Budapesti Tavaszi Fesztivál 2019. Online jegyvásárlás
A 39. Budapesti Tavaszi Fesztivál változatos összművészeti műsorral várja az érdeklődőket. A színes kínálat része komolyzene, opera, jazz és könnyűzene, világzene, tánc, újcirkusz, színház és képzőművészeti program is. A fesztivál különlegességét fokozza, hogy a legjobb magyar előadók mellett igazi világsztárok lépnek majd fel, illetve a fesztiválon számos bemutató, valamint társintézményekkel szoros együttműködésben megvalósuló program is lesz. 2019-ben is több helyszínen zajlanak majd az események.
Felhívjuk figyelmét, hogy ennek a megjelenésnek jelenleg NINCS ÉRVÉNYES IDŐPONTJA portálunkon, ezért az itt közölt tartalom már lehet, hogy NEM AKTUÁLIS! Friss információkat az info@programturizmus.hu e-mail címen kérhet vagy küldhet.
Budapesti Tavaszi Fesztivál programajánló 2019
Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet
2019. április 5., 11.00
Szépművészeti Múzeum
A 2018 őszén befejezett nagyszabású rekonstrukciós munkát követően a Szépművészeti Múzeum Leonardo da Vinci személye és művészete köré szervezett kiállítással nyitotta meg újra kapuit. 2019 tavaszán az itáliai reneszánsz másik géniusza, Michelangelo rajzművészetének szentel tárlatot.
Az elsősorban szobrászként, de festőként és építészként is egyedülálló életművet maga után hagyó Michelangelo életművében központi szerepet játszott a rajzművészet. Több mint félezer rajza maradt ránk, melyek nemcsak a legendás művek alkotói folyamatába engednek bepillantást, de arról is tanúskodnak, hogy milyen virtuóz módon használta a különféle rajztechnikákban rejlő kifejezési lehetőségeket.
Michelangelo művészetének középpontjában az emberi test ábrázolása állt. A budapesti tárlaton közel harminc, a világ legrangosabb gyűjteményeiből, többek között a Teylers Múzeumból, a British Múzeumból, a Casa Buonarrotiból, az Uffiziból, a Louvre-ból, az Albertinából és az Ashmolean Múzeumból kölcsönzött akttanulmánya lesz látható.
A rajzok, így a Sixtus-kápolna mennyezetéhez és az Utolsó ítélethez készült számos munkája a 15–16. század állandóan változó művészi közegében, legtehetségesebb kortársainak, mások mellett Leonardo, Raffaello, Signorelli, Pontormo, Bronzino, Salviati és Rosso Fiorentino műveivel együtt lesznek láthatók.
A kiállítás megtekinthető április 5. és június 30. között.
37. Magyar Sajtófotó Kiállítás
2019. április 5., 11.00
Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ
A Magyar Sajtófotó Kiállítás a magyar fotóriporteri szakma legnagyobb seregszemléje, amely alapítása óta töretlenül, minden évben megvalósul. A kiállítás a pillanat nyelvén mutatja be egy év történéseit, tükörként tárva elénk mindazt, ami az előző évben velünk, körülöttünk történt Magyarországon. Legtöbbször nem láthatunk szenzációkat, a hétköznapok valóságát mutatják a képek.
A 37. Magyar Sajtófotó Kiállítás több száz képet tartalmazó válogatása azt a sokféle látásmódot mutatja be, ahogyan a fotográfusok feldolgozzák közös létünk legfontosabb eseményeit.
A kiállítás megtekinthető április 5. és május 12. között.
80 nap alatt a Föld körül – bemutató
2019. április 5., 15.00
Budapest Bábszínház
Írta: Jules Verne
Színpadi adaptáció: Gimesi Dóra
Zene: Pirisi László
Látvány: Rófusz Kinga
Szcenikai tervező: Lénárt András
A rendező munkatársa: Csonka Maresz
Rendező: Kuthy Ágnes
Phileas Fogg: Teszárek Csaba
Passepartout: Tatai Zsolt
Auda hercegnő: Kovács Judit
Közreműködik: Bánky Eszter, Beratin Gábor, Hannus Zoltán, Karádi Borbála, Kemény István, Radics Rita, Rusz Judit, Semjén Nóra, Szolár Tibor
Ha tehetném, körbeutaznám az egész világot. Végiglátogatnám a különböző országokat az Egyenlítőn innen és túl, megismerném a sokszínű kultúrák varázslatos lakóit, a változatos épületeket, a színes tájakat és az illatokat, ízeket, mosolyokat. Hallgatnám a tenger hangjait, mert biztosan más a Vörös-tengeré, mint a Feketéé, nem beszélve a Csendes-óceánról.
Kipróbálnám az összes lehetséges régi utazási eszközt: gőzhajóval utaznék Hongkongba, az Orient expresszről bivalycsordát néznék, elefántháton barangolnék az indiai őserdőben, lóháton pipázgatnék a sziú indiánokkal, és végül léghajóval repülnék vissza Londonba.
Útitársnak csakis Phileas Foggot választanám, akitől sokat tanulnék a világ kultúrái iránti odaadó tiszteletről, a felelősségvállalásról és a becsületszó erejéről. Fogad velem valaki? 80 nap alatt a Föld körül? (Kuthy Ágnes rendező)
Tájak
A Budapest FotóFesztivál csoportos kiállítása
2019. április 5., 18.00
Kiscelli Múzeum
A Budapest FotóFesztivál – kortárs magyar fotográfusok alkotásain keresztül – minden évben egy-egy klasszikus tematika megközelítéseit járja körül a Kiscelli Múzeumban megrendezett csoportos kiállítás keretein belül. 2019-ben a korábbi Szubjektum (portré) és Csöndesen (csendélet) című kiállítások után a tárlat ezúttal a tág értelemben vett tájkép, tájábrázolás és értelmezés műfajába illeszkedő alkotásokat vár.
Olyan műveket, melyek a tájkép stílusának komoly képzőművészeti és gazdag fotográfiai hagyományait kívánják megújítani, illetve a természeti és emberi táj 21. századi létezésének, a táj és ember – egyre problematikusabb – viszonyának vizuális elemzésére, megjelenítésére törekednek.
A kiállítás olyan sokféle és színes alkotói megközelítéseket mutat a tájkép műfajának újraértelmezésében, amilyen változatos napjaink fotográfiája Magyarországon.
A kiállítás megtekinthető április 6. és május 15. között.
Muszorgszkij: Hovanscsina
A Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitókoncertje
2019. április 5., 19.00
Müpa — Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Közreműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán), Honvéd Férfikar (karigazgató: Strausz Kálmán)
Vezényel: Kovács János
Ivan Hovanszkij herceg, a sztrelecek vezére: Jevgenyij Sztavinszkij
Andrej Hovanszkij, a fia: Misa Didik
Vaszilij Golicin herceg: Mihail Gubszkij
Fjodor Saklovitij, bojár: Rassul Zharmagambetov
Doszifej, az óhitűek feje: N. N.
Márfa, fiatal óhitű özvegyasszony: Jelena Makszimova
Emma, fiatal német lány: Anna Sapovalova
Írnok: Norbert Ernst
Szuszanna, vénlány: Bátori Éva
Kuzka, sztrelec: Megyesi Zoltán
1. sztrelec: Egri Sándor
Varszonofjev, Golicin inasa / 2. sztrelec: Szvétek László
Hírvivő / Sztresnyev, bojár: a kórus tagjai
Muszorgszkij második és egyben utolsó befejezettnek tekinthető operája, a Hovanscsina két formában kerülhet manapság színpadra: Rimszkij-Korszakov hangszerelésében és szerkesztésében, valamint 1958 óta Sosztakovics változatában. A Magyar Rádió Művészeti Együttesei a zeneszerzői szándékhoz hű változatban, Bojti János rekonstrukciójában szólaltatják meg a művet.
„Az operaházak alkalmi igényei a Hovanscsinából még számtalan változatot eredményeztek, a színházi dramaturgok és karmesterek ugyanis általában meglehetősen szabadon bánnak a repertoár darabjaival, különösen az olyan művek esetében, amelyeknek nincs szilárd, rögzített, autorizált formájuk. Ezért tartottam rendkívül fontosnak, elengedhetetlen feladatnak a Hovanscsina rekonstruált változatának létrehozását” – írta régóta bemutatásra váró munkájáról Bojti János.
„E munka kulcsszava tehát a rekonstrukció. Azt tekintettem a feladat lényegének, hogy a művet minden javítás nélkül, a reá vonatkozó valamennyi létező forrás, információ összegyűjtésével és felhasználásával a szerzői elképzeléshez legközelebb álló formában rögzítsem.”
„Halljunk szót…!” – nyitótáncház
38. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár
2019. április 5., 19.00
Fonó Budai Zeneház
A hosszú hagyományra visszatekintő Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár a nagyszabású közösségi élményt adó táncházi forgatag mellett – az elmaradhatatlan Aprók táncával, a Tinitáncházzal, kézműves-foglalkozásokkal és játéktanítással – teret biztosít a hagyományos tárgyalkotás, valamint az abból táplálkozó képző- és iparművészet együttes megjelenésének. A találkozót fotókiállítások, könyv- és CD-bemutatók, valamint filmvetítések gazdagítják. Idén a hétvégi programok felvezetéseként péntek este „Halljunk szót…!” címmel a Fonó Budai Zeneházban koncerttel egybekötött, „bemelegítő” nyitótáncházzal indul a rendezvény.
Jordi Savall és az Hespèrion XXI
East-West - A Dialogue of Souls
2019. április 5., 19.30
Zeneakadémia — Nagyterem
Közreműködik: Lior Elmaleh – ének, Waed Bouhassoun – ének, úd (arab lant)
Jordi Savall és az általa alapított együttes, az Hespèrion XXI nem pusztán a letűnt korok zenéjének autentikus megszólaltatását ambicionálja, de olyan összefüggéseket, kölcsönhatásokat, kulturális szimbiózisokat kíván élményszerűen közvetíteni, melyek révén egy sor kortárs probléma megoldásához is közelebb jutunk.
Savall soha sem zárt földrajzi, történeti és stiláris egységekben gondolkodott, számára a mediterrán térség a maga sokszínű nyelvi és vallási viszonyrendszerével egyetlen, organikusan összefüggő kulturális egységet alkot.
A Földközi-tenger szerencsésebb időszakokban nem észak és dél, nem kelet és nyugat határát jelentette, hanem épp ellenkezőleg: a különböző régiók közötti párbeszéd szimbóluma volt. S hogy ez a karaktere meghatározó maradjon, a művészetnek újra és újra párbeszédet kell kezdeményeznie. Nemcsak az égtájak, hanem a lelkek között is.
Soap&Skin
2019. április 5., 20.00
A38 Hajó — Koncertterem
A különleges tehetségű, a komolyzenét az elektronikus poppal egyedi és művészi módon ötvöző osztrák dalszerző-énekesnő, Anja Plaschg, művésznevén Soap&Skin hosszú szünet után, október végén jelentette meg új nagylemezét. A From Gas to Solid / You Are My Friend magával ragadó, éteri, klasszikus hangszerekkel dúsított elektronikus kamarapopja továbbra is eredeti invencióról árulkodik, Soap&Skin tehát töretlenül járja saját útját.
Szövegileg-zeneileg egyaránt kiforrott stílusú első lemeze, melyet mindössze 19 évesen készített, letarolta a slágerlistákat és a nemzetközi fesztiválokat, pedig Soap&Skin muzsikája egyáltalán nem nevezhető „könnyű” zenének.
Elektronikával finoman átitatott akusztikus art-pop zongorára, laptopra és kamarazenekarra, amit egyértelműen Soap&Skin mély, érzelmes, már-már tragikusba hajló személyisége ural. Legújabb lemezének magyarországi bemutatója természetesen nem is valósulhat meg máshol, mint itthoni koncertjének első helyszínén, az A38 Hajón.
YOULÏ: Move
Lemezbemutató koncert
2019. április 5., 20.00
TRIP Hajó
A YOULÏ zenekart 2015-ben alapította Horányi Juli. Az együttes hangzása az énekesnő korábbi pályafutásának esszenciáját nyújtja: egyaránt megvan benne a Mïusból ismert underground elektronika és az X-Faktor popközpontúsága. A dalokban jelen van az elvont, művészi gondolkodás és a mainstream zenék populáris dallamossága.
