Az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény épülete műemlék épület révén Nagykőrös egyik legfontosabb turisztikai vonzereje, mely 1848-as történelmi emlékhely is egyben. Múzeumunk, mint az ország egyetlen Arany János emlékmúzeuma, egyedülálló Arany János-gyűjteménnyel büszkélkedhet. Kiemelten kezeljük az Arany Jánoshoz kötődő országos jelentőségű gyűjteményi anyagot, valamint a mai napig gyűjtjük Nagykőrös város és térsége helytörténeti, néprajzi, régészeti emlékeit, ápolva ezzel a több, mint egy évszázados nagykőrösi Arany-kultuszt.
Az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény épülete műemlék épület révén Nagykőrös egyik legfontosabb turisztikai vonzereje, mely 1848-as történelmi emlékhely is egyben. Múzeumunk, mint az ország egyetlen Arany János emlékmúzeuma, egyedülálló Arany János-gyűjteménnyel büszkélkedhet. Kiemelten kezeljük az Arany Jánoshoz kötődő országos jelentőségű gyűjteményi anyagot, valamint a mai napig gyűjtjük Nagykőrös város és térsége helytörténeti, néprajzi, régészeti emlékeit, ápolva ezzel a több, mint egy évszázados nagykőrösi Arany-kultuszt.
Az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény épülete műemlék épület révén Nagykőrös egyik legfontosabb turisztikai vonzereje, mely 1848-as történelmi emlékhely is egyben. Múzeumunk, mint az ország egyetlen Arany János emlékmúzeuma, egyedülálló Arany János-gyűjteménnyel büszkélkedhet. Kiemelten kezeljük az Arany Jánoshoz kötődő országos jelentőségű gyűjteményi anyagot, valamint a mai napig gyűjtjük Nagykőrös város és térsége helytörténeti, néprajzi, régészeti emlékeit, ápolva ezzel a több, mint egy évszázados nagykőrösi Arany-kultuszt.
A Ceglédi Sportmúzeum 1992-ben nyílt meg a látogatók előtt. Elsősorban a város sportjának fejlődését követi a XIX. század derekától napjainkig. A nyilvánosság hozzáférhetőségét megelőzően, 1978-ban azzal a céllal jött létre a helyi Sporttörténeti Bizottság, hogy alapos kutatási munka árán össze gyűjtse a fellelhető írásos és tárgyi emlékeket, majd kiállításokon keresztül közkinccsé tegye azt. Tizennégy év megfeszített munkával vált valóra, hogy Magyarországon 1992-ben elsőre „zászlót bontott” a helytörténeti gyűjtemény. Azóta 28 év telt el és ország-világ előtt igazolta létjogosultságát a ma már sportmúzeum névre hallgató „ékszerdoboz”, Cegléd egyik idegenforgalmi büszkesége.
A Ceglédi Sportmúzeum 1992-ben nyílt meg a látogatók előtt. Elsősorban a város sportjának fejlődését követi a XIX. század derekától napjainkig. A nyilvánosság hozzáférhetőségét megelőzően, 1978-ban azzal a céllal jött létre a helyi Sporttörténeti Bizottság, hogy alapos kutatási munka árán össze gyűjtse a fellelhető írásos és tárgyi emlékeket, majd kiállításokon keresztül közkinccsé tegye azt. Tizennégy év megfeszített munkával vált valóra, hogy Magyarországon 1992-ben elsőre „zászlót bontott” a helytörténeti gyűjtemény. Azóta 28 év telt el és ország-világ előtt igazolta létjogosultságát a ma már sportmúzeum névre hallgató „ékszerdoboz”, Cegléd egyik idegenforgalmi büszkesége.
