Óriási élmények egy mini világban!
Óriási élmények egy mini világban!

996-ban Géza fejedelem bencés szerzeteseket telepített le Pannónia Szent Hegyén. Az István király által jogaiban megerősített monostor feladata a kereszténység terjesztése és az európai kultúra meghonosítása, ápolása lett. Az apátság későromán-koragótikus bazilikája a középkori magyar építészet egyik remekműve, s ezt veszi körül a monostor épülete. A turisták számára látogatható még a Mátyás király korabeli kerengő és a klasszicista könyvtár. Az itt látható tárgyi emlékeknek és gazdag kulturális örökségnek az adja sajátos szépségét, hogy a szerzetesközösség mindmáig eredeti rendeltetésüknek megfelelően használja őket. A Pannonhalmi Bencés Főapátság épületegyüttesét és környékét 1996 decemberében a Világörökség részévé nyilvánították.


A tárlatvezetések a modern Fogadóépületben kezdődnek egy, a bencés szerzetességet és az apátság belső életét bemutató film megtekintésével. A filmvetítést követően a tárlatvezető végigkíséri a vendégeket az apátság látogatható részein: bemutatja a templomot, az altemplomot, a kerengőt és a könyvtárat.

Apátsági látogatásra érkező angol és német nyelvű csoportok tárlatvezetését a TriCollis Foglalási Központ helyi tárlatvezetői végzik angol és német nyelven. A csoporttal érkező idegenvezető csak az említett nyelvektől eltérő esetben jogosult a magyar nyelvű tárlatvezetés tolmácsolására. Apátsági tárlatvezetés időtartama: közel 80 perc

Nyitvatartás 2017

01.17. – 03.20.
kedd-vasárnap

03.22. – 04.30.
kedd-vasárnap

05.01. – 05.31.
hétfő-vasárnap

06.01. – 08.31.
hétfő-vasárnap

09.01. – 09.30.
hétfő-vasárnap

10.01. – 11.11.
kedd-vasárnap

11.12. – 12.30.
kedd-vasárnap

december 24., 25. és 31. zárva

Bazilika, altemplom

A templom a szerzetesi élet központja, a közös szentmise és zsolozsma színtere. A jelenleg látható pannonhalmi templom Uros apát idejében, a XIII. század elején épült későromán-koragótikus stílusban, felszentelése valószínűleg 1224-ben volt. Az elmúlt évek régészeti kutatásai választ adtak arra a kérdésre is, milyen templom állt ezen a helyen a 11. században. 1995-ben a régészek a torony járószintje alatt megtalálták a legelső, Szent István-kori templom maradványait. Félköríves záródású altemplom falait és padlószintjét ásták elő kb. 2 méterrel a mai járószint alatt. A feltárt részek alapján egy kettős szentélyű, kettős altemplomú bazilikát feltételezünk az első pannonhalmi templomként. Abból, hogy a feltárt nyugati altemplom szélessége lényegében megegyezik a mai főhajóéval, arra következtethetünk, hogy az első templom szélessége valószínűleg azonos volt a mai temploméval, és ez a 11. században szokatlanul nagynak számított. A bazilikában látható legidősebb falrész (a déli mellékhajó kibontott fala) a 12. századból, a Dávid apát idején 1137-ben felszentelt második templomból való.

A régészeti feltárások során a sekrestyében találtak két befalazott kaput. Az egyik feltehetőleg Dávid apát templomának, míg a másik Uros apát templomának északi kijárata lehetett. Ugyanezen ásatások során a szembemiséző oltár és a szentélyfeljáró közötti rész járószintje alatt egy sírt találtak, a feltételezés szerint Uros apátét.

A templomot Mátyás uralkodása idején bővítették, ekkor készült el a szentély mai mennyezete, a mellékhajók keleti vége és a Szent Benedek kápolna.

A török időkben a belső berendezés teljesen elpusztult. A török kor utáni legjelentősebb felújítás az 1720-as években kezdődött Sajghó Benedek főapátsága idején. A templomot utoljára az 1860-as években Storno Ferenc restaurálta. Az ő irányításával készítették a mai főoltárt, a szószéket, a mennyezet freskóit, az oltár feletti Szent Márton üvegablakot, valamint a padokat.

A Porta Speciosa és a kerengő

A templom egyik főbejárata a középkorban a Porta Speciosa (ékes kapu) volt. Ez a kapu az ún. kerengőfolyosóból (quadrumból vagy quadraturából) vezet a templomba, és szintén a XIII. században készült.

A Porta Speciosa szerepe az volt, hogy a szerzetesek, miután a quadraturában gyülekeztek, ezen keresztül léptek be közös istentiszteletre a templomba. A Jelenések könyvéből tudjuk, hogy a Mennyei Jeruzsálemnek tizenkét díszes kapuja van (és rajtuk a Bárány tizenkét apostolának neve állt). Ebből a tizenkét kapuból építettek meg egyet a monostorban, hogy amikor a szerzetes az imádságra megy, úgy mehessen oda, mint a Mennyei Jeruzsálembe.