2019 elején jelenik meg a YOULÏ második nagylemeze. Az első kiadvány eklektikája visszaköszön ezen az albumon is, melyen uptempo electro-funk, chillwave beütésű hiphop és melodikus future bass dalok is helyet kaptak.
Az új YOULÏ-lemez megírásakor az volt a fő szempont, hogy olyan anyag készüljön, amelyet eljátszani és meghallgatni is ugyanakkora élvezet: minőségi popzene, amely bátran kísérletezik új stílusokkal, hangzásokkal, és amely 2019-ben is releváns témákhoz nyúl.
David Lynch útvesztőjében: Radírfej
2019. április 5., 20.30
Uránia Nemzeti Filmszínház — Díszterem
David Lynch korunk filmművészetének egyik legeredetibb rendezője. Korlátozhatatlan képzelete, különleges nézőpontja és sajátos humora félreismerhetetlen stílussá szintetizálódott. A Budapesti Tavaszi Fesztivál vetítéssorozata, mely a Budapest FotóFesztivál kiállításához (David Lynch: Small Stories) kapcsolódik, négy ritkán, illetve rég nem vetített, a közelmúltban digitálisan felújított filmjén keresztül idézi meg Lynch kivételes filmuniverzumát.
Az 1977-es, fekete-fehér Radírfej Lynch első nagyjátékfilmje. Szürreális álomképeivel, erős vizualitásával, sötét tónusaival és sajátos humorával már magán viseli az életmű alapjegyeit. A film hősét, a nyomorúságos körülmények között tengődő Henryt szélsőséges kapcsolat fűzi egy hisztérikus lányhoz. Amikor megtudja, hogy Mary teherbe esett, beleegyezik, hogy elveszi a lányt, aki hozzáköltözik. Hamarosan megszületik gyermekük, egy ocsmány kinézetű, fülsértő hangon síró mutáns, hüllőszerű lény.
38. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár
2019. április 6., 10.30
Papp László Budapest Sportaréna
10.30–18.30 Tánchagyományaink – tánctanítás és bemutatók
19.30 Muharay-gála (Galga-mente)
20.20 A 2019-es Táncház díj átadása
20.30 Martin-gála (Gyimes és Moldva)
22.00 Táncház a javából
Az Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár a hazai folklórszcéna egyik legjobban várt, legreprezentatívabb eseménye. Olyan seregszemle, melyen műkedvelő és hivatásos előadók, gyermek- és felnőtt-néptáncegyüttesek, zeneiskolások és hagyományőrző népművészek mutatkoznak be, és a lehető legbőségesebb áttekintést nyújtják a Kárpát-medence és a moldvai magyarság, valamint a hazai nemzetiségek népi kultúrájából.
A Papp László Budapest Sportaréna küzdőterén táncházak váltják egymást, a lépésekkel éppen csak ismerkedők élő zenére tanulhatnak, és szabadon kipróbálhatják magukat a más-más hangulatú táncokban.
A vasárnap esti gálán színpadra lép a Cimbaliband, Szalonna és Bandája, hagyományőrző népművészek, valamint a Fölszállott a pávából megismert fiatal tehetségek. A kétnapos rendezvényre végül a Mindenki tánca című nagyszabású produkció teszi fel a koronát.
Snétberger Ferenc gitárkoncertje
2019. április 6., 19.30
Müpa — Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
A flamenco, a jazz, a roma és a klasszikus zene elemeiből félreismerhetetlenül egyedi stílust kialakító gitárművész, Snétberger Ferenc korunk meghatározó és példamutató egyénisége, szólóestjein mindig különleges atmoszférát teremt. Számos szólóalbuma jelent meg, és több lemezen működött közre partnerként. Szinte az összes európai országban koncertezett, fellépett Japánban, Koreában, Indiában, Vietnamban és az Egyesült Államokban.
2018 nyarán Németország legrangosabb díjával (JTI Trier Jazz Award) tüntették ki. Ebben az elismerésben korábban olyan művészek részesültek, mint Stefano Bollani olasz zeneszerző vagy Markus Stockhausen német trombitaművész és zeneszerző.
A díj nemcsak a gitáros előadóművészi teljesítményére hívta fel a figyelmet, hanem arra is, hogy Snétberger elkötelezte magát a tanítás és a szociális kérdések mellett. 2011-ben alapította meg a Snétberger Zenei Tehetségközpontot, ahol hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok – többségében szintik és romák – kapnak zenei képzést.
Jurij Basmet és a Moszkvai Szólisták
2019. április 6., 19.30
Pesti Vigadó — Díszterem
Prokofjev: Tovatűnő látomások (Visions fugitives) – részletek, op. 22 (R. Barsaj vonószenekari átirata)
Bruch: Kol Nidrei, op. 47
Paganini: a-moll concertino brácsára és zenekarra
Csajkovszkij: Firenzei emlék, op. 70 – vonószenekari átirat
A Moszkvai Szólisták 1992-ben mutatkoztak be a Moszkvai Konzervatórium Nagytermében, és még ugyanebben az évben hatalmas sikerrel koncerteztek a párizsi Pleyel Teremben. Azóta öt kontinens több mint negyven országában léptek fel, olyan hangversenytermekben, mint a Carnegie Hall, a bécsi Musikverein, a Concertgebouw vagy a római Santa Cecilia Akadémia.
A világhírű brácsaművész, Jurij Basmet alig múlt húszéves, amikor felhívta magára a nemzetközi koncertvilág figyelmét. Előbb Budapesten (1975), majd Münchenben (1976) ért el kiemelkedő versenyeredményt, majd a világ legnagyobbjaival játszhatott: Richterrel, Rosztropoviccsal, Argerichcsel, Sternnel vagy Kremerrel.
Sokféle stílusban jártas, változatos műsoraiban gyakran játszik modern darabokat. Napjaink legnevesebb komponistái írtak számára darabot: Schnittke, Gubajdulina, Tavener, Kancheli. Ezidáig ötvennél több brácsaversenyt dedikáltak számára.
Dobozy Borbála csembalókoncertje
Zsabó Fesztivál
2019. április 6., 19.30
Festetics Palota — Tükörterem
Közreműködik:
Kertesi Ingrid – ének, Csizmadia Ilona, Hadady László – oboa, Mohai Bálint – fagott, Ábrahám Consort (művészeti vezető: Ábrahám Márta)
A Magyar Nemzeti Múzeummal közös program.
Štépán: G-dúr szonáta csembalóra, op. 3/2
Štépán: Dalok
Das Mädchen am Ufer – Lány a parton
Das Veilchen im Hornung (Das arme Veilchen!) – Szegény ibolya!
Das strickende Mädchen – Kötő lányka
Schwanenlied – Hattyúdal
Phidile
Zelenka: F-dúr szonáta két oboára, fagottra és basso continuóra, ZWV 181/5
G. A. Benda: F-dúr szonáta csembalóra
G. A. Benda: Mein Thyrsis – Thyrsisem
G. A. Benda: Philint
G. A. Benda: Heraklit
G. A. Benda: Von nun an, oh Liebe – Mostantól, ó, szerelem
G. A. Benda: g-moll concerto csembalóra és vonósokra
A 18. századi, billentyűs hangszerre írt zene egyik legavatottabb tolmácsolója, Dobozy Borbála hangversenyének műsorán olyan cseh mesterek darabjai csendülnek fel, akik fiatalon elhagyták hazájukat, és külföldön alkottak jelentős életművet. Josef Antonín Štépán Bécsben lett a császári család zenemestere, a barokk és a klasszika közötti átmeneti korszak zeneszerzője. Három kötet dalt komponált német szövegre, amelyek nagy népszerűségnek örvendtek. Hangjának frissessége és népies egyszerűsége hatott Schubert dalművészetére is.
Jan Dismas Zelenka a barokk korszak egyik legeredetibb, legjelentősebb cseh mestere. Bach, Telemann és más nagy kortársai is csodálták kontrapunktikus művészetét, gazdag harmóniai találékonyságát, sajátos hangszerelését.
A minden újra nyitott, kísérletező, színes, egyéni hangú Georg Anton (Jiří Antonín) Benda elsősorban négy melodrámájával írta be magát a zenetörténetbe, amelyek a műfaj legjobbjai. Már életében nagy elismerés övezte, Mozart kedvenc zeneszerzőjének nevezte őt.
BANDALOOP
Horizontálisból vertikálisba, avagy a tánc új perspektívája
2019. április 6., 20.00
Müpa — Kültér
Döntsd meg a színpadot 90 fokkal, és azonnal megnyílik a tánc új perspektívája. Ami eddig horizontális volt, egy csapásra vertikálissá válik. Táncosok a felhőkarcolók oldalán, az irodaházak üvegablakain, mélység és magasság között – az utcák, a közterek pedig nézőtérré válnak, új és termékeny nézőpontot adva a táncművészet befogadásához. A BANDALOOP egyesíti a dinamizmust a kecsességgel, a magával ragadót a félelmetessel. Égre emeli a tekintetet.
UNITED IN SOUND: Cosmic Forces of Oneness
2019. április 6., 20.00
A38 Hajó — Koncertterem
Közreműködik:
Stevo Atambire – ének, kologo, Wayne Snow – ének, Eric Owusu Sunday – ének, konga, ütőhangszerek, Etuk Ubong – trombita, Àbáse, The Mabon Dawud Republic
Az Àbáse tagjai:
Zahár Fanni – fuvola, szaxofon, Bognár Szabolcs – billentyűs hangszerek, ütőhangszerek, Koroknay András – basszusgitár, Moog, Czirják Tamás – dob
A The Mabon Dawud Republic tagjai:
Mészáros Ádám – gitár, Hock Ernő – basszusgitár, Szelevényi Vito – trombita, Bede Péter – altszaxofon, tenorszaxofon, tárogató, Weisz Gábor – tenorszaxofon, baritonszaxofon, Zahár Fanni – fuvola, altszaxofon, Bognár Szabolcs – billentyűs hangszerek, Szarvas Dávid – konga, ütőhangszerek, Halmos András, Czirják Tamás, Boros Levente, Krecsmáry Zsolt – dob, ütőhangszerek
20.00 Àbáse meets Etuk Ubong, Wayne Snow & Eric Owusu Sunday
21.30 The Mabon Dawud Republic feat. Stevo Atambire
A modern afrikai zene hazai képviseletének meghatározó formációja, a Mabon Dawud Republic, valamint az Àbáse néven szólóprojektet indító Bognár Szabolcs napjaink legizgalmasabb afrikai muzsikusaival lép egy színpadra. A rendkívülinek ígérkező programra a vendégek Ghánából és Nigériából érkeznek.
A ghánai Stevo Atambire egy ősi tradicionális afrikai hangszer, a kologo mestere. Energikus és virtuóz játékstílusát egyedi énekhangja, izgalmas szövegvilága és a tradicionális ghánai zene modern produkciós technikákkal való ötvözése teszi teljessé. Etuk Ubong trombitás a kortárs nigériai jazz egyik legígéretesebb tehetsége. Olyan előadókkal zenélt, mint Femi Kuti vagy Victor Olaiya.
A nigériai Wayne Snow Párizsban nevelkedett, jelenleg Berlinben él. Ő elsősorban nem a tradicionális nyugat-afrikai és nigériai zenei hagyományokból táplálkozik, zenéjében sokkal nagyobb hangsúlyt kap a kortárs elektronikus zene, a neo soul és a hiphop.
BANDALOOP: Strings
2019. április 6., 20.40
Müpa — Fesztivál Színház
Előadják: Virginia Broyles, Becca Dean, Melecio Estrella, Rachael Lincoln, Courtney Moreno, Jessica McKee, Roel Seeber, Jessica Swanson
Zene: Gabriel Prokofiev
Fény: Jim French
Jelmez: Jessica McKee
Koreográfus: Amelia Rudolph és a társulat tagjai
A művészeti vezető munkatársa: Melecio Estrella, Rachael Lincoln
Művészeti vezető: Amelia Rudolph
Társulatvezető: Thomas Cavanagh
Egy irodaház üvegfalán bemutatott szédületes táncával a budapestieket is meghódító BANDALOOP társulat legújabb produkciójával visszatért a színháztermekbe. A Strings című előadást a Londonban élő világhírű zeneszerzővel és DJ-vel, Gabriel Prokofievvel készítették el.
