultúrtörténeti értékei mai napig fennmaradtak.

A Fejeték-mocsár a Duna-Tisza közére hajdan jellemző kiterjedt tőzeges mocsarak és nedves rétek egyik utolsó maradványa. Az 1992-ben 25 hektár kiterjedésben védetté nyilvánított, ma közel 34 hektárra bővült Fejetéki-mocsár a többi hátsági vizenyős területhez hasonlóan a csapadékból és a talajban szivárgó vizekből táplálkozik.

A kiskunsági szikes tavak vidéke Szabadszállás és Fülöpszállás között az 52-es főút mellett található.

Hazánk majd’ minden vidékén találunk kőbányákat, kőnyerő helyeket. Meglepő és kevésbé ismert módon még az Alföld egyes vidékein is. A Duna-Tisza közén ugyanis foltokban bányászható és építkezésre alkalmas réti mészkövet lehet találni. Ilyen egykori réti mészkő kitermelő hely a csólyospálosi földtani feltárás.

A tőzegbánya telephelyének területén parkosított környezetben, az egykori bányatavakból kialakított horgásztó partján, kellemes séta közben ismerkedhetnek a látogatók a vízi- és vízparti életközösségekkel, valamint a tőzegbányászat hazai történetével.