A Ceglédi Sportmúzeum 1992-ben nyílt meg a látogatók előtt. Elsősorban a város sportjának fejlődését követi a XIX. század derekától napjainkig. A nyilvánosság hozzáférhetőségét megelőzően, 1978-ban azzal a céllal jött létre a helyi Sporttörténeti Bizottság, hogy alapos kutatási munka árán össze gyűjtse a fellelhető írásos és tárgyi emlékeket, majd kiállításokon keresztül közkinccsé tegye azt. Tizennégy év megfeszített munkával vált valóra, hogy Magyarországon 1992-ben elsőre „zászlót bontott” a helytörténeti gyűjtemény. Azóta 28 év telt el és ország-világ előtt igazolta létjogosultságát a ma már sportmúzeum névre hallgató „ékszerdoboz”, Cegléd egyik idegenforgalmi büszkesége.
A szőlősi tájház épülete, amely a Precsinszki és Nagy családhoz kötődik, a Dabas helyi védettség alatt álló épületei közé tartozik. Építésének története, megjelenése szempontjából is egy különleges épület. Az épületben néprajzi és helytörténeti gyűjtemény látható, minden darabja a településrészről származik.
A szőlősi tájház épülete, amely a Precsinszki és Nagy családhoz kötődik, a Dabas helyi védettség alatt álló épületei közé tartozik. Építésének története, megjelenése szempontjából is egy különleges épület. Az épületben néprajzi és helytörténeti gyűjtemény látható, minden darabja a településrészről származik.
A szőlősi tájház épülete, amely a Precsinszki és Nagy családhoz kötődik, a Dabas helyi védettség alatt álló épületei közé tartozik. Építésének története, megjelenése szempontjából is egy különleges épület. Az épületben néprajzi és helytörténeti gyűjtemény látható, minden darabja a településrészről származik.
Vonzó idegenforgalmi látványosság, értékes néprajzi gyűjtemény a nagyközségbe látogató szlovák és magyar turisták számára. Jellege: a szlovák faluházak, tájházak csoportjába tartozó helytörténeti gyűjtemény. Részei: a XIX. század végi táj-jellegű parasztportán álló, 1 oszlopos, nyitott gangos 3 helyiséges lakóház (pitvar, tisztaszoba, lakószoba), kocsiszín, istálló, malacól, gémeskút itatóvályúval. A lakóház bútorait, berendezési tárgyait, mezőgazdasági szerszámait, használati eszközeit, ruhaneműit a faluban élő majdnem kizárólagosan szlovák eredetű lakosoktól gyűjtötték össze.
Vonzó idegenforgalmi látványosság, értékes néprajzi gyűjtemény a nagyközségbe látogató szlovák és magyar turisták számára. Jellege: a szlovák faluházak, tájházak csoportjába tartozó helytörténeti gyűjtemény. Részei: a XIX. század végi táj-jellegű parasztportán álló, 1 oszlopos, nyitott gangos 3 helyiséges lakóház (pitvar, tisztaszoba, lakószoba), kocsiszín, istálló, malacól, gémeskút itatóvályúval. A lakóház bútorait, berendezési tárgyait, mezőgazdasági szerszámait, használati eszközeit, ruhaneműit a faluban élő majdnem kizárólagosan szlovák eredetű lakosoktól gyűjtötték össze.
Vonzó idegenforgalmi látványosság, értékes néprajzi gyűjtemény a nagyközségbe látogató szlovák és magyar turisták számára. Jellege: a szlovák faluházak, tájházak csoportjába tartozó helytörténeti gyűjtemény. Részei: a XIX. század végi táj-jellegű parasztportán álló, 1 oszlopos, nyitott gangos 3 helyiséges lakóház (pitvar, tisztaszoba, lakószoba), kocsiszín, istálló, malacól, gémeskút itatóvályúval. A lakóház bútorait, berendezési tárgyait, mezőgazdasági szerszámait, használati eszközeit, ruhaneműit a faluban élő majdnem kizárólagosan szlovák eredetű lakosoktól gyűjtötték össze.
A Falumúzeum a község főutcáján található. A portán egy nagyobb, hosszabb lakóépület (tisztaház) és egy kisebb melléképület áll, valamint két udvar található. Itt eredetileg is két család lakott. A főépület hátsó részét ma is lakják, míg első két szobájában került berendezésre a kiállítás.