Amelia Rudolph és a táncosok olyan koreográfiát alkottak, melyben a vertikális tánc művészi eszköztára a lehető legteljesebben érvényesülhet zárt térben. A produkció egyik főszereplője maga a kötél, mely nemcsak a szó fizikai, hanem metaforikus értelmében is a kapcsolatok, az összetartozás, a szakítás, a megfékezés és a felszabadítás megjelenítője.
Az előadás előtt 20.00 órai kezdettel a BANDALOOP társulata a Müpa homlokzatán ad ízelítőt lenyűgöző vertikális táncából. A kültéri program ingyenes.
38. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár
2019. április 7., 10.30
Papp László Budapest Sportaréna
10.30–17.30 Aprók bálja
13.00 „Minden magyarok tánca” (Kalotaszeg)
18.00 Cimbaliband, Pál Isván Szalonna és Bandája
19.30 Mindenki tánca – Padkaporos bál
21.00 Össztánc
Az Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár a hazai folklórszcéna egyik legjobban várt, legreprezentatívabb eseménye. Olyan seregszemle, melyen műkedvelő és hivatásos előadók, gyermek- és felnőtt-néptáncegyüttesek, zeneiskolások és hagyományőrző népművészek mutatkoznak be, és a lehető legbőségesebb áttekintést nyújtják a Kárpát-medence és a moldvai magyarság, valamint a hazai nemzetiségek népi kultúrájából.
A Papp László Budapest Sportaréna küzdőterén táncházak váltják egymást, a lépésekkel éppen csak ismerkedők élő zenére tanulhatnak, és szabadon kipróbálhatják magukat a más-más hangulatú táncokban.
A vasárnap esti gálán színpadra lép a Cimbaliband, Szalonna és Bandája, hagyományőrző népművészek, valamint a Fölszállott a pávából megismert fiatal tehetségek. A kétnapos rendezvényre végül a Mindenki tánca című nagyszabású produkció teszi fel a koronát.
Kolonits Klára (ének) és Zsoldos Bálint (zongora) koncertje
Liszt-dalok
2019. április 7., 19.30
Budapest Music Center — Koncertterem
Liszt Ferencet egész életében foglalkoztatta a dal műfaja. Más szerzők darabjaiból átiratokat készített, ő maga pedig a 19. század szinte valamennyi vokális stílusában kipróbálta magát, s többek között német, francia, olasz és magyar nyelvű versszövegeket zenésített meg. Több mint hetven dalt írt, hosszú zeneszerzői pályája során némelyiket több ízben is átdolgozta. A legjobbak Alan Walker szerint a „hiányzó láncszemet alkotják Schumann és Hugo Wolf között”.
E művek – technikai és értelmezési szempontból is – kivételes feladatot jelentenek mind az énekesek, mind a zongoristák számára. Kolonits Klára széles spektrumú előadóművész, dalénekesként pedig évek óta keresi, kutatja és előadja a műfaj történetének kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb darabjait. A zongoraművész Zsoldos Bálint az USA-ban töltött évei alatt kezdett el élénkebben érdeklődni az énekelt zene iránt, a közelmúltban Kolonits Klárával együtt Rachmaninov dalaiból állítottak össze koncertműsort.
Moszkvától a Múzeumig
Zsabó Fesztivál
2019. április 7., 19.30
Magyar Nemzeti Múzeum — Díszterem
Közreműködik: Pier Luigi Fabretti – oboa, Feriencsik László – fagott, Szűts Péter – hegedű, Máté Balázs – cselló, Alekszej Ljubimov, Olga Pascsenko – zongora, Aura Musicale
Koncertmester: Szűts Péter
Művészeti vezető: Máté Balázs
Haydn: Die Feuersbrunst – nyitány, Hob. XXIXb:A
Haydn: B-dúr sinfonia concertante, Hob. I:105
Mozart: Don Giovanni – nyitány, K. 527
Dussek: B-dúr versenymű két zongorára és zenekarra, op. 63
Az orosz régizenejáték, a historikus előadói gyakorlat egyik legnagyobb hatású előadóművésze és hazájában úttörő egyénisége a csembaló- és fortepiano-művész, Alekszej Ljubimov. Azon ritka művészek egyike, aki a legújabb kor zenéjében – Gubajdulina, Pärt, Ligeti, Kurtág vagy Boulez kompozícióiban – ugyanolyan magabiztossággal tájékozódik, mint a 18. századi remekművek vagy a kismesterek alkotásai között.
Ljubimov mellett az új generáció egyik legnagyobb tehetsége mutatkozik be a Zsabó Fesztiválon. A különböző billentyűs hangszereken játszó Olga Pascsenko Moszkvában született, és még csak kilencéves volt, amikor önálló koncerten lépett fel New Yorkban. A Csajkovszkij Konzervatóriumban 2010-ben fejezte be tanulmányait, egyik mestere Ljubimov volt. 2014-ben a lipcsei Bach-versenyen a zsűrinél a második, a közönségnél az első helyen végzett.
BANDALOOP
Horizontálisból vertikálisba, avagy a tánc új perspektívája
2019. április 7., 20.00
Müpa — Kültér
Döntsd meg a színpadot 90 fokkal, és azonnal megnyílik a tánc új perspektívája. Ami eddig horizontális volt, egy csapásra vertikálissá válik. Táncosok a felhőkarcolók oldalán, az irodaházak üvegablakain, mélység és magasság között – az utcák, a közterek pedig nézőtérré válnak, új és termékeny nézőpontot adva a táncművészet befogadásához. A BANDALOOP egyesíti a dinamizmust a kecsességgel, a magával ragadót a félelmetessel. Égre emeli a tekintetet.
BANDALOOP: Strings
2019. április 7., 20.40
Müpa — Fesztivál Színház
Előadják: Virginia Broyles, Becca Dean, Melecio Estrella, Rachael Lincoln, Courtney Moreno, Jessica McKee, Roel Seeber, Jessica Swanson
Zene: Gabriel Prokofiev
Fény: Jim French
Jelmez: Jessica McKee
Koreográfus: Amelia Rudolph és a társulat tagjai
A művészeti vezető munkatársa: Melecio Estrella, Rachael Lincoln
Művészeti vezető: Amelia Rudolph
Társulatvezető: Thomas Cavanagh
Egy irodaház üvegfalán bemutatott szédületes táncával a budapestieket is meghódító BANDALOOP társulat legújabb produkciójával visszatért a színháztermekbe. A Strings című előadást a Londonban élő világhírű zeneszerzővel és DJ-vel, Gabriel Prokofievvel készítették el.
Amelia Rudolph és a táncosok olyan koreográfiát alkottak, melyben a vertikális tánc művészi eszköztára a lehető legteljesebben érvényesülhet zárt térben. A produkció egyik főszereplője maga a kötél, mely nemcsak a szó fizikai, hanem metaforikus értelmében is a kapcsolatok, az összetartozás, a szakítás, a megfékezés és a felszabadítás megjelenítője.
Az előadás előtt 20.00 órai kezdettel a BANDALOOP társulata a Müpa homlokzatán ad ízelítőt lenyűgöző vertikális táncából. A kültéri program ingyenes.
Ruka Yokoyama zongorakoncertje
A szapporói Liszt Ferenc Szeminárium legeredményesebb versenyzője
2019. április 8., 19.30
Pesti Vigadó — Északi terem
Beethoven: Hat bagatell, op. 126
Beethoven: c-moll zongoraszonáta, op. 111
Mizuki I: Új mű
Prokofjev: b-moll zongoraszonáta, op. 84
Az ifjú japán zongoraművész, Ruka Yokoyama olyan világhírű zongoraművészek mesterkurzusait látogatta, mint Eliszo Virszaladze, Dina Yoffe, Jacques Rouvier és Michel Béroff. 2018-ban a Szapporói Szimfonikus Zenekarral Beethoven G-dúr zongoraversenyét adta elő. A Budapesti Tavaszi Fesztiválon is igazolja Beethoven zenéje iránti affinitását, hangversenyének első részében két igazán nehezen megközelíthető kompozíciót szólaltat meg a szerzőtől.
Ruka Yokoyama honfitársa és kortársa egyik zongoradarabját is előadja. A fiatal japán zeneszerző, Mizuki I mérnöki és zenei tanulmányokat végzett, 2016 óta az Aoyama Alapítvány ösztöndíjasa, valamint a Group NEXT zeneszerzőcsoport tagja.
Pétervári mesék a Concerto Armonicóval
Zsabó Fesztivál
2019. április 8., 19.30
Magyar Nemzeti Múzeum — Díszterem
Közreműködik: Concerto Armonico
Művészeti vezető, koncertmester és mesélő: Spányi Miklós
Hasse: Irene – sinfonia (nyitány)
Manfredini: B-dúr csembalóverseny
Hasse: Demofoonte – sinfonia (nyitány)
Cimarosa: B-dúr csembalóverseny
J. Ch. Bach: g-moll szimfónia, op. 6/6
Az olasz Vincenzo Manfredini jeles zenészcsaládba született. Apja, Francesco Manfredini korának egyik legelismertebb zeneszerzője volt, testvérbátyja, Giuseppe keresett kasztrált énekes, aki Locatelli operatársulatával Moszkvába utazott. Vele tartott Vincenzo is, akit 1762-ben III. Péter udvari karmesternek, majd a cári olasz operatársulat vezetőjének nevezett ki. Manfredini tevékenysége igen jótékonyan hatott a műfaj oroszországi népszerűségére és az előadások színvonalára. Azonban nemcsak zeneszerzői, hanem zenemesteri feladatokat is ellátott, az ifjú cárevicset, a majdani I. Pált csembalózni tanította.
Manfredini 1769-ben visszautazott szülőhazájába, majd egykori tanítványa, Pál 1796-os trónra lépését követően visszahívta egykori mesterét a cári udvarba. A 62 éves muzsikus otthonától távol, Szentpéterváron hunyt el.
A cári szolgálatban számos művet, köztük öt operát írt, s a kor jelentékeny szerzőinek darabjait tanította be. A koncert nemcsak Manfredini fordulatos életét, hanem a 18. század második felének kevésbé ismert zenéjét is közelebb hozza a közönséghez.
David Lynch útvesztőjében: Veszett a világ
2019. április 8., 20.00
Uránia Nemzeti Filmszínház — Díszterem
David Lynch korunk filmművészetének egyik legeredetibb rendezője. Korlátozhatatlan képzelete, különleges nézőpontja és sajátos humora félreismerhetetlen stílussá szintetizálódott. A Budapesti Tavaszi Fesztivál vetítéssorozata, mely a Budapest FotóFesztivál kiállításához (David Lynch: Small Stories) kapcsolódik, négy ritkán, illetve rég nem vetített, a közelmúltban digitálisan felújított filmjén keresztül idézi meg Lynch kivételes filmuniverzumát.
A rendező pályájának fontos állomása az 1990-es Cannes-i Filmfesztivál fődíját kiérdemlő és mára kultuszfilmmé vált Veszett a világ, amely szórakoztató és intellektuálisan felvillanyozó egyszerre.
A hagyományos műfajok között lavírozó, kulturális utalásokban gazdag történet a szülői tiltás és a társadalmi korlátok ellen lázadó Sailor (Nicolas Cage) és Lulu (Laura Dern) szerelme körül forog. A fiataloknak menekülniük kell a lány megveszekedett anyja elől, aki olyannyira ellenzi a kapcsolatot, hogy Sailor kiiktatására dörzsölt gazembereket bérel fel.
Viasszal írt üzenet
Fekete Ildikó tojásfestő kiállítása
2019. április 9., 09.00
Duna Palota
Fekete Ildikó Junior Prima, Magyar Kézműves Remek és Gránátalma díjas tojásfestő, a Népművészet Ifjú Mestere, 2017-ben az 50 Tehetséges Magyar Fiatal program résztvevője. A matematikus végzettségű népi iparművész nemcsak tojásfestőként, hanem a magyar nyelvterületen fellelhető minták gyűjtőjeként és rendszerezőjeként is elkötelezte magát e különleges művészeti ág mellett.
