Magyar Népi Iparművészeti Múzeum programok, kiállítások 2018

Programok

Nyitott Műhely: Kártyaszövés - haladó
2018. szeptember 15., szombat 10:00-16:00

A  kurzus alatt a kivrim technikát tanulhatják meg azok, akik már elsajátították az alapokat.

A kártyaszövés az egyik legrégibb szövési technika, a világ minden táján ismerték, eredetét pontosan nem ismerjük.
Eszközei 3-6 szögletű azonos méretű táblácskák, sarkain lyukakkal. A kártyák egyik oldalán a sorszámuk látható, a másik oldalán a lyukak jelölése betűkkel történik. Anyaga lehet fa, csont, szaru, bőr, vagy kartonpapír. A láncfonalak kifeszítésére bármilyen fix pont alkalmas.

A kártyaszövés technikája bár különleges, de igen egyszerű. A táblák lyukaiba befűzzük a különböző színű láncfonalakat. A táblákat egymásra helyezzük, átkötözzük, hogy el ne mozduljanak, és azt csak a szövés elkezdésekor bontjuk ki. Szövés közben a táblákat jobbra vagy balra forgatjuk valamint előre és hátra mozgatjuk. Az így keletkezett szálnyíláson vezetjük be a vetüléket. A szalag szélessége a láncfonalak vastagságától, valamint a kézben tartható és a tengelyük körül forgatható táblák  számától függ.

Oktató: Kamocsay Judit, népi iparművész szövő

A kurzus díja: 3500 Ft/fő (amely tartalmazza a foglakozás díját és az anyagköltséget)

---

Előadás-sorozat a népi gyógyászatról
2018. szeptember 20.
Hajdú Zsanett: A természettől távolodván... - Bolíviai indiánok népi orvoslásáról

Folytatódik előadás-sorozatunk a népi gyógyászatról a Hagyományok Házában, melynek a Népi Iparművészeti Múzeum Nyitott Műhelye ad helyet. Az előadás-sorozat célja, hogy az érdeklődőket a népi gyógyászat hihetetlenül izgalmas világába kalauzolja, és a résztvevőket megismertesse a Kárpát-medencei hagyományos, népi orvoslás kutatásának legfőbb eredményeivel. A felkért előadók a terület legjelesebb képviselői, a hagyományos orvoslás gyógymódjaival, a gyógynövények gyűjtésének, feldolgozásának és a növényi szerek elkészítésének lehetőségeivel, a gyakoribb betegségek gyógynövényekkel, növényi szerekkel történő megelőzésének és kezelésének lehetőségéivel ismertetik meg a látogatókat.

Az előadó saját kalandjain keresztül mutatja be azoknak az andoki és amazóniai indián falvaknak a hagyományos tudását, amelyekről személyesen szerzett tapasztalatot. Hallhatunk a városi aymarák ma is erősen élő természet közeli hitvilágáról, az uruk legfontosabb növényéről, a totoráról, az Amazónia szívében élő araonák elveszett kultúrájáról, és a guarasug'we indiánok hagyományos és a modern orvoslás elemeit is ötvöző szemléletéről. A vetített képekkel és személyes történetekkel fűszerezett előadáson gyerekeket is szeretettel látunk!

Dr. Hajdu Zsanett harmadéves biológus hallgató korában önálló kutatóutat szervezett két társával Bolíviába, ahol két évig élt andoki és amazóniai indiánok között. Egy amazóniai faluban elvégzett egy etnobotanikai felmérést, amiből a diplomamunkáját is elkészítette. Doktorandusz tevékenysége során elmélyedt a gyógynövények hatóanyagainak kutatásában, valamint növényi alapú étrend-kiegészítők összetételét tanulmányozta. Később Costa Ricán tanított etnobiológiát, majd megjelent fiataloknak szánt ismeretterjesztő, útleíró regénye, A trópusok ajándékai - Szenvedélyes kutatóutam igaz története Bolívia indiánjai között címmel. Tizenkét éve rendszeresen tart előadásokat minden korosztály számára, 2015-ben Nemzeti Kiválóság Díjat kapott tudományos és tudománykommunikációs munkája elismeréseként. 

Az előadást követően a szerző könyve 3000 Ft-ért megvásárolható és dedikáltatható.

