Látnivaló

Az arborétum Kecskemét kedvenc pihenő, sétáló helye. Családoknak, gyerekeknek, pároknak, futóknak remek hely. A Kecskeméti Arborétum a központtól mintegy 3 kilométerre található, ahol 62 hektáron különböző növénykülönlegességekkel és védett fajokkal találkozhatnak. A növénypark területéhez vallási hagyományok is fűződnek, hisz 1713 óta búcsújáró helyként tartják számon, ahol a hívők egy Máriának szentelt műemlék kápolnához, hivatalos nevén a Sarlós Boldogasszony kápolnához zarándokolnak el minden évben.

A magyar drámairodalom nagy alakjáról, Katona Józsefről elnevezett intézményben jelenleg régészeti, történeti és néprajzi gyűjtemény található. A közel százezer tárgyat tartalmazó régészeti gyűjteményen belül jelentős a bronzkori leletanyag, kiemelkedő jelentőségű az avar és a honfoglalás kori emlékanyag, valamint itt találhatók a világszerte jól ismert kunbábonyi avar fejedelmi kincsek is. A jelentős számú néprajzi gyűjtemény a Kecskemét környéki pásztorélet, mezőgazdaság, mesterségek és életmód tárgyi emlékanyagát tartalmazza.

A Cifrapalota 1902–1903-ban, Márkus Géza (1872–1912) építész tervei alapján épült fel magyaros szecessziós stílusban. A hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása jellemzi az épületet. Az oromzat hangsúlyos kiképzése mellett különösen az épület külső díszítése követi a Lechner-iskolát. A halványlila majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik. „Kecskemét város bérpalotája” a II. világháborút követően szakszervezeti székházként működött. 1983-ban felújították és a múzeumi funkciók ellátásának megfelelően átalakították. Így 1983. október 8-án megnyithatta kapuit a Kecskeméti Képtár.

A Kecskeméti Planetárium nagy szeretettel várja Önt, a csillagos égbolt színházában.

Romantikus és szakrális pihenőhely a Kecskemét belvárosának peremén. Kétezer, gondosan összeválogatott és elhelyezett rózsatő évente kétszer (tavasszal és nyáron) pompázik és illatozik, mesés látványt nyújtva az odalátogatóknak.

A Kecskeméti Vadaskert területileg az ország legkisebb állatkertje. 1971-ben nyitotta meg kapuit mintegy három hektáron, elsősorban hazai vadak és őshonos magyar háziállatok bemutatása céljából. 2003 óta dinamikusan zajlik a vadaskert felújítása és fejlesztése. Napjainkra a korábbi fajösszetétel jelentősen kibővült, csodálatos egyedeivel a Föld minden kontinense képviselteti magát.

A Kis-bakonyi erdőtömb 293 méter magas Kecskevár nevű csúcsán található a kilátó. Ahogy Sümeg felől beérkezünk Uzsára egyből megpillantjuk a kilátó tábláját. Kis séta után elérkezünk a 2015-ben épült kilátóhoz, mely 15,5 méter magas. Mesés kilátásban lesz részünk a Balaton Keszthelyi-öblére, a Tapolca-medence tanúhegyeire, a Keszthelyi-hegység északi részére.

A Tápió-Hajta Vidék Tájvédelmi Körzet természeti értékeinek bemutatására 2003-ban a `Hajta Természetismereti Túraútvonal` elnevezésű ösvényt alakítottuk ki, amely - Magyarországon egyedülálló módon - három természetismereti tanösvényt is magában foglal. A mintegy 8 km-es kirándulás keretében szinte minden élőhellyel megismerkedhet a látogató, amely az Alföldre jellemző.

A műemlék-épületet kb. a XIX. század elején a városfal egyik tornyából alakították ki. Az épület népies barokk stílusban épült. A Kékfestőház Múzeumban található tárgyak bemutatják a hazánkban elterjedt kékfestő mesterség régi eszközanyagát.

A pápai Kékfestő Múzeum Magyarország és Közép-Európa egyik legszebb, legérdekesebb ipartörténeti műemléke. Több mint 200 éves múlttal rendelkezik. Az egykori Kluge cég műhelyét és berendezéseit mutatja be, betekintést nyújtva a kékfestő mesterség rejtelmeibe.