Kiállításain körülbelül ezer darab hímest mutat be, 2008 óta pedig nemcsak magyar, hanem szerb, cseh és ukrán motívumokkal díszített hímes tojásokat is készít. Legújabb tárlatán Hont megyei, illetve hétfalusi gyűjtéseinek mintáit, valamint gyimesi feldolgozásait is megismerhetjük.
A kiállítás megtekinthető április 9. és 21. között.
Bauhaus100. Program a mának
2019. április 9., 18.00
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
Walter Gropius vezetésével éppen száz éve, 1919-ben kezdődött meg az oktatás és képzés a weimari Bauhausban. Az évfordulót szerte a világban nagyszabású kiállításokkal ünneplik. A Bauhaus-mozgalom a modern művészet történetének legmeghatározóbb forrása és mérföldköve, egyben képzőművészeti műhely és reformiskola volt.
Eszméi és gyakorlata számos későbbi művészeti irányzatot és szemléletet inspirált, eredeti programja pedig ennél is többet kínált: az élet átfogó esztétikai reformját a hétköznapok világától a művészetekig.
A Ludwig Múzeum kiállítása tematikus fókuszcsoportokban (pl. színelmélet, ezotéria, vízió/utópia, tárgyformálás, fényművészet stb.) mutatja be a Bauhaus tevékenységét, amelyek köré nagyrészt kortárs alkotók munkái szerveznek eszme- és hatástörténeti ívet. A „Program a mának” kísérlet a visszatekintésre, ennek az egyedülálló modernista utópiának az újraolvasására, kortárs nézőpontból történő felidézésére.
A kiállítás megtekinthető április 10. és szeptember 17. között.
Budapest Art Week
2019. április 9. és április 14. között
Budapesti galériák és múzeumok
A Budapest Art Week (BAW) az ország egyetlen olyan képzőművészeti eseménysorozata, amely galériákat, múzeumokat és kiállítótereket fog össze. Hat napon át több mint kilencven kiállítással és azokhoz kötődő programokkal (tárlatvezetésekkel, workshopokkal, beszélgetésekkel, filmvetítésekkel és kiállításmegnyitókkal, valamint az alkotókkal való találkozókkal), közel hetven helyszínen várja a képzőművészetek kedvelőit.
A 2019-es Art Week fókuszában az orosz kortárs képzőművészet áll. A központi kiállításon a már ismert, nagy nemzetközi nevek mellett olyan elismert orosz alkotók munkáival találkozhatunk – együttműködve a moszkvai Garage Múzeum kurátorával –, akiket Magyarországon még nem láthatott a közönség.
A képzőművészeti hét lehetőséget ad arra is, hogy nemzetközi színtéren is elismert klasszikus, illetve újgenerációs galériák és vezető múzeumok gyűjteményeiből válogathassunk – mindezt egyetlen belépő megvásárlásával.
Az út eleje – Az út vége • 4.1
Hommage à Haydn
2019. április 9., 17.00
Zeneakadémia — Solti Terem
Közreműködik: Gyenge Júlia, Osztrosits Éva – hegedű, Ludmány Dénes, Tornyai Péter – brácsa, Varga István, Déri György, Zétényi Tamás – cselló, Bíró Zsófia – fuvola, Csabay Domonkos, Demény Balázs, Hámos Júlia, Palojtay János – zongora, Csáki András – gitár
Debussy: Hommage à Haydn
Haydn: 8. (E-dúr) vonósnégyes, Hob. III:8 (átirat gitárra és vonóstrióra)
Debussy: G-dúr zongoratrió
Debussy: Cselló-zongora szonáta
Haydn: 104. (D-dúr, „London”) szimfónia, Hob. I:104 (J. P. Salomon átirata fuvolaötösre)
A koncertsorozatban zeneszerzők korai és kései kompozíciói lépnek kapcsolatba egymással. A korai művek sok esetben már tökéletes kompozíciók; csupán annyiban különböznek szerzőjük érett műveitől, hogy a stílusban még nem dominálnak azok a jegyek, amelyek később rögtön felismerhetővé teszik a komponistát.
A kései művekkel kapcsolatban könyvtárnyi irodalom szól arról, ahogyan egy szerzőnél egy élet tapasztalata összegződik, s hogy a külső elvárások egyre kevésbé hatnak a darabokra, inkább egy belső hang irányít, sokszor addig nem hallott távlatok nyílnak meg, máskor pedig felcsillan az igazi derű.
A sorozat első koncertje Debussy és Haydn korai és kései kamaraműveiből válogat, néhány darab pedig speciális, korabeli átiratokban hangzik el.
Az út eleje – Az út vége • 4.2
Capricciók és concertinók
2019. április 9., 19.30
Zeneakadémia — Solti Terem
Közreműködik: Baksai Réka, Gyenge Júlia, Osztrosits Éva, Pusker Júlia, Rácz József, Lisa Romain – hegedű, Ludmány Dénes, Tornyai Péter – brácsa, Varga István, Déri György, Zétényi Tamás – cselló, Bíró Zsófia – fuvola, Sallai Noémi – klarinét, Nagy Dávid Ádám – fagott, Andor Krisztián, Csabay Domonkos, Demény Balázs, Hámos Júlia, Palojtay János – zongora
R. Strauss: Szextett a Capriccio című operából
Ligeti: Két capriccio
Haydn: 35. (A-dúr) zongoratrió, Hob. XV:35
Stravinsky: Concertino
R. Strauss: Duett-concertino
Hogy egy korai és kései mű között mekkora stiláris távolságot érzünk, az korról korra változhat. A 20. századi mestereknél viszont legtöbbször mégiscsak az az általános tapasztalat, hogy egy ifjúkori zsenge és egy érett kompozíció között semmilyen kapcsolatot nem lehet felfedezni. Ligeti György főiskolai stílusgyakorlatai – mint amilyen például az 1947-es Két capriccio – és érett korszakának bármelyik darabja között például még a szakemberek is csak fáradságos módon képesek párhuzamokra találni.
Különös érzés belegondolni, hogy Richard Strauss és Ligeti György a szó legszorosabb értelmében is kortársak voltak. Amikor Ligeti épp akadémiai vizsgadarabjait írta, Strauss utolsó zenekari darabján, a Duett-concertinón dolgozott. A koncerten e kései kompozíció mellett egy másik időskori mű részlete is elhangzik: utolsó operájának, a Capricciónak az előjátéka.
Az út eleje – Az út vége • 4.3
Etűdök - felsőfokon
2019. április 10., 17.00
Zeneakadémia — Solti Terem
Közreműködik: Gyenge Júlia, Pusker Júlia, Osztrosits Éva – hegedű, Zétényi Tamás – cselló, Jóföldi Anett – fuvola, Andor Krisztián, Csabay Domonkos, Demény Balázs, Hámos Júlia, Palojtay János – zongora
Chopin: Etűdök – részletek
Szkrjabin: Etűdök – részletek
Debussy: Etűdök – részletek
Ligeti: Etűdök – részletek
Schumann: Etűdök pedálzongorára, op. 56 (kamarazenekari átirat)
Az etűd műfaja számos zeneszerzőnél nem valamilyen mechanikus, az adott hangszer játéktechnikai fogásaira szorítkozó darabot jelöl, hanem művészetük legmagasabb regisztereit képviselő remekműveket. Chopin etűdjei például – melyek közül az első, op. 10-es sorozatot a szerző még tizenéves korában írta – a mai napig rendszeresen szólalnak meg a koncerttermekben.
Egyes komponisták – mint amilyen Szkrjabin is volt – egész pályájuk során írtak etűdöket, más szerzők (Debussy vagy Ligeti György) pedig a pálya utolsó szakaszában kezdtek el érdeklődni iránta. Ligeti etűdjeinek harmadik, befejezetlenül maradt sorozata elnyerte a Grawemeyer-díjat, korunk egyik legjelentősebb kortárs zenei elismerését.
A koncerten Chopin, Szkrjabin, Debussy és Ligeti mellett Schumann eredetileg pedálzongorára írt etűdjei szólalnak meg különböző kamarazenei átiratokban.
Útvesztő
Boros Mátyás papírinstallációja
2019. április 10., 17.00
Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria
Az ismert mítosz szerint Minósz, krétai király labirintust építtetett, hogy ide zárja be Minótauroszt, az embertestű-bikafejű szörnyet. Őt végül a hős Thészeusz győzte le Ariadné, a krétai királylány segítségével. A galéria kiállítóteréhez idomuló, interaktív térinstalláció – érzékletessé téve az áthatolhatatlan labirintust – a mitikus teret alkotja újra, azzal a céllal, hogy a megtapasztalt térélményen keresztül átélhetővé váljon a történet.
A nagyszabású installáció egyes elemei alakíthatók a látogatók és a kapcsolódó foglalkozások résztvevői által, hozzájárulva a történetben felmerülő kérdések, fogalmak és szimbólumok megértéséhez, mélyebb megismeréséhez.
A kiállítás megtekinthető április 10. és május 31. között.
Tevje
A Theater Basel Balettegyüttesének előadása
2019. április 10., 19.00
Erkel Színház
Közreműködik: Kolsimcha
Az együttes tagjai: Olivier Truan – zongora, Michael Heitzler, Slava Cernavca – klarinét, Simon Girard – harsona, Daniel Fricker – nagybőgő, Christoph Staudenman – dob
Zene: Olivier Truan
Zenei vezető: Ariel Zuckermann
Díszlet: Bruce French
Jelmez: Catherine Voeffray
Animáció: Andreas Guzman, Bruce French, Rubén Bañol Herrera
Fény: Jordan Tuinman
Dramaturgia: Hans Kaspar Hort, Bettina Fischer
Koreográfus: Richard Wherlock
Tevje, a tejesember történetét a híres musical, a Hegedűs a háztetőn tette világhírűvé. Sólem Aléchem regényének motívumaira és az autentikus klezmert játszó svájci együttes, a Kolsimcha zenéjére készített balettet 2015 őszén mutatta be a Bázeli Színház Balettegyüttese. A kelet-európai zsidóság életét rendkívül intenzíven, magával ragadóan megjelenítő előadást mind a közönség, mind a kritika kitörő lelkesedéssel fogadta.
A darab koreográfusa, a brit Richard Wherlock 2001 óta vezeti a Bázeli Színház Balettegyüttesét, korábban igazgatta a Luzerni Színház Balettegyüttesét és művészeti vezetőként a Komische Oper Berlin balettkarát. „A koreografálás szerelem és szenvedély. Nem tudom elképzelni az életemet tánc nélkül” – nyilatkozta egy alkalommal.
„Tiszteletben kell tartani egy társulat filozófiáját. Mindannyian máshonnan jövünk, mások a történeteink. Nem vagyok kifejezetten politizáló alkotó, de a színházat csodálatos lehetőségnek tekintem a sokszínűség megélésére.”
Az út eleje – Az út vége • 4.4
A szecesszió
2019. április 10., 19.30
Zeneakadémia — Solti Terem
Közreműködik: Dóczi Áron, Pintér Dávid, Pusker Júlia – hegedű, Ludmány Dénes, Tornyai Péter – brácsa, Déri György, Mód Orsolya, Varga István – cselló, Jóföldi Anett – fuvola, Fejérvári Zoltán, Palojtay János – zongora
Berg: Zongoraszonáta, op. 1
Fauré: d-moll zongoratrió, op. 120
Debussy: Syrinx
Schoenberg: Megdicsőült éj, op. 4
A zeneirodalom egyik legnehezebben megragadható időszaka a szecesszióval egyidejű korszak. Míg a képzőművészetben a szecesszió többé-kevésbé jól körülhatárolható, addig a zenetörténetben mindig is viták övezték, milyen alkotásokat lehet ide sorolni, és főleg milyen jegyek alapján.
A sorozat utolsó koncertjén olyan darabok hangoznak el, amelyek valamilyen sajátságuk alapján – mint amilyen az indaszerű dallamvezetés, a gazdag ornamentika, a dinamikus forma vagy a zene „kétdimenziós” megjelenése – a szecesszióhoz sorolhatók. Érdekesség, hogy ezek a darabok jellemzően szerzőjüknek vagy legkorábbi, vagy legkésőbbi alkotásai.