Jegyár:
Teljesárú belépő: 800 Ft
HHBK: 400 Ft
Hallgatói kártya: 400 Ft
Gyerekjegy: 300 Ft
Több gyermeknél 20% kedvezmény

---

Nyitott Műhely
Táskaszerkesztés, tárgytervezés, modellezés
3 napos kurzus
Czákli Hajnalka bőrtárgytervező iparművésszel
2018.szeptember 21., péntek 16:00-20:00
2018. szeptember 22., szombat 10:00-15:00
2018. szeptember 23., vasárnap 10:00-15:00

---

„Ahol a madár se jár…”
Mesemondó baráti kör felnőtteknek
A Hagyományok Háza mesemondó tanfolyamán végzett első hallgatók kezdeményezésére immár 10 éve létrehozott közösségi mesemondó alkalmat a Hagyományok Háza fogadta be. Így azóta havonta egy alkalommal a folyamatosan bővülő "beszélő közösség", a Meseszó Egyesület és a Hagyományok Háza  közös mesemondó estet szervez népmesetanfolyamunk régi és jelenlegi hallgatóinak önkéntes közreműködésével. Azokat a régi közösségi alkalmakat szeretnénk felidézni, ahol a falu jó szavú öregjei mesemondással szórakoztatták az összegyűlteket. Nyitva áll a kapu minden érdeklődő előtt, de szeretettel várjuk azokat is, akik nem csak hallgatni szeretnék a meséket, hanem maguk is bekapcsolódnának a mesemondásba.
Kezdés: 18:30 (és általában 21:30-ig szól a mese)

Időpontok:

2018. szeptember 27.
2018. október 18.
2018. november 15
2018. december 20.

A belépés díjtalan

---

2018. október 4.
Papp Árpád: A mindenre jó köpölyözés, avagy a Veszedelmes viszonyoktól a falusi borbélymesterig

A köpölyözés több évezredes múlttal rendelkező gyógymód, ami az érvágáshoz hasonlóan a vér elvonásán vagy egy helyre irányításból adódó gyors javulásnak köszönhette népszerűségét. Annak ellenére, hogy koronként és kultúránként változó a vér és a vérelvonás útján történő gyógyítás megítélése, a nedves- (pontosabban véres) és szárazköpöly, valamint a hozzájuk módszerükben hasonló piócázás, illetve mechanizmusában egybevágó érvágás nem csak a hivatalos orvostörténet és orvostudomány, de a népi orvoslás tárházának fontos jelensége: az ókortól napjainkig megfigyelhető gyakorlat hordozói a legmagasabb rangú orvosoktól a sebészekig, felcserekig, később pedig a gyógyító borbélyokig húzódó széles övben találhatóak, hogy egyik lehetséges végpontján a falusi/kisvárosi orvoslás “mindenre jó” orvoslása lehessen.
Az előadás kiindulópontját az előadó személyes/családi tapasztalata képezi: Magyarkanizsán, a Tisza-menti, magyarok-lakta településen figyelhette meg a gyógyítási eljárást, amit nagyszülei végeztek a “tört vérű, rossz vérű” embereken. A példa több szempontból izgalmas és sajátos: a két világháború közötti időszakban ugyanis a köpölyözést a kisváros orvosai írták elő “receptre” a betegeknek és így épült bele a hatásos gyógymódok rendszerébe.
A közelmúlt vagy pedig napjaink újrafelfedezett hagyományos orvoslása nem csak a “hagyományos” betegségtípusoknál, de akár a sportnál is érvényesíti a köpölyözés hatását, a klasszikus görög orvoslás világába röpítve használóit.

Dr Papp Árpád Szabadkán született a párizsi diáklázadások évében, Milan Kundera és Edmond Rostand születésnapján. 1992-ben Szabadkán üzemmérnöki, 1997-ben Budapesten etnográfusi diplomát szerez, tíz évvel később PhD fokozatot. 1998 óta a Szabadkai Városi Múzeum munkatársa.
Kutatásai Vajdasággal/Bácskával, azon belül az itteni magyarsággal kapcsolatosak az interkulturalitás elveinek érvényesítésével.
Főbb témái: néprajzi kartográfia, gyógyászat, migráció, egyéni és közösségi identitás, táplálkozás, néphit, térhasználat, a 20. század társadalmi és történelmi rengései, kisebbségi/többségi lét, szóbeliség, regionális tudománytörténet.

