Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.

A Kámoni Arborétum Szombathely város északi részén, részben Kámon, részben Herény városrész területén fekszik. Éghajlatára kedvező a területén átfolyó Gyöngyös patak és a Kerka árok hatása, melyet felhasználva létesítették a tórendszert, ami esztétikailag szép és párás környezetet biztosít a növények számára.
A Kámoni Arborétum Szombathely város északi részén, részben Kámon, részben Herény városrész területén fekszik. Éghajlatára kedvező a területén átfolyó Gyöngyös patak és a Kerka árok hatása, melyet felhasználva létesítették a tórendszert, ami esztétikailag szép és párás környezetet biztosít a növények számára.

A Kámoni Arborétum Szombathely város északi részén, részben Kámon, részben Herény városrész területén fekszik. Éghajlatára kedvező a területén átfolyó Gyöngyös patak és a Kerka árok hatása, melyet felhasználva létesítették a tórendszert, ami esztétikailag szép és párás környezetet biztosít a növények számára.

Magyarország egyik legmodernebb múzeuma a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a déli szláv népek bázismúzeumaként is ismert múzeum. Gyűjteménye mintegy tizenkétezer néprajzi és ötezer darabos helytörténeti tárgyból áll. A gazdag néprajzi anyag mindazokat a magyarországi területeket képviseli, ahol horvátok, szerbek vagy szlovének élnek.
Magyarország egyik legmodernebb múzeuma a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a déli szláv népek bázismúzeumaként is ismert múzeum. Gyűjteménye mintegy tizenkétezer néprajzi és ötezer darabos helytörténeti tárgyból áll. A gazdag néprajzi anyag mindazokat a magyarországi területeket képviseli, ahol horvátok, szerbek vagy szlovének élnek.

Magyarország egyik legmodernebb múzeuma a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a déli szláv népek bázismúzeumaként is ismert múzeum. Gyűjteménye mintegy tizenkétezer néprajzi és ötezer darabos helytörténeti tárgyból áll. A gazdag néprajzi anyag mindazokat a magyarországi területeket képviseli, ahol horvátok, szerbek vagy szlovének élnek.

Sülysáp története ötvözi az eredetileg két különálló falu, Tápiósüly és Tápiósáp történetét. Erről bizonyosodhat meg a a több mint kilencszáz darabos gyűjtemény látogatója. A Helytörténeti gyűjtemény Kapás József nevét viseli, aki áldozatos munkájával nagymértékben hozzájárult a település hagyományainak megőrzéséhez.
Sülysáp története ötvözi az eredetileg két különálló falu, Tápiósüly és Tápiósáp történetét. Erről bizonyosodhat meg a a több mint kilencszáz darabos gyűjtemény látogatója. A Helytörténeti gyűjtemény Kapás József nevét viseli, aki áldozatos munkájával nagymértékben hozzájárult a település hagyományainak megőrzéséhez.

Sülysáp története ötvözi az eredetileg két különálló falu, Tápiósüly és Tápiósáp történetét. Erről bizonyosodhat meg a a több mint kilencszáz darabos gyűjtemény látogatója. A Helytörténeti gyűjtemény Kapás József nevét viseli, aki áldozatos munkájával nagymértékben hozzájárult a település hagyományainak megőrzéséhez.

Kapolcs egykori malma ipari műemlék, amelyben a korabeli berendezések, és gabonaminták láthatók. Az egykori Szaller-vízimalom - mai nevén a Falumalom -, ma múzeumként működik. Az egyik legértékesebb magyarországi műemlék lett ez a vízimalom-múzeum, mert a búzaőrlésen túl másféle termények őrlését és feldolgozását is bemutatja 100 évnél is régebbi gépeivel és gabonafeldolgozó műszaki berendezéseivel.
Kapolcs egykori malma ipari műemlék, amelyben a korabeli berendezések, és gabonaminták láthatók. Az egykori Szaller-vízimalom - mai nevén a Falumalom -, ma múzeumként működik. Az egyik legértékesebb magyarországi műemlék lett ez a vízimalom-múzeum, mert a búzaőrlésen túl másféle termények őrlését és feldolgozását is bemutatja 100 évnél is régebbi gépeivel és gabonafeldolgozó műszaki berendezéseivel.

Kapolcs egykori malma ipari műemlék, amelyben a korabeli berendezések, és gabonaminták láthatók. Az egykori Szaller-vízimalom - mai nevén a Falumalom -, ma múzeumként működik. Az egyik legértékesebb magyarországi műemlék lett ez a vízimalom-múzeum, mert a búzaőrlésen túl másféle termények őrlését és feldolgozását is bemutatja 100 évnél is régebbi gépeivel és gabonafeldolgozó műszaki berendezéseivel.