A programban Berg és Schoenberg darabjai a korai művek csoportjába tartoznak, Fauré vagy Debussy pedig pályája utolsó korszakában alkotott olyan kompozíciókat, amelyekre nagyrészt igazak a fent felsorolt jegyek.
GoGo Penguin
2019. április 10., 20.00
Müpa — Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Az együttes tagjai: Chris Illingworth – zongora, Nick Blacka – nagybőgő, Rob Turner – dob
A manchesteri trió zenéje egyszerre szól a szívhez, a fejhez és a lábhoz – megindító és elgondolkodtató egyben, s ha úgy adódik, még táncolni is lehet rá. Stílusukra a rock, a jazz, a minimalizmus is hatott, sőt, még a videojátékok zenei világa is. 2014-ben v2.0 című lemezüket az Egyesült Királyságban jelölték a Mercury Music Prize-ra. 2015-től a Blue Note Records kiadónál jelentetik meg felvételeiket, elsőként a Man Made Objects című albumot adták ki.
Az egyszerű, rövid, ismétlődő motívumok a zongorán, az elektronikával megtámogatott basszus és a masszív ritmusalapok jellegzetes, elsőre felismerhető hangzásképet eredményeznek. A közelmúltban Godfrey Reggio kultikus dokumentumfilmjéhez (Koyaanisqatsi – Kizökkent világ) komponált saját zenéjükkel koncerteztek. Legújabb lemezüket 2018 elején, A Humdrum Star címmel készítették el.
Góbi Rita: Freestyle – bemutató
2019. április 10., 20.00
MU Színház
Góbi Rita munkáira egyként jellemző a bátor kísérletezés és a koreográfia precíz kidolgozottsága. Stílusában jelen van a geometria, a minimalizmus, a redukcióra való törekvés. Legújabb előadása a játékos ember világába vezet. A darab címe a tánc kontextusában egyfajta vetélkedésre, rivalizálásra, az erő és a tehetség összemérésére, a játékosok megmérettetésére utal.
Ez a „verseny” azonban nem a győzelemről, nem a minél gyorsabb célba érésről szól, miként egy hangversenyen sem az kelt izgalmat, hogy melyik hang dominál majd. A tánctéren látható küzdelem az eleven, mozgásban lévő testek versengése, ám ezúttal a résztvevők sokkal inkább magukkal, s nem a másikkal vívnak meg. A versengés, a mozdulatsorok összképe pedig, mint egy zeneműben, harmóniát és diszharmóniát is sugározhat.
Hommage à Kányádi Sándor
2019. április 11., 19.00
Müpa — Fesztivál Színház
Közreműködik: Lengyel Ferenc, Pelsőczy Réka, Sztarenki Pál – próza, Szalóki Ági és zenekara
A zenekarban közreműködő zenészek: Mihó Attila – hegedű, Mester László – brácsa, Mihály Deák Barna – nagybőgő
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Kovács András Ferenc, Margócsy István, Török-Illyés Orsolya
Műsorvezető: Jánossy Lajos
Rendező: Balog József
Egyik utolsó interjújában Kányádi Sándor saját magát generációja legszerencsésebb emberének nevezte. „Vannak, akik tehetségesebbek, nagyobbat írtak, alkottak, de az biztos, hogy a legszerencsésebb én vagyok”, mert olyan nagyszerű embereket tudhatott atyai barátjának, mint Kós Károly, Tamási Áron, Illyés Gyula vagy Márton Áron, gyulafehérvári római katolikus püspök.
A múlt év nyarán elhunyt költő korunk egyik legnagyobb művésze volt, irodalmi teljesítménye a legnagyobbak, Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, József Attila, Weöres Sándor között jelöli ki helyét.
Ezen az estén kiváló színészek, muzsikusok, erdélyi kötődésű művészek idézik fel alakját, verseit – lendülettel, vidáman és játékosan, ahogy a világ legszerencsésebb emberéhez illik.
Hamar Zsolt és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
2019. április 11., 19.30
Müpa — Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Közreműködik: Ric Furman – ének, Kirill Gerstein – zongora, a Nemzeti Énekkar férfikara (karigazgató: Somos Csaba)
Vezényel: Hamar Zsolt
Brahms: 1. (d-moll) zongoraverseny, op. 15
Liszt: Faust-szimfónia, S. 108
Liszt Ferenc egyik legkomplexebb, zenei és filozófiai értelemben is különösen összetett és ennek megfelelően komoly intellektuális kihívást jelentő műve a Faust-szimfónia. Formáját és koncepcióját tekintve ugyanolyan kivételes alkotás, mint a h-moll zongoraszonáta.
De nemcsak zenei kvalitásában különleges a Faust-szimfónia, hanem az irodalmi műhöz, Goethe drámai költeményéhez fűződő viszonyában is. Liszt Ferencé a 19. század egyik legeredetibb Faust-értelmezése. E mű sokrétű, árnyalt felmutatására vállalkozik Hamar Zsolt, aki Liszt iránti elkötelezettségét már számos alkalommal bizonyította.
A hangverseny vendégszólistája Kirill Gerstein, orosz származású amerikai zongoraművész lesz, aki mások mellett Rados Ferenc és Dmitrij Baskirov növendéke is volt. A nagyon sokoldalú művészhez igen közel áll Liszt Ferenc személyisége és zenéje, a komponista Transzcendens etűdjeit a közelmúltban, 2016-ban játszotta lemezre.
J(i). S. Bach: Goldberg-variációk
Ji zongorakoncertje
2019. április 11., 19.30
Zeneakadémia — Nagyterem
J. S. Bach: Goldberg-variációk, BWV 988
A klasszikus zene egészen friss, egyedi megközelítésével máris komoly nemzetközi érdeklődést kiváltó Ji igazi 21. századi előadóművész. A dél-koreai születésű zongorista a Juilliard iskolában végezte tanulmányait. Mindössze tízéves volt, amikor – minden idők legfiatalabbjaként – megnyerte a New York-i Filharmonikusok fiatal művészek számára meghirdetett versenyét, 2012-ben pedig a Nemzetközi Young Concert Artists meghallgatásáról hozta el az első díjat.
Televíziónézők milliói láthatták 2016-ban azt a különleges előadását, melyen egy hagyományos zongorán és egy speciális, minden húrját egyetlen hangmagasságra hangolt, „monotune” zongorán szólaltatta meg Beethoven Holdfény-szonátáját.
Bach monumentális kompozíciójából, a Goldberg-variációkból készített felvétele 2018 januárjában jelent meg. „Egy olyan, még csak alig huszonegynéhány évet élt ember számára, mint én, a legfontosabb leckét adta fel: megérezni és dekódolni a hangjegyeken túlmutató dolgokat.”
David Lynch útvesztőjében: Twin Peaks – Tűz, jöjj velem!
2019. április 11., 20.00
Uránia Nemzeti Filmszínház — Díszterem
David Lynch korunk filmművészetének egyik legeredetibb rendezője. Korlátozhatatlan képzelete, különleges nézőpontja és sajátos humora félreismerhetetlen stílussá szintetizálódott. A Budapesti Tavaszi Fesztivál vetítéssorozata, mely a Budapest FotóFesztivál kiállításához (David Lynch: Small Stories) kapcsolódik, négy ritkán, illetve rég nem vetített, a közelmúltban digitálisan felújított filmjén keresztül idézi meg Lynch kivételes filmuniverzumát.
A televíziós sorozatok történetében mérföldkő a Twin Peaks, amely a kilencvenes évek elején egy csapásra tömegek előtt nyitotta meg David Lynch szürreális világának kapuit, és amelyet máig kultusz övez – folytatását 2017-ben, 25 év után készítették el az alkotók.
Az eredeti két évadhoz kapcsolódóan 1992-ben készült el a Laura Palmer halála körüli nyomozás előzményeit feldolgozó mozifilm, a Twin Peaks – Tűz, jöjj velem!, amelyben megelevenednek a lány életének utolsó napjai.
Eric Whitacre Singers
2019. április 12., 19.30
Zeneakadémia — Nagyterem
Eric Whitacre: Lux Aurumque
Eric Whitacre: Sainte-Chapelle
Eric Whitacre: Leonardo Dreams of His Flying Machine
Caroline Shaw: Sarabande
J. S. Bach: Komm, süßer Tod (Jöjj, édes halál) (Erwin London feldolgozása)
Eric Whitacre: Hurt
Eric Whitacre: i carry your heart
Missy Mazzoli: Vesper Sparrow
Eric Whitacre: I Fall
Moses Hogan: Three American Spirituals
Eric Whitacre: Sleep
A Grammy-díjas zeneszerző és karnagy, Eric Whitacre napjaink egyik legnépszerűbb muzsikusa, milliók érdeklődését keltette fel újra a kóruszene és általában a kórusban való éneklés iránt. Kompozícióit amatőr és professzionális kórusok százai adják elő, a világhálón szervezett virtuális kórusprojektjeiben pedig már 110 országból vettek részt közreműködők.
Sokféle stílusból, korszakból táplálkozó, rendkívül vonzó és dekoratív zeneszerzői stílusa ellenáll mindenféle skatulyázásnak, nem lehet véletlen, hogy több kompozíciója is (mint például a Lux Aurumque vagy az A Boy and a Girl) a modern kórusrepertoár leggyakrabban előadott darabjai közé tartozik.
Saját együttese, az Eric Whitacre Singers Monteverdi és Bach kompozícióitól Benjamin Britten és Morten Lauridsen munkáiig az énekkari irodalom legszebb darabjait adja elő. Már az együttes bemutatkozó CD-je (Light & Gold) is óriási siker volt, a legjobb kórusfelvételnek járó Grammy-díjat nyerte el.
Baráti Kristóf (hegedű) és a Kodály Filharmonikusok Debrecen
Tűz - víz - föld - levegő
2019. április 12., 19.30
Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1-es terminál
Vezényel:
Somogyi-Tóth Dániel
Stravinsky: Feu d’artifice (Tűzijáték), op. 4
Vivaldi: A négy évszak, op. 8
Debussy: Az elsüllyedt katedrális (Leopold Stokowski átirata)
Stravinsky: A tűzmadár – szvit
Somogyi-Tóth Dániel a debreceni zenei élet két meghatározó műhelye, a Kodály Kórus és a Kodály Filharmonikusok művészeti vezetőjeként a nagy múltú együttesek munkájának összehangolására és egy új arculat kialakítására vállalkozott. A repertoár felfrissítése, az újszerű koncertezési formákkal való kísérletezés többek között azt a célt szolgálja, hogy az együtteseket minél szélesebb körben ismerje meg a hazai közönség, s hogy Debrecen mind a magyar, mind a nemzetközi komolyzenei életben növelje szerepét.
A Budapesti Tavaszi Fesztiválon világhírű szólistával – Baráti Kristóffal –, különleges helyszínen, inspiráló térben, változatos műsort vezényel, melyben Stravinsky jól megfér Vivaldival. Igazi csemegeként hangzik el Debussy híres zongoraprelűdje, melyet Leopold Stokowski ültetett át nagyzenekarra. Az 1930-ban készült, lenyűgöző pompájú átirattal a hazai közönség ritkán találkozik.
Az Aeropark repülőgép-múzeum Malév nosztalgiabuszai 18.30-kor indulnak a Deák térről a helyszínre, illetve a hangverseny után vissza a Deák térre. A járatokon az utazás a koncertjegy felmutatásával ingyenes, de előzetesen regisztrálni szükséges.
Emanuel Gat: SUNNY
2019. április 12., 20.00
2019. április 13., 20.00
Trafó Kortárs Művészetek Háza
Zene:
Awir Leon
Koreográfus:
Emanuel Gat
Emanuel Gat, performer és zenész Awir Leonnal együtt álmodta meg a SUNNY-t, ami egyszerre koncert és egy vibráló koreográfiai felfedezőút, melyet természetesen születésének pillanatával egy időben, azaz élőben követhetünk végig.
