2026. évi cirkuszi előadások Miskolcon. A cirkuszi karaván egy külön kis város, a cirkusz munkatársai és a zenészek mellett rengeteg, a műsorszámokban szereplő állat is utazik a társulattal együtt. Jellemzően minden évben tavasztól őszig turnéznak a társulatok országszerte.

Bogács egyik legrégebbi, 140 éves parasztházában alakították ki a Tájházat, bemutatva a földnélküli parasztemberek életkörülményeit. Berendezésének nagy része gyűjtésből való, így a XIX. század végét, a XX. század elejét tükrözik a tárgyak. A bogácsi palóc népviselet, öltözet is megtalálható a kiállítási darabok között.
Bogács egyik legrégebbi, 140 éves parasztházában alakították ki a Tájházat, bemutatva a földnélküli parasztemberek életkörülményeit. Berendezésének nagy része gyűjtésből való, így a XIX. század végét, a XX. század elejét tükrözik a tárgyak. A bogácsi palóc népviselet, öltözet is megtalálható a kiállítási darabok között.

Bogács egyik legrégebbi, 140 éves parasztházában alakították ki a Tájházat, bemutatva a földnélküli parasztemberek életkörülményeit. Berendezésének nagy része gyűjtésből való, így a XIX. század végét, a XX. század elejét tükrözik a tárgyak. A bogácsi palóc népviselet, öltözet is megtalálható a kiállítási darabok között.
Kiemelt ajánlat

A gömöri háziipar nem csak a fazekasmunkáival képviselteti magát gyűjteményünkben, hanem az oly sok néven ismert, igen elterjedt, s távoli történeti korban gyökerező ácsolt ládával is, amelyet a vidékünkön szuszéknak neveztek. Mivel egykoron jelentős volt a fafeldolgozás vidékünkön, az ácsolt bútorok használata is nagy számban fordult elő. Ennek köszönhetően került egy-egy jellegzetes darab a múzeumba is. Ilyen az az ácsolt asztal, amelynél szögek nélkül csapolással rögzítették a különböző részeket. Szemrevaló a díszesen faragott háttámlájú, kissé rokokós „parasztszék” is, ami szintén ácstechnikával készült.
A gömöri háziipar nem csak a fazekasmunkáival képviselteti magát gyűjteményünkben, hanem az oly sok néven ismert, igen elterjedt, s távoli történeti korban gyökerező ácsolt ládával is, amelyet a vidékünkön szuszéknak neveztek. Mivel egykoron jelentős volt a fafeldolgozás vidékünkön, az ácsolt bútorok használata is nagy számban fordult elő. Ennek köszönhetően került egy-egy jellegzetes darab a múzeumba is. Ilyen az az ácsolt asztal, amelynél szögek nélkül csapolással rögzítették a különböző részeket. Szemrevaló a díszesen faragott háttámlájú, kissé rokokós „parasztszék” is, ami szintén ácstechnikával készült.

A gömöri háziipar nem csak a fazekasmunkáival képviselteti magát gyűjteményünkben, hanem az oly sok néven ismert, igen elterjedt, s távoli történeti korban gyökerező ácsolt ládával is, amelyet a vidékünkön szuszéknak neveztek. Mivel egykoron jelentős volt a fafeldolgozás vidékünkön, az ácsolt bútorok használata is nagy számban fordult elő. Ennek köszönhetően került egy-egy jellegzetes darab a múzeumba is. Ilyen az az ácsolt asztal, amelynél szögek nélkül csapolással rögzítették a különböző részeket. Szemrevaló a díszesen faragott háttámlájú, kissé rokokós „parasztszék” is, ami szintén ácstechnikával készült.