Az 1992-ben alapított magángaléria hazai- és külföldi kortárs képzőművészeknek ad kiállítási lehetőséget. Célja a vizuális kultúra és a nemzetiségi művészet megismertetése. A tárlatok alkalmat adnak a társművészetek bemutatkozására is, a megnyitók alkalmával zenei és irodalmi összejöveteleket tartanak. A szabadtéri szoborparkban Kling József kaposvári szobrászművész állandó kiállítása látható.
Az 1992-ben alapított magángaléria hazai- és külföldi kortárs képzőművészeknek ad kiállítási lehetőséget. Célja a vizuális kultúra és a nemzetiségi művészet megismertetése. A tárlatok alkalmat adnak a társművészetek bemutatkozására is, a megnyitók alkalmával zenei és irodalmi összejöveteleket tartanak. A szabadtéri szoborparkban Kling József kaposvári szobrászművész állandó kiállítása látható.

Az 1992-ben alapított magángaléria hazai- és külföldi kortárs képzőművészeknek ad kiállítási lehetőséget. Célja a vizuális kultúra és a nemzetiségi művészet megismertetése. A tárlatok alkalmat adnak a társművészetek bemutatkozására is, a megnyitók alkalmával zenei és irodalmi összejöveteleket tartanak. A szabadtéri szoborparkban Kling József kaposvári szobrászművész állandó kiállítása látható.

A Győri Egyházmegye Szent László Látogatóközpontjának új, állandó kiállítása Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában címmel. A tárlat a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép történetét és kultuszát mutatja be. A kiállítás latin címe arra a 14. századi – az Egyházmegyei könyvtárban is megtalálható – könyvritkaságra utal, amely összefoglalja az ebben a korban ismert szent ereklyéket. A magyar cím arra mutat rá, hogy az ereklyék mennyire szerves részei múltunknak, hétköznapjainknak, ünnepeinknek sok-sok évszázad óta. A kiállításnak teret adó épület jelentős felújításon ment át. A földszintjén kialakított, Zalka János püspökről elnevezett vetítőterem, mely turisztikai filmeknek és előadásoknak ad helyet.
A Győri Egyházmegye Szent László Látogatóközpontjának új, állandó kiállítása Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában címmel. A tárlat a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép történetét és kultuszát mutatja be. A kiállítás latin címe arra a 14. századi – az Egyházmegyei könyvtárban is megtalálható – könyvritkaságra utal, amely összefoglalja az ebben a korban ismert szent ereklyéket. A magyar cím arra mutat rá, hogy az ereklyék mennyire szerves részei múltunknak, hétköznapjainknak, ünnepeinknek sok-sok évszázad óta. A kiállításnak teret adó épület jelentős felújításon ment át. A földszintjén kialakított, Zalka János püspökről elnevezett vetítőterem, mely turisztikai filmeknek és előadásoknak ad helyet.

A Győri Egyházmegye Szent László Látogatóközpontjának új, állandó kiállítása Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában címmel. A tárlat a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép történetét és kultuszát mutatja be. A kiállítás latin címe arra a 14. századi – az Egyházmegyei könyvtárban is megtalálható – könyvritkaságra utal, amely összefoglalja az ebben a korban ismert szent ereklyéket. A magyar cím arra mutat rá, hogy az ereklyék mennyire szerves részei múltunknak, hétköznapjainknak, ünnepeinknek sok-sok évszázad óta. A kiállításnak teret adó épület jelentős felújításon ment át. A földszintjén kialakított, Zalka János püspökről elnevezett vetítőterem, mely turisztikai filmeknek és előadásoknak ad helyet.

A magyar-szlovák határon húzódó 729 méter magas Karancs hegy legmagasabb pontján kilátó áll, mely 22,4 méter magas. Tiszta időben megpillanthatjuk Salgó és Somoskő várát, de elénk tárul a Bükk, a Mátra, a Börzsöny és akár a Tátra panorámája is. A bámulatos panoráma nem érhető el egykönnyen, de aki megdolgozik érte, annak felejthetetlen élményt nyújt. A kilátó közelében találjuk az Árpád-kori Margit-kápolnát.
A magyar-szlovák határon húzódó 729 méter magas Karancs hegy legmagasabb pontján kilátó áll, mely 22,4 méter magas. Tiszta időben megpillanthatjuk Salgó és Somoskő várát, de elénk tárul a Bükk, a Mátra, a Börzsöny és akár a Tátra panorámája is. A bámulatos panoráma nem érhető el egykönnyen, de aki megdolgozik érte, annak felejthetetlen élményt nyújt. A kilátó közelében találjuk az Árpád-kori Margit-kápolnát.

A magyar-szlovák határon húzódó 729 méter magas Karancs hegy legmagasabb pontján kilátó áll, mely 22,4 méter magas. Tiszta időben megpillanthatjuk Salgó és Somoskő várát, de elénk tárul a Bükk, a Mátra, a Börzsöny és akár a Tátra panorámája is. A bámulatos panoráma nem érhető el egykönnyen, de aki megdolgozik érte, annak felejthetetlen élményt nyújt. A kilátó közelében találjuk az Árpád-kori Margit-kápolnát.