„Emanuel Gat a SUNNY-val mesterművet alkotott. Miközben Marvin Gaye azonos című dala szól, Awir Leon eleven zeneiséget épít köré, de úgy, hogy mindvégig hű marad saját, eredeti stílusához. A hosszúra nyúló csendek, a bravúros jelmezek, a játékosság, a metsző pillantások és a kitörő kacajok együtt hozzák létre az előadás világát, melyben túlcsordul a fiatalosság, az életöröm és a derű” – írta Ariane Bevalier, a Le Figaro kritikusa.
PONT Fesztivál
Mi a csoda?
2019. április 13., 11.00
Várkert Bazár
11.00 Gryllus Vilmos gyermekműsora
16.00 Hangoló – mesekoncert
19.00 Albanian Iso-Polyphonic Choir
20.30 Herczku Ágnes, Bognár Szilvia és Nikola Parov
Az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján szereplő hagyományok, szokások, táncok és ízek közül a PONT Fesztivál magyarországi és balkáni kincseket vonultat fel. Délelőttől családi programok várják a látogatókat: Gryllus Vilmos tavaszköszöntő dalai és az interaktív, népzenés mesekoncert, a Hangoló.
A Várkert Bazár festői helyszínén a különböző kiállításokon és foglalkozásokon a térség sokszínű kultúrájával ismerkedhetnek meg a látogatók, a fesztivál kínálatában tánc- és dobworkshop, filmvetítés, mesemondás, valamint a Balkán kézműveshagyományai is szerepet kapnak.
Az esti órákban a PONT Fesztivál nagy sikerű, polifonikus énekhagyományokat felvonultató sorozatának idei főszereplője az Albanian Iso-Polyphonic Choir lesz, majd Herczku Ágnes, Bognár Szilvia, Nikola Parov és zenésztársaik különleges hangszerekkel, egyedülálló repertoárral mutatják be a Balkán zenei világát.
Szokolay Balázs és a Liszt Ferenc Kamarazenekar
Bach összes zongoraversenye
2019. április 13., 19.30
Zeneakadémia — Nagyterem
Közreműködik: Szokolay Balázs – zongora, Liszt Ferenc Kamarazenekar (művészeti vezető: Tfirst Péter)
J. S. Bach: E-dúr zongoraverseny, BWV 1053
J. S. Bach: A-dúr zongoraverseny, BWV 1055
J. S. Bach: D-dúr zongoraverseny, BWV 1054
J. S. Bach: g-moll zongoraverseny, BWV 1058
J. S. Bach: f-moll zongoraverseny, BWV 1056
J. S. Bach: F-dúr zongoraverseny, BWV 1057
J. S. Bach: d-moll zongoraverseny, BWV 1052
Hét versenymű, huszonegy tétel. Bach valamennyi billentyűs hangszerre írt szólóconcertója egyetlen estén. A Szokolay Balázs által megszólaltatott kompozíciók a zongoraverseny műfajtörténetének kiemelkedően fontos darabjai, úttörő jellegüket az a körülmény sem csökkenti, hogy eredetileg egyik kompozíció sem billentyűs hangszerre készült: korábban született hegedűversenyek, oboaversenyek átiratai. Néhányan azt sem tartják kizártnak, hogy e művek legelső előadásait Bach a korábbi darabok kottájába pillantva rögtönözte, a lejegyzés pedig megpróbált visszaadni valamit az improvizáció tapasztalataiból.
Szokolay Balázs és a Liszt Ferenc Kamarazenekar különleges vállalkozása annak a koncertnek a folytatása, melyen az együttes és a zongoraművész, valamint három fiatal pianista – Szőke Diána, Lajkó István és Dani Imre – Bach összes két, három és négy csembalóra írt versenyművét egyetlen koncerten szólaltatta meg.
Oláh Vilmos (hegedű) és Balog József (zongora) koncertje
2019. április 13., 19.30
Uránia Nemzeti Filmszínház — Díszterem
Debussy: g-moll szonáta
Debussy: A lenhajú lány (La fille aux cheveux de lin)
Debussy: Golliwogg’s Cakewalk
Debussy: Holdfény (Claire de lune)
Ravel: Tzigane
Prokofjev: Öt ének hegedűre és zongorára, op. 35bis
Prokofjev: D-dúr szonáta hegedűre és zongorára, op. 94a
Cigányzene és jazz által is inspirált Ravel-kompozíciók és egy pompás szonáta Prokofjevtől. A hegedűszólista az az Oláh Vilmos, akiről a magyar közönség már régóta tudja, hogy fantasztikus muzsikus, generációjának egyik legjelentősebb művésze, s ezzel a sokszorosan díjazott The Violin Alone című dokumentumfilm óta a világ zeneszerető közönsége is tökéletesen tisztában van.
Partnere az a Balog József lesz, aki elmélyültségével, sokoldalúságával, technikájának lebilincselő perfekciójával, elementáris muzikalitásával az utóbbi években a hazai koncertélet megkerülhetetlen személyiségévé vált. Felfedezésszámba menő lemezfelvételei mind a szakmai közvéleményt, mind a szélesebb közönséget lenyűgözték. A két művész kamarakoncertje rendkívüli élménnyel kecsegtet.
A Philharmonia Chor Stuttgart Liszt-koncertje
2019. április 13., 20.00
Belvárosi Plébániatemplom
Közreműködik: Konstantin Kimmel, Christoph Kail – ének
Művészeti vezető: Johannes Knecht
Liszt: Harmonies poétiques et religieuses – Ave Maria, S. 173
Liszt: Krisztus – Die Seligpreisungen, S. 3
Liszt: Via Crucis, S. 53
A Stuttgarti Filharmónia Kórus 1986-ban jött létre. Az együttes a nagyszabású szimfonikus-oratórikus művektől a kisebb apparátusú a cappella kompozíciókig sokféle műfajban és stílusban otthonos. Működésük centrumában a 18–20. századi oratórium áll, évente körülbelül tizenkét olyan koncertet adnak, melyen egy-egy nagyobb mű szerepel a műsoron. Énekeltek már Japánban, Franciaországban, Csehországban, Spanyolországban és Magyarországon.
A kórus 2012-ben Anna Nyetrebko és Erwin Schrott baden-badeni operakoncertjén működött közre, majd meghívást kapott a salzburgi ádventi koncertekre. A közelmúltban Bach h-moll miséjében, Verdi Requiemjében, Beethoven 9. szimfóniájában és Mahler 2. szimfóniájában léptek fel, Liszt Via Crucis című darabjának szcenírozott előadását pedig a Miskolci Operafesztiválon, a zeneszerző születésének bicentenáriumi évében, 2011-ben láthattuk.
PONT Fesztivál
Mi a csoda?
2019. április 14., 11.00
Várkert Bazár
11.00 Gryllus Vilmos gyermekműsora
16.00 Hangoló – mesekoncert
19.30 Balogh Kálmán és a Fitos Dezső Társulat
Az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján szereplő hagyományok, szokások, táncok és ízek közül a PONT Fesztivál magyarországi és balkáni kincseket vonultat fel. Délelőttől családi programok várják a látogatókat: Gryllus Vilmos tavaszköszöntő dalai és az interaktív, népzenés mesekoncert, a Hangoló.
Az egész napos családi programokon táncokkal, kézműveshagyományokkal és a térség gasztronómiájával ismerkedhetnek a látogatók. Gyakorlott mesterek segítségével bepillanthatnak a csipkeverés, a fafaragás és a szőnyegszövés rejtelmeibe, de akár busóálarcot is készíthetnek vagy kólózni tanulhatnak.
A nap végén Balogh Kálmán világhírű cimbalomművész az általa válogatott zenekarral mutatja be a világ szellemi kulturális örökségei között nyilvántartott két román hagyományt, a dojnát és a kalusert. Ez utóbbi beavatási rítust, e legendásan virtuóz táncot a Fitos Dezső Társulat segítségével ismerhetjük meg.
David Lynch útvesztőjében: Lost Highway – Útvesztőben
2019. április 14., 20.30
Uránia Nemzeti Filmszínház — Díszterem
David Lynch korunk filmművészetének egyik legeredetibb rendezője. Korlátozhatatlan képzelete, különleges nézőpontja és sajátos humora félreismerhetetlen stílussá szintetizálódott. A Budapesti Tavaszi Fesztivál vetítéssorozata, mely a Budapest FotóFesztivál kiállításához (David Lynch: Small Stories) kapcsolódik, négy ritkán, illetve rég nem vetített, a közelmúltban digitálisan felújított filmjén keresztül idézi meg Lynch kivételes filmuniverzumát.
Az 1997-es Lost Highway talán Lynch minden korábbi filmjénél intenzívebben teszi próbára nézőjét. Fred, a középkorú szaxofonos (Bill Pullman) gyanítja, hogy a felesége megcsalja, Renee (Patricia Arquette) ugyanis elhanyagolja az utóbbi időben. Amikor az asszonyt holtan találják, Fredet gyanúsítják a megölésével.
Artus – Goda Gábor Társulata: A Szél kapuja – bemutató
2019. április 15., 19.00
Nemzeti Táncszínház
Előadják: Bakó Tamás, Izsák Szilvia, Mayer Zita, Mózes Zoltán, Nagy Csilla, Szalay Henriett
Közreműködő harcművészek: Szalkó Erika, Szalkó Zsuzsa, Szeghalmi Etelka
Közreműködő zenészek: Bartek Zsolt, Philipp György
Zene: Philipp György
Szöveg: Fodor Ákos, Goda Gábor, Krasznahorkai László, Seneca, A. A. Milne
Látvány: Sebestény Ferenc, Goda Gábor
Jelmez: Lőrincz Kriszta, Bodóczki Antal
Fény: Kocsis Gábor
Kreatív technika: Papp Gábor, Hajdu Gáspár
A rendező munkatársa: Nagy Eszter, Zahra Fuladvand
Koreográfus, rendező: Goda Gábor
„A Szél kapuja” átjáró a kint és bent között, a külvilág és az egyén között, az anyagi világ és a szellemi tér között. A szél átjárja és összeköti ezeket a világokat, egyben megsemmisíti a határokat, és nem vezet sehova, mert mindenütt jelen van.
Számos kultúrában a szél a világot és az embert mozgató erő metaforája, mely önmaga sosem látható, csak a hatását érzékeljük. Általa rezdül, mozdul meg az anyagi világ, felébred, él, pusztul és megújul.
Az előadás mozgásvilágát a Tai Chi Chuan, a Shen Dao Kung Fu és az ezekből építkező természetes gesztusok ötvözete adja. Minimalista és mégis gazdag zenei világa olyan hangszerekre épül, mint a harmónium, a fúvósok, az ének vagy az emberi lélegzet, vagyis mindazon hangszerek és eszközök, melyek a levegő mozgásának, áramlásának gyöngéd vagy éppen vad erejét használják.
Kulisszajárás a TÉR /// ERŐ kiállításon
Építészet | Nemzeti Szalon 2019
2019. április 16., 18.00
Műcsarnok
Közreműködik: a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kamarakórusa, Momento Kamarakórus
Vezényel: Sziklás Tünde, Herboly Bendegúz
A hazai kortárs építészet egyik meghatározó, átfogó kiállítása lesz a II. Nemzeti Építészeti Szalon. A Nemzeti Szalon idei tárlata több száz épületet és tervezőt vonultat fel, izgalmas válogatást adva a legutóbbi öt esztendő magyar építészetéből makettek, óriásnyomatok, filmek, tervek és egyéb műalkotások, illetve dokumentációk révén.
Bár a kiállítás a Budapesti Tavaszi Fesztivál után nyílik, az érdeklődők számára Sylvester Ádám építész egy megelőző kulisszajáráson mutatja be a kiállításon szereplő építészek sokszínű értékeit, gondolkodásmódját.
Ránki Fülöp (zongora) és a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
2019. április 16., 19.30
Zeneakadémia — Nagyterem
Közreműködik: Szemere Zita – ének, Alma Mater Kórus (karigazgató: Somos Csaba)
Vezényel: Ménesi Gergely [1, 2], Somos Csaba [3]
Liszt: Orfeusz – szimfonikus költemény
Liszt: 1. (Esz-dúr) zongoraverseny
Poulenc: Stabat Mater
Ugyan egy évszázad választja el egymástól Francis Poulenc és Liszt Ferenc nagyszabású, vallásos tárgyú oratorikus műveit, a 20. századi francia mester vallásos miszticizmusa és csendes elragadtatása nagyon is közel áll a liszti spiritualizmushoz. Poulenc kései stílusa a bizonyíték arra, hogy Liszt milyen sokféle módon termékenyítette meg a modernitást, s hogy emberi-művészi példája halála után több mint fél évszázaddal is mennyire eleven hatást gyakorolt.