Dabas-Gyónon található a város egyik legrégebbi háza, melyet 1835-ben építettek. Az évszámot a hajdani építőmester a főgerendába véste bele. A parasztház első tulajdonosa egy kisbíró volt, majd a házat a gyermeke örökölte meg. A ház a mai napig megőrizte a korának megfelelő jellegét. 1998-ban a volt tulajdonos meghalt és a ház eladásra került. 2002-ben a Dabas Város Önkormányzata - pályázaton nyert pénzből - megvette és felújította az egész épületet. Kicserélésre került az tetőszerkezet (amit nádból varázsoltak újjá) a homlokzati fal egy része, a belső padozat, illetve a kinti járda rész is. A felújítások befejezése után, pedig megtörtént a ház belső bútorzattal történő felszerelése.
Dabas-Gyónon található a város egyik legrégebbi háza, melyet 1835-ben építettek. Az évszámot a hajdani építőmester a főgerendába véste bele. A parasztház első tulajdonosa egy kisbíró volt, majd a házat a gyermeke örökölte meg. A ház a mai napig megőrizte a korának megfelelő jellegét. 1998-ban a volt tulajdonos meghalt és a ház eladásra került. 2002-ben a Dabas Város Önkormányzata - pályázaton nyert pénzből - megvette és felújította az egész épületet. Kicserélésre került az tetőszerkezet (amit nádból varázsoltak újjá) a homlokzati fal egy része, a belső padozat, illetve a kinti járda rész is. A felújítások befejezése után, pedig megtörtént a ház belső bútorzattal történő felszerelése.
Dabas-Gyónon található a város egyik legrégebbi háza, melyet 1835-ben építettek. Az évszámot a hajdani építőmester a főgerendába véste bele. A parasztház első tulajdonosa egy kisbíró volt, majd a házat a gyermeke örökölte meg. A ház a mai napig megőrizte a korának megfelelő jellegét. 1998-ban a volt tulajdonos meghalt és a ház eladásra került. 2002-ben a Dabas Város Önkormányzata - pályázaton nyert pénzből - megvette és felújította az egész épületet. Kicserélésre került az tetőszerkezet (amit nádból varázsoltak újjá) a homlokzati fal egy része, a belső padozat, illetve a kinti járda rész is. A felújítások befejezése után, pedig megtörtént a ház belső bútorzattal történő felszerelése.
A ceglédi református iskola 450. évfordulóján, 1995-ben nyílt meg a múzeum, amely a református iskola és egyház történetének dokumentumait gyűjti és mutatja be.
A „Város Nappalija” a város lakóit hivatott szolgálni elsősorban, illetve azokat, akik hozzánk vendégként érkeznek. Otthont adhat kisebb baráti, családi vagy munkahelyi találkozóknak. Üzleti megbeszéléseknek, kulturális jellegű előadásoknak. Szeretnénk, ha felfedeznének minket oktatási intézményeink vezetői, pedagógusok, mert a Levendulaház és kertje családi napok kitűnő helyszíneként is szolgálhat. Gondoltunk a kisgyermekes családokra is, akik eltölthetnek nálunk néhány önfeledt órát. Jó idő esetén a kert is rendelkezésükre áll.
A „Város Nappalija” a város lakóit hivatott szolgálni elsősorban, illetve azokat, akik hozzánk vendégként érkeznek. Otthont adhat kisebb baráti, családi vagy munkahelyi találkozóknak. Üzleti megbeszéléseknek, kulturális jellegű előadásoknak. Szeretnénk, ha felfedeznének minket oktatási intézményeink vezetői, pedagógusok, mert a Levendulaház és kertje családi napok kitűnő helyszíneként is szolgálhat. Gondoltunk a kisgyermekes családokra is, akik eltölthetnek nálunk néhány önfeledt órát. Jó idő esetén a kert is rendelkezésükre áll.