A reneszánsz korban Pannonhalma meglehetősen elnéptelenedett (kb. 6-7 szerzetes élt itt mindössze). 1472-ben Mátyás király foglalta le magának az apátságot. Kormányzósága idején jelentős építkezésbe kezdett. Ekkor készült a mai kerengő is. Az építkezések befejezése valószínűleg 1486-ban történt, ahogyan azt az egyik sarokkövön bevésve olvashatjuk. A munkákat feltehetőleg a visegrádi királyi építőműhely mesterei végezték.

A kerengőfolyosó által körülölelt kis belső kertet gyakran Paradisumnak (paradicsomkertnek) is nevezték, ezzel megépítve a bibliai paradicsomkert egy pici földi részét. A középkorban elsősorban gyógynövényeket termesztettek itt, hogy a rászorulók általuk nyerjék vissza a test paradicsomi épségét és egészségét.

A Porta Speciosa és a kerengő az Apátsági tárlatvezetés keretén belül látogatható.

Könyvtár

A főapátság épületegyüttesének a torony és a gimnázium mellett egyik leghangsúlyosabb része a könyvtár. Bár maga az építmény csak a XIX. század első harmadában készült el, az általa megtestesített eszme ezerötszáz éves. Szent Benedek olyan nagy szerepet adott az olvasásnak a monostor életében, hogy a szerzetesek munkája őrizte meg számunkra nemcsak az első századok keresztény irodalmát, hanem a görög-római kultúra alkotásait is, ugyanakkor megteremtette Európa és benne hazánk kultúráját is.

A könyvtár épületének hosszanti részét az 1820-as években Engel Ferenc tervezte és építette. Ezt követően Packh Jánost bízták meg az épület bővítésével. Az ő munkája az ovális teremrész. Az épület belső díszítésére egy bécsi mestert, Josef Kliebert kérték fel. Az ovális terem mennyezetének négy oldalán a négy középkori egyetemi fakultás jelképe látható (jog-, hit-, orvos- és bölcselettudomány). Az ő munkái a napjainkban eredeti helyükre visszakerült gipsz királyszobrok is (az alapító Szent István, és a visszaállító I. Ferenc). A hosszanti terem központi freskója Pallas Athéné (Minerva) alakját ábrázolja. A két rövid oldalon ókori bölcsek, filozófusok, tudósok alakjai, míg a hosszanti oldalakon a magyar kultúrtörténet kiemelkedő alakjainak portréi láthatók. Az ábrázolt személyek kiválasztása a kor szellemiségét tükrözi. A névvel meg nem jelölt magyar személyek a magyar reformkor nagyjai.

Egy Szent László-kori (1090 körüli) oklevél tanusága szerint a 11. század végén Pannonhalmán már 80 kötetet (kb. 200 művet) tartottak nyilván. 1786-ban a feloszlatáskor már több mint 4.000 kötetet számlált a gyűjtemény. 1802-ben a könyvek közül csupán 757 kötetet és 27 kéziratot szállítottak vissza a monostor könyvtárába. A könyvek elhelyezésére elegendő volt néhány terem. A könyvek száma azonban a 19. század elején ugrásszerűen megnőtt. Ekkor határozták el az új könyvtárépület építését.

A könyvtár állománya mind a mai napig gyarapszik. Napjainkban körülbelül 400.000 kötetet őriznek a gyűjteményben.

A könyvtár az Apátsági tárlatvezetés keretén belül látogatható.

Barokk ebédlő

A 18. században Sajghó Benedek főapát (1722-1768) Witwer Márton Atanáz kármelita testvérrel felépíttette a monostor ma is látható barokk épületeit.

A keleti épületszárny közepén épült meg a művészettörténeti szempontból legnagyobb figyelmet érdemlő új ebédlőterem (refektórium). A két szint magasságú, tükörboltozattal fedett, tégla alaprajzú terem építése az 1720-as évek második felére datálható. Falfestményeit Davide Antonio Fossati, a később Velencében letelepedett svájci származású festő készítette 1728 és 1730 között.

A mennyezetfreskó Szent István király apoteózisát ábrázolja, az oldalfalak hat nagy jelenete (Krisztus a keresztfán, Jézus pusztai megkísértése, Dániel az oroszlánok vermében, Baltazár király lakomája, Keresztelő Szent János fővétele, Szent Benedek életének egy jelenete) tematikusan az étkezéshez kapcsolódik.

A barokk ebédlő a szerzetesközösség szűkebb életteréhez tartozik, ezért turisták számára nem látogatható.