A koncert első részében Liszt egyik legszebb és legcsendesebb szimfonikus költeménye, az Orfeusz hangzik el. Utána a számos Liszt-ritkaságot és több versenyművet (A-dúr zongoraverseny, Malédiction) is műsorára tűző Ránki Fülöp a zeneszerző legnépszerűbb zongorakoncertjét adja elő.
A fiatal művész egy interjúban így beszélt Liszthez fűződő viszonyáról: „Különlegesen szoros lelki kapcsolatot érzek vele. Azt hiszem, egész életemben példaképként és útmutatóként tekintek majd rá mind emberi, mind zenei, mind zongorázási szempontból.”
Gwendolyn Masin hegedűkoncertje
2019. április 16., 19.30
Festetics Palota — Tükörterem
Közreműködik:
Simon Bucher (zongora)
Gwendolyn Masin napjaink egyik meghatározó hegedűművésze. Sokszínű zenei adottságait, muzikalitását jól tükrözi, hogy szóló- és kamarazenei koncertjei mellett Masin zeneszerzéssel is foglalkozik, illetve átiratokat készít, valamint hegedű- és kamarazenei mesterkurzusokat tart Európa- és Észak-Amerika-szerte.
Az édesanyja révén magyar származású, Hollandiában élő művésznő egy interjúban így fogalmazott: „A különböző kultúrák minden szempontból nagy hatást gyakoroltak rám: lelkileg, érzelmileg meghatározták a világlátásomat. Azt gondolom, hogy sokszínű származásom az életem valamennyi területét érinti; de közülük különösen erősen vannak jelen mindennapjaimban a magyar gyökereim.”
Nemcsak előadóművészként, hanem művészeti fesztiválok vezetőjeként is aktív. 2007-től három éven át az írországi Carrick Water Music Festival művészeti vezetőjeként tevékenykedett, 2006-ban pedig megalapította Svájc egyik legfontosabb komolyzenei fesztiválját, a GAIA Zenei Fesztivált.
Szandai Mátyás Quartet
Lemezbemutató koncert
2019. április 16., 20.00
Uránia Nemzeti Filmszínház — Díszterem
A kvartett tagjai:
Nelson Veras – gitár, Ricardo Izquierdo – szaxofon, Szandai Mátyás – nagybőgő, Fabrice Moreau – dob
Szandai Mátyás, a kiemelkedő kvalitású magyar bőgős hosszabb ideje Párizsban él és dolgozik. Ott került kapcsolatba Nelson Veras brazil származású gitárossal, azzal az őstehetséggel, akit 14 évesen Pat Metheny fedezett fel. Aztán a sors összehozta további két kitűnő zenésszel, egyikük a kubai tenorszaxofonos, Ricardo Izquierdo, a másik a szenzációs francia autodidakta dobos, Fabrice Moreau, aki korábban festőként vált ismertté.
E négy markáns, különböző zenei kultúrákból érkező egyéniség zenéjében egyaránt helyet kap a kompozíciós fegyelem, a virtuozitás, a latin-amerikai temperamentum, a könnyedség és az elegancia. Megalakulása után a csapat intenzív munkába kezdett, s a BMC Records számára 2018 nyarán rögzítették debütáló lemezük anyagát.
Vigh Andrea (hárfa) és a Kodály Vonósnégyes
2019. április 17., 19.30
Festetics Palota — Tükörterem
Közreműködik:
Kovács Imre – fuvola, Varga Gábor – klarinét
A vonósnégyes tagjai:
Falvay Attila, Bangó Ferenc – hegedű, Fejérvári János – brácsa, Éder György – cselló
Schnittke: 3. vonósnégyes
Ravel: Bevezetés és Allegro
Ravel: F-dúr vonósnégyes, op. 35
2019-ben lenne 85 éves a Sosztakovics utáni orosz zene egyik legnagyobb alakja, Alfred Schnittke. 1983-ban írt 3. vonósnégyesében egyszerre idézi meg a reneszánsz kor nagy alakját, Orlando di Lassót (Stabat Mater), Beethovent (Nagy fúga) és magát Sosztakovicsot. A mű felfedezése leginkább egy nyomozáshoz hasonlítható, s nem árt, ha ebben olyan „detektívek” vannak a segítségünkre, mint a Kodály Vonósnégyes tagjai.
Az ő vendégükként lép fel Vigh Andrea, aki a hárfás kamarazene egyik gyöngyszemében, Ravel életművének egyik legkülönlegesebb darabjában, az 1905-ben írt Bevezetés és Allegro előadásában működik közre. A kevéssé ismert mű mellett egy vele szinte egy időben született, s mind a mai napig nagyon népszerű kvartett hangzik el.
L.E.J: Poupées Russes (Orosz babák)
Lemezbemutató koncert
2019. április 17., 20.00
A38 Hajó — Koncertterem
A zenekar tagjai:
Lucie Lebrun – ének, billentyűs hangszerek, szaxofon, Élisa Paris – ének, billentyűs hangszerek, hárfa, Juliette Saumagne – ének, cselló
A francia énekestrió (Lucie, Élisa és Juliette) 2013-ban jött létre, első sikerüket 2015 nyarán érték el, amikor egy feldolgozásszámukat több millióan tekintették és hallgatták meg a világhálón. A rafináltan kialakított vokális szólamok, a szellemes hangszeres effektusok – Juliette éneklés közben rendszerint csellón is játszik – és a jó érzékkel összeállított egyvelegek eredeti átiratai (mashup), valamint az előadásmód magával ragadó természetessége rendkívüli sikert hozott.
A L.E.J zenei világa három nagyon sajátos színezetű énekhang, három különböző előadói stílus, az ösztönös muzikalitás, a kreativitás és a fantázia elegyeként jött létre. Átütő tehetségükre sokan felfigyeltek, 2015-ben Pharrell Williams társaságában léptek fel.
A trió első, eredeti szerzeményekből álló lemeze 2018-ban készült el. A Poupées Russes című albumon remek dalok sorjáznak, az Acrobates című számhoz pedig már egy egészen eredeti vizualitású klip is készült.
Koreai Nemzeti Táncszínház: Scent of Ink (A tinta illata)
2019. április 18., 19.00
Müpa — Fesztivál Színház
Zene: Pi Jeong-hun
Látvány: Jung Ku-ho
Fény: Joo Young-seok
Animáció: Choi Jong-bum
Koreográfus: Yun Sung-joo
Művészeti vezető: Kim Sang-duk
A több évszázados hagyományokra visszatekintő koreai festészet vissza-visszatérő témája a négy évszakot jelképező négy nemes növény. A szilvavirág (tavasz), az orchidea (nyár), a krizantém (ősz) és a bambusz (tél) képeit a növények nemes tulajdonságainál fogva a „négy előkelő úr” vagy a „négy bölcs” elnevezéssel is illették. A prológussal és epilógussal keretezett táncszínházi előadás hat jelenete a négy évszakot reprezentáló növények szimbolikája köré épül.
Az egyszerű, hófehér színpadon különböző képek tárulnak fel, nemes és tiszta szellemiségük a nézőket egyfajta meditatív, szemlélődő állapothoz segíti hozzá. A táncosok mozgása révén mintha festmények elevenednének meg, a hétköznapok megszokásai alól pedig a tradicionális koreai sanjo és jeonga világát idéző zene révén szabadulhatunk ki.
A direkt történetmeséléstől elszakadó absztrakt táncnyelv szoros kapcsolatban áll magával a koreai tánckultúrával. A 2013-ban bemutatott Scent of Ink a világ számos országában – köztük Japánban, Franciaországban, Hongkongban – ejtette már rabul a közönséget.
Bebel Gilberto
2019. április 18., 19.00
Budapest Jazz Club
Közreműködik:
Bebel Gilberto – ének, Guilherme Monteiro – gitár
A brazil származású, New Yorkban született Bebel Gilberto neve valósággal összeforrott a bossa nova stílussal. Édesapja a világhírű énekes-gitáros, João Gilberto, édesanyja a szintén világhírű énekesnő, Miúcha. Bebel gyermekkorától kezdve New York és Rio között ingázott, s talán nem túlzás kijelenteni, hogy zenéjében ez a két város olyan szerepet játszik, mint egy hatalmas híd két pillére.
„Édesapámtól tanultam meg, hogyan törekedjek minden pillanatban a tökéletességre, édesanyámtól pedig azt, hogy hogyan ne.” Karrierjének kezdetén édesanyja mellett bontogatta szárnyait, mindössze hétévesen lehetőséget kapott, hogy közreműködjön Miúcha és a stílus másik meghatározó formátumú komponista-előadója, Antônio Carlos Jobim közös lemezén. Két évvel később pedig már Stan Getzcel közösen koncertezett a Carnegie Hallban.
Budapesti koncertjén visszatér zenei gyökereihez, és egyetlen gitár kíséretével, duóban áll a Budapest Jazz Club színpadára.
Kristjan Randalu – Dave Liebman: Egy kiállítás elveszett képei
2019. április 18., 19.30
Budapest Music Center — Koncertterem
Közreműködik: Dave Liebman – szaxofon, Kristjan Randalu – zongora
Az észt származású zongorista, Kristjan Randalu generációjának egyik legsokoldalúbb, legizgalmasabb művészegyénisége, szólistaként, zeneszerzőként, átiratok készítőjeként egyaránt jelentős alkotó. A Jazz Times így jellemezte muzsikáját: „mintha egy felfedezetlen, egzotikus világba csöppennénk”.
Muszorgszkij számos feldolgozásban népszerű zongorasorozatát, az Egy kiállítás képeit szaxofon-zongora kettősre írta át, oly módon fogalmazva újra a darabot, hogy az bőséges teret kínáljon egyéni zenei gondolatok megfogalmazására.
Ezen az estén partnere a szaxofonos David Liebman lesz, akinek pályája az 1970-es évek elején indult: játszott Elvin Jones és Miles Davis zenekaraiban. Több mint 500 lemezen működött közre, számos nyelvre lefordított pedagógiai munkái pedig a jazztanítás alapművei közé tartoznak.
Mocsári Károly és Kocsis Krisztián zongorakoncertje
2019. április 18., 19.30
Pesti Vigadó
Bartók: Két kép, op. 10 (Kocsis Zoltán átirata két zongorára)
Berlioz: Rómeó és Júlia – Scherzo, op. 17 (Kocsis Zoltán átirata két zongorára)
Debussy: Három noktürn – Szirének (Kocsis Zoltán átirata két zongorára)
Csajkovszkij: Diótörő-szvit – Virágok keringője (Kocsis Zoltán átirata két zongorára)
Ravel: La Valse – Keringő (Kocsis Zoltán átirata két zongorára)
Kocsis Zoltán a 19–20. századi zenekari és operairodalom számos olyan darabját vagy részletét ültette át zongorára vagy két zongorára, melyekről úgy tartjuk, hogy a zenekari írásmód egészen kivételes példái. A szerzők – Wagner, Berlioz, Bartók, Debussy vagy Ravel – talán maguk is meglepődnének, ha hallanák, hogy pompás színekben fürdő partitúráikból mennyi minden megragadható zongorán.
Kocsis Zoltán átiratai hosszú-hosszú évtizedek óta a zongoristák rendelkezésére állnak, Bartók Béla korai művét (Két kép) vagy Debussy noktürnjeinek Szirének-tételét már 1978–1980-ban publikálta. A közönség mégsem találkozott ezekkel a fantasztikus, értelmezéssel felérő átdolgozásokkal. Mocsári Károly és Kocsis Krisztián ezt a hiányt igyekszik valamelyest enyhíteni.