2018. november 8.
Mészáros Csaba: Test, lélek és gyógyulás az északkelet-szibériai szaháknál

A gyógyítás folyamatának megértésében nemcsak az fontos, hogy miképpen, milyen eljárások segítségével lehet gyógyítani, hanem annak a még alapvetőbb kérdésnek a vizsgálata is, hogy voltaképpen mit is gyógyítanak a gyógyítók. Másképpen fogalmazva, először azt érdemes megvizsgálni, hogy miből is áll az ember, mit jelent betegnek lenni, mi a viszonya az emberi testnek a lélekhez, és egyáltalán elválasztható-e egymástól az emberi létezés e két arca. Az előadás során 2002 és 2013 között szahák és evenkik között végzett jakutiai (északkelet-szibériai) terepmunkáim tapasztalataira támaszkodva kívánok amellett érvelni, hogy a gyógyítás és a gyógyulás megfigyelése során bizony érdemes egy magyar kutatónak zárójelbe tenni a nyugati orvoslás ember és testképét akkor, amikor a sokféle eszközzel és eljárás szerint gyógyító helyi specialisták működését megérteni igyekszik.  Az előadás során olyan alapvető kategóriák sajátos szaha értelmezésének bemutatása által mint például a test, az ember vagy a lélek igyekszem rávilágítani arra, hogy a gyógyítás eltérő és sokszor érthetetlennek, meghökkentőnek vagy éppen babonásnak tűnő eljárásai mögött is ésszerű rendszer figyelhető meg. Csak éppen más, mint a mienk!

2018. november 15.
Babai Dániel: "Veszélyes a varas béka, rossz fajzat!" Közösség és állatvilág kapcsolata a gazdálkodás és a kultúra tükrében

Babai Dániel, botanikus-néprajzos tizenkét éve járja a gyimesi Hidegség-patak völgyét, hogy a gyimesi gazdák növény- és állatismeretét, gazdálkodását mind jobban megismerje. A természet gondozása, a természet adta javakkal való fenntartható gazdálkodás áll vizsgálatai középpontjában.

2018. november 29.
Hajdú Zsanett: Hit és hatóanyag: A gyógynövények hagyományos és modern alkalmazásai

Az előadásban az előadó Latin-Amerika-i és Kárpát-medencei utazásai mentén körbejárjuk a gyógynövények hagyományos és mai modern alkalmazásának világát. Beszélgetünk arról, hogy miként tesz szert tudására egy gyógyító és általa a népe, melynek a gyógyítója; hogy miként jut el ez a tudás a kutatókhoz, és ők mi mindenhez kezdhetnek vele:
áttekintjük, hogy hogyan lesz a gyógynövényből gyógyszer, hagyományos növényi gyógyszer vagy étrend-kiegészítő, s hogy melyiktől milyen hatást várhatunk, valamint megvitatjuk az egyes kategóriákhoz tartozó tényeket és félreértéseket. Beszélünk arról is, hogy egészségünk, gyógyulásunk érdekében mire figyeljünk, amikor gyógynövény tartalmú készítményeket vásárolunk a patikában vagy a herbáriában.

Dr. Hajdu Zsanett harmadéves biológus hallgató korában önálló kutatóutat szervezett két társával Bolíviába, ahol két évig élt andoki és amazóniai indiánok között. Egy amazóniai faluban elvégzett egy etnobotanikai felmérést, amiből a diplomamunkáját is elkészítette. Doktorandusz tevékenysége során elmélyedt a gyógynövények hatóanyagainak kutatásában, valamint növényi alapú étrend-kiegészítők összetételét tanulmányozta. Később Costa Ricán tanított etnobiológiát, majd megjelent fiataloknak szánt ismeretterjesztő, útleíró regénye, A trópusok ajándékai - Szenvedélyes kutatóutam igaz története Bolívia indiánjai között címmel. Tizenkét éve rendszeresen tart előadásokat minden korosztály számára, 2015-ben Nemzeti Kiválóság Díjat kapott tudományos és tudománykommunikációs munkája elismeréseként. 

Az előadást követően a szerző könyve 3000 Ft-ért megvásárolható és dedikáltatható.

Kérjük, részvételi szándékát előre jelezze!

---

Nyitott Műhely - Táskaszerkesztés, tárgytervezés. modellezés
3 napos kurzus Czákli Hajnalka bőrtárgytervező iparművésszel
2018.szeptember 21., péntek 16:00-20:00
2018. szeptember 22., szombat 10:00-15:00
2018. szeptember 23., vasárnap 10:00-15:00

A hagyományos bőrműves technikák jól társíthatók modern táskaformákkal.