A „Város Nappalija” a város lakóit hivatott szolgálni elsősorban, illetve azokat, akik hozzánk vendégként érkeznek. Otthont adhat kisebb baráti, családi vagy munkahelyi találkozóknak. Üzleti megbeszéléseknek, kulturális jellegű előadásoknak. Szeretnénk, ha felfedeznének minket oktatási intézményeink vezetői, pedagógusok, mert a Levendulaház és kertje családi napok kitűnő helyszíneként is szolgálhat. Gondoltunk a kisgyermekes családokra is, akik eltölthetnek nálunk néhány önfeledt órát. Jó idő esetén a kert is rendelkezésükre áll.
Nagykőrös kirándulóerdeje, a Pálfája-erdő nevét az itt álló hatalmas tölgymatuzsálemről kapta. Az idős kocsányos tölgy lett a névadója a LIFE program keretében felújított oktatóközpontnak és a körülötte kialakított tanösvénynek is. A Pálfája Oktatóközpont programjain az ide látogatók megismerhetik a `Nagykőrösi pusztai tölgyesek` Natura 2000 terület értékeit és az itt folyó természetvédelmi munkát.
Nagykőrös kirándulóerdeje, a Pálfája-erdő nevét az itt álló hatalmas tölgymatuzsálemről kapta. Az idős kocsányos tölgy lett a névadója a LIFE program keretében felújított oktatóközpontnak és a körülötte kialakított tanösvénynek is. A Pálfája Oktatóközpont programjain az ide látogatók megismerhetik a `Nagykőrösi pusztai tölgyesek` Natura 2000 terület értékeit és az itt folyó természetvédelmi munkát.
Nagykőrös kirándulóerdeje, a Pálfája-erdő nevét az itt álló hatalmas tölgymatuzsálemről kapta. Az idős kocsányos tölgy lett a névadója a LIFE program keretében felújított oktatóközpontnak és a körülötte kialakított tanösvénynek is. A Pálfája Oktatóközpont programjain az ide látogatók megismerhetik a `Nagykőrösi pusztai tölgyesek` Natura 2000 terület értékeit és az itt folyó természetvédelmi munkát.
A Nagykőrösi pusztai tölgyesek természetmegőrzési terület a Duna–Tisza közi homokhátságon, Nagykőrös város határában található. Budapesttől kb. 90 km-re, Ceglédtől és Kecskeméttől 15-15 km-re fekszik. Az erdőterület Nagykőrös központjához legközelebbi része a Pálfája-erdő, elnevezését a Pál fája nevű hatalmas, ma is élő tölgyről kapta. A Pálfája-erdő a város kirándulóerdeje, sétautakkal, padokkal, játszótérrel és egy különleges faépülettel, az Arénával.
A Nagykőrösi pusztai tölgyesek természetmegőrzési terület a Duna–Tisza közi homokhátságon, Nagykőrös város határában található. Budapesttől kb. 90 km-re, Ceglédtől és Kecskeméttől 15-15 km-re fekszik. Az erdőterület Nagykőrös központjához legközelebbi része a Pálfája-erdő, elnevezését a Pál fája nevű hatalmas, ma is élő tölgyről kapta. A Pálfája-erdő a város kirándulóerdeje, sétautakkal, padokkal, játszótérrel és egy különleges faépülettel, az Arénával.
A Nagykőrösi pusztai tölgyesek természetmegőrzési terület a Duna–Tisza közi homokhátságon, Nagykőrös város határában található. Budapesttől kb. 90 km-re, Ceglédtől és Kecskeméttől 15-15 km-re fekszik. Az erdőterület Nagykőrös központjához legközelebbi része a Pálfája-erdő, elnevezését a Pál fája nevű hatalmas, ma is élő tölgyről kapta. A Pálfája-erdő a város kirándulóerdeje, sétautakkal, padokkal, játszótérrel és egy különleges faépülettel, az Arénával.