Judith Hill
2019. április 18., 20.00
Müpa — Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Közreműködik: Judith Hill – ének, zongora, gitár, Randy Jacobs – gitár, Peewee Hill – basszusgitár, Michiko Hill – billentyűs hangszerek, Michael White – dob, Jherimi Henry, Myra Washington – vokál
Fény: André Ribeiro
A fantasztikus hangú énekesnőre egyként felfigyelt Stevie Wonder, Michael Jackson és Prince. Olyan világsztárok lemezein énekelt, mint Elton John, Dave Stewart, Anastacia, Robbie Williams vagy Rod Stewart. Michael Jackson tervezett koncertshow-jában (This Is It) az I Just Cant’s Stop Loving You című számban a sztár duettpartnerévé választották. 2014-ben a háttérénekesek világáról forgatott filmben (20 Feet From Stardom) láthattuk, az alkotás a dokumentumfilmek kategóriájában Oscar-díjat, majd Grammy-díjat is kapott.
Judith Hill első önálló lemezét 2015-ben producerként Prince karolta fel, aki a Back In Time című albumra dalokat is komponált, hangszerelt, valamint háttérvokalistaként is segítette az egykori háttérénekest.
Joseph Calleja áriakoncertje
2019. április 19., 19.30
Müpa — Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara
Vezényel: Pier Giorgio Morandi
Mozart: A varázsfuvola – Dies Bildnis (Tamino áriája)
Donizetti: Lammermoori Lucia – Tombe degl'avi miei (Edgardo áriája)
Verdi: Rigoletto – Questa o quella (A herceg áriája)
Massenet: Werther – Pourquoi me réveiller? (Werther áriája)
Puccini: Tosca – E lucevan le stelle (Cavaradossi áriája)
Csajkovszkij: Hat románc, op. 6 – No. 6: Ki kenyerét nem sózta soha könnyel
Tosti: Ideale
Tosti: ’A vucchella
Vella: Il-Kebbies tal-Fanali
De Crescenzo: Rondine al nido
Leoncavallo: Mattinata
A máltai sztártenor, Joseph Calleja a kétezres évek egyik legkeresettebb operaénekese. Több szólólemeze jelent meg, Renée Fleming partnereként énekelte Alfredo szerepét a Traviatában, a Covent Gardenben rögzített előadás DVD-felvételét Grammy-díjra jelölték. Olyan partnerek társaságában lép rendszeresen színpadra, mint Anna Nyetrebko, Plácido Domingo, Elīna Garanča, Thomas Hampson vagy Angela Gheorghiu. Legújabb, Verdi-áriákat tartalmazó albuma 2018 februárjában jelent meg.
Elsősorban az olasz romantikus repertoárban mozog otthonosan, sokan Pavarotti, sőt Jussi Björling, Beniamino Gigli vagy Enrico Caruso örökösének tekintik. Az idei szezonban új szerepben, Verdi Luisa Miller című darabjának Rodolfójaként mutatkozik be; egy régebb óta repertoárján lévő nagy szerepét, Cavaradossit (Puccini: Tosca) pedig a New York-i Metropolitan Opera és az Aix-en-Provence-i Fesztivál új produkciójában alakítja. Calleja budapesti áriaestjének karmestere a romantikus olasz operák specialistája, a világjáró Pier Giorgio Morandi.
Yoann Bourgeois: Minuit (Éjféltájt)
2019. április 19., 20.00
2019. április 20., 20.00
Trafó Kortárs Művészetek Háza
I.: Les Paroles Impossibles
Alkotó és előadó: Yoann Bourgeois
II.: Mobile
Alkotó és előadó: Jörg Müller
III.: La Balance de Lévité
Előadja: Sonia Delbost-Henry
Koncepció: Marie Fonte, Yoann Bourgeois
Rendező: Goury
IV.: Fugue / Table
Előadja: Sonia Delbost-Henry
Koncepció: Marie Fonte, Yoann Bourgeois
V.: Fugue / Trampoline
Alkotó és előadó: Yoann Bourgeois
Az éjjel és a nappal között lebegő Minuit (Éjféltájt) a karizmatikus akrobata és performer, a francia újcirkusz egyik legjelentősebb alkotója, Yoann Bourgeois kreációja. Bourgeois 2017-ben A történelem mechanikája című előadásával kápráztatta el a világot, melyet a párizsi Panthéonban mutatott be. Új produkciója rövid jelenetekké formált, szigorú fizikai kísérletekből áll, melyek egyfajta laza színházi füzérformát alkotnak.
Egyes részei a test mozgás közbeni pillanatnyi súlytalanságát igyekeznek megragadni, s valamilyen művészi formában felnagyítani, illetve kimerevíteni. Variációk bukásra, zsonglőrködés vízszintesen, súlytalanságot előidéző gép, tánc a lépcsőn – egyetlen estén.
Valerij Gergijev és a Mariinszkij Zenekar
Csajkovszkij: Jolánta - koncertszerű előadás
2019. április 20., 19.30
Müpa — Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Közreműködik:
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
René, Provence királya: Sztanyiszlav Trofimov
Jolánta, a lánya: Irina Csurilova
Róbert, Burgundia hercege: Alekszej Markov
Vaudémont gróf, burgundiai lovag: Nazsmiddin Mavljanov
Ibn-Hakia, mór orvos: Roman Burgyenko
Almerich, a király fegyverhordozója: Andrej Zorin
Bertrand, kapus: Jurij Vorobjov
Márta, Bertrand felesége, Jolánta dajkája: Natalja Jevsztafjeva
Brigitta, Jolánta barátnője: Kira Loginova
Laura, Jolánta barátnője: Jekatyerina Szergejeva
A Jolánta Csajkovszkij utolsó – eredeti formájában egyfelvonásos – operája. Az 1892-ben bemutatott darab drámai koncepciója, témaválasztása egészen kivételes a műfaj 19. századi történetében, a kompozíció egyaránt nyitott a szimbolista-metaforikus és a pszichoanalitikus értelmezés irányába. Valerij Gergijev az opera koncerttermi előadásával már meghódította Barcelona és Hamburg közönségét, a New York-i Metropolitanben pedig A kékszakállú herceg vára című Bartók-darabbal társította.
A címszerepet éneklő fiatal szoprán, Irina Csurilova 2008 és 2014 között több nemzetközi versenyen szerepelt sikerrel (például Toulouse-ban, Veronában, Düsseldorfban), a Mariinszkij Színházban 2013-ban debütált Gounod Faustjának női főszerepében. Napjainkban a társulat primadonnája, tizenöt produkcióban énekel, köztük olyan főszerepeket, mint Tatjána (Anyegin), Liza (Pikk dáma), Aida, Leonóra (A trubadúr) vagy Mimì (Bohémélet).
Wigama Lekko
Lemezbemutató koncert
2019. április 20., 20.00
Uránia Nemzeti Filmszínház — Díszterem
A zenekar tagjai: Nagy Dániel Viktor – ének, gitár, Szabó Árpád – hegedű, Hrutka Róbert – gitár, ének, Fehérvári Attila – basszusgitár, Nádor Dávid – ütőhangszerek, ének
A Wigama Lekko Hrutka Róbert és Nagy Dániel Viktor közös zenekara. A sikeres zenész és a sikeres színművész – kiváló zenészekkel kibővülve – új dalszerzőpárosként mutatkozott be 2018-ban. Szenvedélyes zenéjük egyedi hangzásvilágában a folk és az indie elemei keverednek, a dalszövegek pedig messze elkerülik a sablonokat. Ihletet merítenek az emberi történetekben rejlő dühből, a keresésből, az imából és az életörömből. Első koncertturnéjukon fesztiválokon is megfordultak, és még az alakulás évében több dalukat lemezstúdióban is kidolgozták, illetve elkészítették első videoklipjüket.
MŌRK: The Death and Resurrection of Mōrk
Lemezbemutató koncert
2019. április 21., 20.00
A38 Hajó — Koncertterem
Az együttes tagjai:
Zentai Márk – ének, Szeifert Bálint Jason – gitár, basszusgitár, ifj. Novai Gábor „Novan” – billentyűs hangszerek, Szabó Dániel Ferenc – dob
A MŌRK soul- és funkalapokra épülő zenét játszik, mely elgondolkodtató társadalmi, pszichológiai és hétköznapi témában íródott dalszövegekkel, improvizációval és más stíluselemekkel együtt különleges élményt nyújt a hallgatónak.
A 2018 októberében megjelent öt dalból álló EP, a The Death of Mōrk egy komorabb hangvételű zenei gyűjtemény, melyben szó van halálról, elmúlásról és a bennünk rejlő félelmekről.
Az anyagot az idén áprilisban megjelenő kislemez, a The Resurrection of Mōrk ellensúlyozza, mely inkább egy fesztelen érzelmi állapotot közvetít majd a hallgatóság felé. Ez a két ellenpólus áll össze egy nagylemezzé húsvétra, és ezt hallhatja majd a közönség az A38 Hajón.
Prokofjev: Hamupipőke
A Mariinszkij Színház Balettegyüttesének előadása
2019. április 22., 15.00
2019. április 22., 20.00
Erkel Színház
Közreműködik: Marija Sirinkina / Nagyezsda Batojeva, Alekszandr Szergejev / Vlagyimir Skljarov, Jekatyerina Kondaurova, Mariinszkij Zenekar
Zene: Szergej Prokofjev
Librettó: Nyikolaj Volkov (Charles Perrault meséje nyomán)
Díszlet: Ilja Utkin, Jevgenyij Monakov
Jelmez: Jelena Markovszkaja
Fény: Gleb Filstyinszkij
Koreográfus: Alekszej Ratmanszkij
Vezényel: Valerij Gergijev
A 236. évadánál tartó Mariinszkij Balettegyüttes története a 18. századtól elválaszthatatlanul összeforrott az európai táncművészet történetével, a 19–20. század fordulójától kezdve pedig a műfaj legnagyobb sztárjai érkeztek a társulatból.
A Mariinszkij a klasszikus hagyományok megőrzése mellett a legújabb táncművészeti irányok felé is nyitott, dolgozott már a társulattal John Neumeier, William Forsythe, Angelin Preljocaj, Sasha Waltz, Wayne McGregor vagy Hans van Manen.
Prokofjev csodálatos balettmeséjének egyszerre klasszikus és merészen kísérletező koreográfiáját, az orosz–amerikai Alekszej Ratmanszkij munkáját 2002-ben mutatta be a társulat. Ratmanszkij, Valerij Gergijevvel szoros együttműködésben, a zenei anyag mélyrétegének feltárása nyomán alakította ki koncepcióját. A produkció a mai napig a Mariinszkij egyik legsikeresebb és folyamatosan repertoáron tartott balettelőadása.
Moszkvai Csajkovszkij Zenekar és a Prágai Filharmónia Kórusa
2019. április 22., 19.30
Zeneakadémia — Nagyterem
Közreműködik: Pasztircsák Polina, Fokanov Anatolij – ének
Vezényel: Jan Latham-Koenig
Brahms: A sors éneke, op. 54
Dvořák: Te Deum, op. 103
Csajkovszkij: Rómeó és Júlia – nyitányfantázia
Sosztakovics: Hamlet-szvit, op. 32a
Az Orosz Rádió Szimfonikus Zenekaraként 1930-ban alapított együttes a legrégebb óta fennálló és a nemzetközi koncertéletben az egyik legelismertebb orosz együttes. Olyan karmesteregyéniségek álltak az élén, mint Nyikolaj Golovanov, Alekszandr Gauk vagy Gennagyij Rozsgyesztvenszkij. Az irányítást 1974-ben Vlagyimir Fedoszejev vette át, akivel az 1993 óta Csajkovszkij nevét viselő zenekar a legnagyobb európai, amerikai, japán és ausztrál hangversenytermekben lépett fel.
Az együttes a világ legnevesebb szólistáit látta vendégül – Pavarottit, Richtert, Kremert –, és büszke arra, hogy olyan fiatal, ma már a legnagyobbak között jegyzett művészek indulását segítette, mint Vagyim Repin, Jevgenyij Kiszin vagy Maxim Vengerov.
Dmitrij Sosztakovics a zenekart egyszerűen csak „kiváló muzsikusokból álló kiváló együttesként” jellemezte, utalva arra, hogy az egyes tagok szóló- és kamaraprodukciókban is kivételes előadásokra képesek.
Forrás: A fesztivál honlapja
További ajánlataink
A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