A Nyitott Műhely azoknak a bőrműveseknek nyújt segítséget ezzel a három napos kurzussal, akik szívesen kísérleteznek modern formák és hagyományos technikák ötvözésével.

Részletes program:

június 1., péntek
Legfontosabb táskatípusok bemutatása szerkezet alapján (vágott, behajtott, ellentétesen behajtott, félkontrás, belül varrott, kéderes, kanalas, franciakanalas, klotzolt, keretes)

Kanalas táskák típusai, papírmakett készítése

június 2., szombat
Saját kanalas táska tervezése, szabásminták készítése

június 3., vasárnap
Egyéb alkatrészek szerepe

A kézifogó, zseb és lehetséges záródások variációs lehetőségének felvázolása, bélelési módok.

Részvételi díj: 14 000 Ft/fő

A díj tartalmazza a foglalkoztató díját és az anyagköltséget.

A tanfolyam létszáma limitált, maximum 10 főt tudunk fogadni.

Néptáncos mesterkurzus - Méhkerék táncai
2018. szeptember 22-23.

Néptáncos mesterkurzus sorozatunk egy-egy tájegység táncait és néprajzát mutatja be. A kurzus keretében két hétvégét szentelünk a kiválasztott táncoknak, hogy elmélyültebb műhelymunka során alaposabb tudásra tehessenek szert a résztvevők.
Idei második mesterkurzusunk a Békés megyei Méhkerék román tánchagyományát mutatja be.
Az „öregek” táncrendje három részből állt: mînînţălu, azaz aprózó, ardelenescu, avagy erdélyi, befejezésül újra mînînţălu dallamra az úgynevezett „tapsos”, ahol a férfiak figuráztak, szólót táncoltak. A képzést táncpedagógusoknak, táncegyüttesben oktatóknak és táncosoknak ajánljuk.

szeptember 22.: 10.00 – 18.00    tanít: Patyi Zoltán és párja, Patyi Erika
szeptember 23.: 09.00 – 10.30    táncfolklorisztika: Karácsony Zoltán
                             10.40 – 17.00    tanít: Patyi Zoltán és párja, Patyi Erika

Részvételi díj: 15.000 Ft

Jelentkezési határidő: 2018. szeptember 18.

Növényi tintakészítés és tollfaragás Kemendi Ágnessel
2018 szeptember 28.,16:00-19:30

A foglalkozáson visszautazunk az időben és színes tintákat és vízfestékek készítését sajátíthatjuk el növényekből, majd tollat faragunk és gyakorolhatjuk a régi korokban használatos szépírást.

A foglalkozáson a növények és az írásművészet, a könyvdíszítés titkait kutatjuk.

Vajon hogyan készült a legtartósabb írótinta a tölgyfák gubacsaiból?

Milyen növények adták a régi kódexek lapjain látható, élő színeket, hogyan használhatjuk ma is ezt a tudást?

A képíró festékeket bemutató vetített előadás után elkészítjük a festékeket, az írótintát, tollat faragunk, s egy képzeletbeli kódexlap megfestésével tesszük maradandóvá az élményt.

A foglalkozást Kemendi Ágnes vezeti (Festőnövények, Festés növényekkel c. könyvek szerzője)

A foglalkozás díja: 3600 Ft/fő

„Első festett könyvem”- Könyvkészítő foglalkozás- Csiki Virág kézművessel
2018. október 6. , szombat, 10.00-16.00

A foglalkozáson saját kezűleg készítheti el bárki a saját vagy ajándéknak szánt kiskönyvét bútorfestés és könyvkötészeti technikával. A borító falapjára bútorfestő motívumok kerülnek, így mindenki belekóstolhat a bútorfestés technikájába is.

Csiki Virág Budapesten született és Gödön él. Szülei is kézművesek, ezért már egészen kis korában megismerkedett nagyon sok kézműves technikával. Ahogy a gyermek a szüleit utánozza, úgy ő is példájukat követte, szinte észrevétlenül szívta magába a néphagyományunk átadásának fortélyait.
Nádudvaron a Kézműves Szakiskolában tanult tovább nemezelést majd szövést. Közben elvégezte a Hagyományok Háza népi játszóházi foglalkozásvezető tanfolyamát, később a hagyományos népmesemondó tanfolyamot, és népi éneket is tanul.
Nagy szerelme a bútorfestés, ennek hangulatát és szépségeit közvetíti a kurzus résztvevőinek.

