Látnivaló

A galéria művészeti koncepciója sajátos. Bátran felvállalja a `felfedező` galéria szerepét. Számos fiatal alkotónak tette lehetővé első önálló bemutatkozását. Küldetése, hogy a kortárs művészeti élet élvonalát képviselje.

A Kassák Múzeum a magyar avantgárd sokoldalú és kiemelkedő alakja, Kassák Lajos (1887 – 1967) tárgyi és szellemi hagyatékát őrzi. A gyűjtemény tudományos igényű feldolgozása mellett a múzeum kiállításokat rendez, konferenciákat és előadásokat szervez, tudományos kutatásokban vesz részt, valamint múzeumpedagógiai programot működtet. Célja, hogy e feladatok magas szintű ellátásával a régióban zajló Kassák kutatások számon tartott helyszínévé és a nemzetközi avantgárd és modernizmus-kutatás szereplőjévé lépjen elő.

A Mátra domborulatai között búvik meg Magyarország egyik legnépszerűbb kastélyszállodája, a Kastélyhotel Sasvár Resort, mely családbarát, exluzív, üzleti és wellness hotel is egyben. A történelmi falak között úgy érezheti magát, mint egy kosztümös film főszereplője, egy gróf a középkorból a 21. század küszöbén. A Kastélyhotel ars poeticája: ahol valaha király volt a vendég, ott ma a vendég a király.

Rendezvényei, színes programjai teszik pezsgővé a kis őrségi falu életét. Sok viszáki ember hozzájárulásával, segítségével működik. Lelkes gazdája Szarvas József színművész.

A Belső-Somogyban található, 2,5 hektáros Kaszói Vadasparkban természetes környezetben mutatják be az érdeklődőknek az itt élő nagyvadakat: a gímszarvasokat, a dámvadakat, az őzeket és a vaddisznókat. A vadasparkban kialakított, 3,5 kilométeres tanösvényen az őshonos fafajokat ismerhetik meg a látogatók. Az eligazodást a vad- és fafajok között információs táblák segítik, a kirándulók kényelmét és kikapcsolódását pedig pihenőhelyek és szalonnasütők szolgálják. A vadaspark a Multifunkcionális Ökoturisztikai Látogatócentrum és a Kaszói Kirándulóközpont közelében van.

Magyarországon már a XIX. Sz. elején több magángyűjteményben bemutattak korabeli tűzoltási eszközöket nagy tűzesetek utáni égésmaradványokat. Az első Tűzoltó Múzeumot az 1900-as évek végén a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület hozta létre. Hasonló házi múzeumok születtek több vidéki tűzoltóságon és tűzoltószer gyárban. Ezek a gyűjtemények a háborús pusztítás és az azt követő évek túlbuzgó fémgyűjtésének estek áldozatul. A műszaki emlékek védelméről intézkedő 1954. évi IV. törvény alapján megindult gyűjtés és rendszerezés teremtette elő az 1955-ben országos gyűjtőkörrel megalapított Tűzoltó Múzeum anyagát. Az 1957-ben megnyílt, és azóta többször felújított állandó kiállítása a tűzvédelem fejlődését mutatja be az őskortól napjainkig, megismertet a tűz elleni évezredes harccal, a tűzrendészet és tűzoltó eszközök fejlődésével, a korabeli tűzoltók életével, munkájával és kulturális hagyományaival.

Az egyház kétezer éves történetében mindig akadtak olyan egyházi és világi hívek, akik a katonák lelki ügyeinek nehéz szolgálatát minden körülmények között vállalták. Mindig akadtak olyan papok, akik a szükségnek megfelelően, a katonák lelki gondozásának adták át magukat. Az állandó hadseregek szervezésének időszakától kezdve - ahol és amikor az egyház és állam kapcsolata azt lehetővé tette - az államok az egyházi hatalommal együttműködve, a hadseregek keretein belül egész, szervezetet állítottak fel avégett, hogy az a katonaság lelki gondozását az egyén és a haza szolgálatára lelkiismeretesen elvégezze.

A Tiszakécskei Szentháromság Templom Kécske falu a mostani katolikus templom körül helyezkedett el, nevét 1246-tól említik okiratok. Az eredeti templom a mostani helyén állt, de elpusztult a törtök uralom idején. 1989-ben öt kilométerre tőlünk északkelti irányban, Bög határában föltárták a Kincsem parti templom alapjait. A mi templomunk is hasonló lehetett. A terület birokosai voltak többek között Nagy Lajos király, Vezsenyi László, Kinizsi Pál. A török alatt elpusztult a falu, lakói hol Nagykőrösre menekültek, hol a Tiszától védettebb részre, a mostani református templom környékére. A török kiűzésekor mindössze 16 református család élt a mostani Ókécskén. A terület Abony város birtoka lett. Abony vezetősége telepített ide 300 katolikus családot a Felvidékről, Hont és Gömör vármegyéből, főként magyarokat, részben szlovákokat is. 1743-ban alapították újra a katolikus plébániát.

Katona József, a Bánk bán szerzője ezen a helyen született 1791. november 11-én. Itt töltötte gyermekkorát és felnőttkorát is, amikor a pesti tanulmányai után végleg hazatért szülővárosába. Az Emlékház jelenlegi formájában 1991 óta működik, amikor átadták a teljes egészében újjáépített épületet és az állandó kiállítást. Az állandó kiállítás Katona József életét és munkásságát mutatja be. Az Emlékház rendezvények, előadások, könyvbemutatók, vetélkedők, évfordulós megemlékezések szervezésében és rendezésében is részt vesz.

Divatmúzeum Balatonfüreden. A Katti Zoób Fashion & Museum kiállításai antik és kortárs tárgyakon keresztül mutatják be a divat mögött rejlő mesterségek teremtő erejét, művészethez való hozzájárulását. Célja, hogy segítse annak a kulturális örökségnek a megértését, amelyeknek a divat az egyik értékes tanúja. A kiállított tárgyak nem a divat luxuscikkei, hanem inkább a szinonimái a kreatív útnak, amely során egy-egy alkotó, a mestersége által rendelkezésére álló eszközökkel szól hozzá a világhoz. Egy finoman megmunkált ruha is lehet olyan kifejező, mint egy szobor vagy festmény, kulturális nyilatkozat, amely találékonyan mondja el, hogy kik vagyunk. Arra keresi a választ, hogyan maradhat fenn a hagyományos kézművesség a modern világban.