
A megyei hatókörű városi múzeum gondozza a Munkácsy Mihály festményeiből és relikviáiból álló gyűjteményt, melynek nagy része kiállításban látható. Állandó kiállítása bemutatja Békés megye 1301 – 1956-ig terjedő korszakát átívelő régészeti, történeti emlékeit, néprajzi hagyományait, élővilágát, természettudományi értékeit.
A megyei hatókörű városi múzeum gondozza a Munkácsy Mihály festményeiből és relikviáiból álló gyűjteményt, melynek nagy része kiállításban látható. Állandó kiállítása bemutatja Békés megye 1301 – 1956-ig terjedő korszakát átívelő régészeti, történeti emlékeit, néprajzi hagyományait, élővilágát, természettudományi értékeit.

A megyei hatókörű városi múzeum gondozza a Munkácsy Mihály festményeiből és relikviáiból álló gyűjteményt, melynek nagy része kiállításban látható. Állandó kiállítása bemutatja Békés megye 1301 – 1956-ig terjedő korszakát átívelő régészeti, történeti emlékeit, néprajzi hagyományait, élővilágát, természettudományi értékeit.

A „Nagycserei Kőrises” arborétum Debrecentől keletre, a 48-as út északi oldalán, Nagycsere településrésztől északra található. Az erdő lelkét egy idős tölgy-kőris-szil ligeterdő állomány alkotja, melynek mélyebb, tavasszal vízben álló részein a magyar kőris került túlsúlyba. Ez az állomány a Nyírség legszebb ligeterdői közé tartozik. Átfolyik rajta egy nyírvízlecsapoló csatorna, melyen – a vízmegtartás érdekében – Debrecen Önkormányzata egy zsilipet hozott létre.
A „Nagycserei Kőrises” arborétum Debrecentől keletre, a 48-as út északi oldalán, Nagycsere településrésztől északra található. Az erdő lelkét egy idős tölgy-kőris-szil ligeterdő állomány alkotja, melynek mélyebb, tavasszal vízben álló részein a magyar kőris került túlsúlyba. Ez az állomány a Nyírség legszebb ligeterdői közé tartozik. Átfolyik rajta egy nyírvízlecsapoló csatorna, melyen – a vízmegtartás érdekében – Debrecen Önkormányzata egy zsilipet hozott létre.

A „Nagycserei Kőrises” arborétum Debrecentől keletre, a 48-as út északi oldalán, Nagycsere településrésztől északra található. Az erdő lelkét egy idős tölgy-kőris-szil ligeterdő állomány alkotja, melynek mélyebb, tavasszal vízben álló részein a magyar kőris került túlsúlyba. Ez az állomány a Nyírség legszebb ligeterdői közé tartozik. Átfolyik rajta egy nyírvízlecsapoló csatorna, melyen – a vízmegtartás érdekében – Debrecen Önkormányzata egy zsilipet hozott létre.

A debreceni Nagyerdő egyik legszebb épülete 1912-ben épült fel Fried és Adorján építőmesterek tervei alapján. A 42 méter magas Víztorony a hatvanas évek óta a Debreceni Egyetem klinikáinak biztonsági vízbázisa, e feladatát a rekonstrukciót követően is zavartalanul ellátja. Az épület vízterében nagyságrendileg 1000 köbméter víz található. A komplex felújításnak köszönhetően nem csak az épület újult meg, de a Víztorony új tereket és új funkciókat kapott, így joggal kerülhet Debrecen legkeresettebb turisztikai célpontjai közé és válhat úgy a kirándulók, mint a helyiek közkedvelt találkozóhelyévé.
A debreceni Nagyerdő egyik legszebb épülete 1912-ben épült fel Fried és Adorján építőmesterek tervei alapján. A 42 méter magas Víztorony a hatvanas évek óta a Debreceni Egyetem klinikáinak biztonsági vízbázisa, e feladatát a rekonstrukciót követően is zavartalanul ellátja. Az épület vízterében nagyságrendileg 1000 köbméter víz található. A komplex felújításnak köszönhetően nem csak az épület újult meg, de a Víztorony új tereket és új funkciókat kapott, így joggal kerülhet Debrecen legkeresettebb turisztikai célpontjai közé és válhat úgy a kirándulók, mint a helyiek közkedvelt találkozóhelyévé.

A debreceni Nagyerdő egyik legszebb épülete 1912-ben épült fel Fried és Adorján építőmesterek tervei alapján. A 42 méter magas Víztorony a hatvanas évek óta a Debreceni Egyetem klinikáinak biztonsági vízbázisa, e feladatát a rekonstrukciót követően is zavartalanul ellátja. Az épület vízterében nagyságrendileg 1000 köbméter víz található. A komplex felújításnak köszönhetően nem csak az épület újult meg, de a Víztorony új tereket és új funkciókat kapott, így joggal kerülhet Debrecen legkeresettebb turisztikai célpontjai közé és válhat úgy a kirándulók, mint a helyiek közkedvelt találkozóhelyévé.

A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.
A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.

A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.

Az egykori gazdaporta 1974 óta áll műemléki védelem alatt. A tájház amellett, hogy múzeumi kiállítóhelyként működik, helyet biztosít az év jeles napjaihoz és ünnepeihez fűződő rendezvényeknek. A parasztház a maga egyszerűségében őrzi a népi építészet és életmód kis darabkáját. A 18. századi nádtetős, vályogfalú ház hiteles környezetben mutatja be a város népművészeti értékeit. A szobákban vásárhelyi bútorok, hímzéseik, a csúcsi, tabáni és újvárosi tálasok munkái láthatók. A szabadkéményes konyha a 20. század elejét idézi. Az udvaron gazdasági épületek istállók, szín magtár és ólak sorakoznak.
Az egykori gazdaporta 1974 óta áll műemléki védelem alatt. A tájház amellett, hogy múzeumi kiállítóhelyként működik, helyet biztosít az év jeles napjaihoz és ünnepeihez fűződő rendezvényeknek. A parasztház a maga egyszerűségében őrzi a népi építészet és életmód kis darabkáját. A 18. századi nádtetős, vályogfalú ház hiteles környezetben mutatja be a város népművészeti értékeit. A szobákban vásárhelyi bútorok, hímzéseik, a csúcsi, tabáni és újvárosi tálasok munkái láthatók. A szabadkéményes konyha a 20. század elejét idézi. Az udvaron gazdasági épületek istállók, szín magtár és ólak sorakoznak.

Az egykori gazdaporta 1974 óta áll műemléki védelem alatt. A tájház amellett, hogy múzeumi kiállítóhelyként működik, helyet biztosít az év jeles napjaihoz és ünnepeihez fűződő rendezvényeknek. A parasztház a maga egyszerűségében őrzi a népi építészet és életmód kis darabkáját. A 18. századi nádtetős, vályogfalú ház hiteles környezetben mutatja be a város népművészeti értékeit. A szobákban vásárhelyi bútorok, hímzéseik, a csúcsi, tabáni és újvárosi tálasok munkái láthatók. A szabadkéményes konyha a 20. század elejét idézi. Az udvaron gazdasági épületek istállók, szín magtár és ólak sorakoznak.