Részvételi díj: 6500 Ft/fő
A díj tartalmazza az anyagköltséget és a foglalkoztató díját.

Mit rejt a Műhely?- Hagyományok Háza Nyitott Műhely nyílt napok
2018. október 9-11., 14.00-18.00

Nyitott Műhelyünk újra szélesre tárja a kapuit a kézművesség iránt érdeklődők előtt. Megmutatkozik mint alkotóközösség, a látogatóink betekintést nyerhetnek kis alkotócsoportunk mindennapi életébe, és megtudhatják azt is, hogyan működhet együtt egy bőrműves és egy szövő, vagy egy nemezkészítő.
Alkotóink egy-egy mesterség nagy tudású művelői, hímzők, szövők, szűrrátét- és nemezkészítők, gyöngyfűzők, kosárfonók, bőrművesek, csipkekészítők, csuhé és gyékényfonók, bútorfestők szeretettel várnak mindenkit korosztálytól függetlenül, aki érdeklődik a népművészeti technikák iránt.
Az érdeklődők bemutatókat láthatnak és ki is próbálhatnak egy-egy technikát.
Mindenki megcsodálhatja a Nyitott Műhelyben felállított sárközi szövőszékeket, láthatják azokat használat közben, asztali kereteinken mindenki maga próbálkozhat.
Szeretettel várjuk azokat a szakembereket, designereket is, akik tapasztalatot cserélnének, vagy gyakorlati útmutatást keresnek, esetleg együttműködnének népi iparművészeinkkel, egy-egy szakma mestereivel.
Ingyenes program.

„Párhuzamok projekt” – kézművesség és design
Divatbemutató a projektben elkészült munkákból és beszélgetés az alkotókkal
2018. október 19. péntek, 17.00

A program célja a fiatal tehetségek felkarolása, a népi forma és motívumkincs átültetése, funkcionális, eladható termékek készítése volt. Megvalósulásában hímzők, bőrművesek, szövők, nemezkészítők, faművesek, designerek működtek együtt a NESZ Ifjúsági Bizottságának tagja: Illés Vanda hímző és Pozvai Andrea bőrműves vezetésével.

Ingyenes program.

Kiállítások

V. Zalaegerszegi Országos Faműves Pályázat és Kiállítás
2018. augusztus 30. - szeptember 22.

A pályázat témája: „Megújítási törekvések a szaru és a csont felhasználásával a tárgyalkotó népművészetben”

A pályázók által felhasználható anyagok lehettek a szaru és csonton kívül más természetes alapanyagok, mint a fa, kéreg, ill. ezek kombinációja, kiegészítő anyagként megjelenhettek más természetes alapanyagok is. Olyan tárgyakat, tárgy együtteseket vártunk a pályázatra, amelyek a magyar és a Kárpát-medence kézműves hagyományaira épülnek. Az anyag, a motívumkincs és a különböző technikák felhasználásával új szemléletű, használati értékkel bíró alkotásokra számítottunk, melyek megjelenhetnek a XXI. század emberének tárgyi környezetében. A pályázaton olyan új alkotásokkal lehetett részt venni, amelyek más pályázaton még nem szerepeltek.

Az ünnepélyes eredményhirdetésre és a pályázati kiállításra a pályázathoz kapcsolódó Zalaegerszegi Fafaragó Találkozó és Konferencia idején került sor.

A pályázat díjazottjai:

helyezett         Kovács Zoltán a Népművészet Mestere, Keszthely
helyezett         Kasza Miklós a Népművészet Mestere, Győr
helyezett         Nagy Béla Király Zsiga díjas Népi Iparművész, Zalaegerszeg
         Különdíjak              Országné Dékány Katalin Népi iparművész, Kunszentmárton, Viasz Zoltán Sárbogárd

„Szőröstül-bőröstül”- kiállítás a Nyitott Műhely alkotóinak munkáiból
2018.október 9.-október 19.

Hogyan társíthatók a bőrműves technikák más népművészeti technikákkal?
A Nyitott műhely alkotói közösen gondolkodtak, terveztek, alkottak és olyan tárgyakat hoztak létre, amiben megoldásokat kerestek arra, hogyan társítható egymással a bőr és a gyöngyszövés, nemezelés, kézi szőttesek.
A létrejött alkotások a Műhelyünkben megtekinthetők, és Nyílt hetünk során alkalom adódik az alkotókkal való beszélgetésre is.
Ingyenes program.

Forrás: Hagyományok Háza