Millenniumi emlékmű

A magyar honfoglalás ezredik évfordulójára 1896-ban, az akkori Magyarországon hét millenniumi emlékművet emeltek, ezek egyike ma is látható Pannonhalmán.

Az építményt eredetileg 26 méter magas, kettős héjú kupola fedte — a magyar királyi korona rézlemezből domborított, hatalmas ábrázolásával, amelyet 1937-38-ban megromlott állapota miatt le kellett bontani. Az épület ekkor nyerte el jelenlegi formáját. Belső tere két ablakkal megvilágított, osztatlan, kör alaprajzú terem, nyílás nélküli, alacsony kupolával. A körfal keleti részét Aba Novák Vilmos 1938-ban elkezdett, befejezetlen falképe, a magyar államalapítás allegorikus elemekből álló víziója díszíti.

Boldogasszony-kápolna

A Boldogasszony-kápolna építése 1714-ben kezdődött. Eredetileg az apátság közelében élő nem magyar anyanyelvű lakosság plébániatemploma volt. Belsejében három barokk oltár és egy 18. századi kis orgona látható. A barokk épületet 1865-ben romantikus stílusban megújították, ekkor készült falainak és kapuzatának tagolása és díszítése is.

A templom alatti kripta mindmáig a szerzetesek temetkezőhelye.

Apátsági Pincészet

A monostor szerzeteseinek életét századokon át, nap mint nap végigkísérte a szőlő és a bor. A második világháborút követő államosítások azonban elpusztították a közel ezer évig virágzó apátsági szőlő- és borművelő hagyományt. A Pannonhalmi Főapátság és a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. elhatározta, hogy összefogással visszahozza nemzeti kultúránk e fontos részét. Az apátsági szőlő- és borművelő hagyomány újrateremtése a régi apátsági birtokok egy részének visszavásárlását követően a szőlőtelepítési programmal kezdődött, majd az új pince és borház kialakításával folytatódott, 2004. márciusától pedig már látogatható az új Apátsági Pincészet.

A borászati vezetések során egy kis sétát követően a tárlatvezető bemutatja a vendégeknek az Apátsági Pincészet épületét (a présházat és a borházat), ismerteti a borkészítés technológiai folyamatát. A pincelátogatás befejezéseként a vendégek megkóstolhatják az apátsági borokat is.

Egyéni borkóstolásra a nyári időszakban - jó idő esetén - a pincészet teraszára várjuk a vendégeket, amely üzletében a palackozott borok meg is vásárolhatóak.

Biomassza fűtőmű bemutatása

Az apátság ezer éves küldetését és gyakorlatát folytatja akkor, amikor mintát és példát ad környezete számára a természet értékeinek megóvására, a környezetbarát technológia alkalmazására.

A vezetés során beszélünk a tradicionális bencés környezettudatosságról, a fűtőmű gazdaságosságáról, megtérüléséről, és levetítünk egy filmet a fűtőmű építéséről és technológiájáról.

Arborétum és Gyógynövénykert

A régi korok szerzetesei nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket. A természet tudományos vizsgálatára, a monostor természeti környezetének tudatos alakítására a 19. század első évtizedeiből vannak adataink. 1830-ban már mintegy 80 fa- és cserjefaj található az apátság arborétumában, amelynek angolkert jellegét Szeder Fábián alakította ki az 1840-es években.

Az arborétum területén ma több száz fa- és cserjefaj található, s ezek egy része különleges, az országban csak kevés helyen előforduló faj és fajta. A Főapátsági Arborétum a felüdülés, a kikapcsolódás helye, de rendszeres oktató- és kutatómunka is folyik itt. Védett botanikai értékei mellett igen gazdag a terület énekesmadár állománya is.

Gyűjtemények

A régi monostorok, mint az általános emberi kultúra őrzői és továbbadói, a századok során szükségszerűen többé-kevésbé múzeumokká válnak. Ez a folyamat talán azzal kezdődött, hogy a liturgiát, az istentiszteletet a szerzetesek mindig igényesen gondozták, így tehát a liturgia teremtette meg a művészi alkotásokat.

Ehhez Pannonhalma esetében még sajátosan hozzájárult a szerzetesközösség értelmiségi-tanári profilú átalakulása 1802 után. Az egyre gyarapodó gyűjteményekre a szemléltetéshez és a tudományos kutatómunkához volt szükség.

A könyvtár építésekor (1824) a főterem melletti két oldalsó helyiséget a gyűjtemények számára különítették el. Itt kaptak helyet a festmények, metszetek, érmek, régiségek, a herbárium, az ásványok, a fa- és maggyűjtemény, a kitömött madarak, és a daktylotheka is.

A Főapátsági Gyűjtemények ma is jelentős helyet foglalnak el az országos hírű gyűjtemények között.

KeSzeCsüSzoVa
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
Pannonhalmi Apátság látogatás