Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A Károlyi Gáspár Múzeum és Biblia kiállítás azzal az igénnyel jött létre, hogy bemutassa Gönc neves prédikátorait, iskolamestereit, a gönci iskola diákjait, szellemi értékeikkel együtt és a gönci reformátusság évszázados egyházművészeti kincseit kiegészítve az egyházmegye és az egyházkerület közösségeinek értékeivel. Szeretné éreztetni látogatóinkkal, hogy ezek gyülekezetek mind összetartoznak, egy közösségnek tagjai és ezt az együvé tartozást kívánja erősíteni a gyülekezetekből érkező látogatókban is. A kiállított tárgyak nagy részét a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei bocsátották a rendelkezésünkre. a kiállítás 1999 májusában nyitotta meg kapuit, majd 2015-ben a Károlyi Gáspár program keretében kapta meg mai formáját. A tárlatot tervezte és berendezte Pocsainé Dr. Eperjesi Eszter és Tanászi Árpád.
A Károlyi Gáspár Múzeum és Biblia kiállítás azzal az igénnyel jött létre, hogy bemutassa Gönc neves prédikátorait, iskolamestereit, a gönci iskola diákjait, szellemi értékeikkel együtt és a gönci reformátusság évszázados egyházművészeti kincseit kiegészítve az egyházmegye és az egyházkerület közösségeinek értékeivel. Szeretné éreztetni látogatóinkkal, hogy ezek gyülekezetek mind összetartoznak, egy közösségnek tagjai és ezt az együvé tartozást kívánja erősíteni a gyülekezetekből érkező látogatókban is. A kiállított tárgyak nagy részét a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei bocsátották a rendelkezésünkre. a kiállítás 1999 májusában nyitotta meg kapuit, majd 2015-ben a Károlyi Gáspár program keretében kapta meg mai formáját. A tárlatot tervezte és berendezte Pocsainé Dr. Eperjesi Eszter és Tanászi Árpád.
A Károlyi Gáspár Múzeum és Biblia kiállítás azzal az igénnyel jött létre, hogy bemutassa Gönc neves prédikátorait, iskolamestereit, a gönci iskola diákjait, szellemi értékeikkel együtt és a gönci reformátusság évszázados egyházművészeti kincseit kiegészítve az egyházmegye és az egyházkerület közösségeinek értékeivel. Szeretné éreztetni látogatóinkkal, hogy ezek gyülekezetek mind összetartoznak, egy közösségnek tagjai és ezt az együvé tartozást kívánja erősíteni a gyülekezetekből érkező látogatókban is. A kiállított tárgyak nagy részét a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei bocsátották a rendelkezésünkre. a kiállítás 1999 májusában nyitotta meg kapuit, majd 2015-ben a Károlyi Gáspár program keretében kapta meg mai formáját. A tárlatot tervezte és berendezte Pocsainé Dr. Eperjesi Eszter és Tanászi Árpád.
A Károlyi-kilátó a Gaja-völgyi Tájcentrum területén található a Gaja-szurdok felett. Jó túralehetőség, amely remek kilátást nyújt az arra járóknak. A Gaja-völgyi Tájcentrum központi területén található büfé és ivóvíz nyerő hely. Továbbá lehetőség van szabadtéri sütés-főzésre, fedett szín foglalására is.
A Károlyi-kilátó a Gaja-völgyi Tájcentrum területén található a Gaja-szurdok felett. Jó túralehetőség, amely remek kilátást nyújt az arra járóknak. A Gaja-völgyi Tájcentrum központi területén található büfé és ivóvíz nyerő hely. Továbbá lehetőség van szabadtéri sütés-főzésre, fedett szín foglalására is.
A Károlyi-kilátó a Gaja-völgyi Tájcentrum területén található a Gaja-szurdok felett. Jó túralehetőség, amely remek kilátást nyújt az arra járóknak. A Gaja-völgyi Tájcentrum központi területén található büfé és ivóvíz nyerő hely. Továbbá lehetőség van szabadtéri sütés-főzésre, fedett szín foglalására is.
A soproni parkerdő centruma és leglátogatottabb helye, s ma már a Tűztorony mellett Sopron város második jelképe a Károly kilátó. Gyalogosan és járművel egyaránt jól megközelíthető. A parkolótól kényelmes, aszfaltos sétaút vezet a kilátóhoz a Lővérek kristálytiszta levegőjű erdein át. A kilátó kétszintes tetőteraszáról csodálatos panoráma nyílik Sopronra, a Fertő-tóra, továbbá a Rax és a Schneeberg hófödte csúcsaira. Tiszta időben a pozsonyi várban és a pannonhalmi apátságban gyönyörködhetünk.
A soproni parkerdő centruma és leglátogatottabb helye, s ma már a Tűztorony mellett Sopron város második jelképe a Károly kilátó. Gyalogosan és járművel egyaránt jól megközelíthető. A parkolótól kényelmes, aszfaltos sétaút vezet a kilátóhoz a Lővérek kristálytiszta levegőjű erdein át. A kilátó kétszintes tetőteraszáról csodálatos panoráma nyílik Sopronra, a Fertő-tóra, továbbá a Rax és a Schneeberg hófödte csúcsaira. Tiszta időben a pozsonyi várban és a pannonhalmi apátságban gyönyörködhetünk.
A soproni parkerdő centruma és leglátogatottabb helye, s ma már a Tűztorony mellett Sopron város második jelképe a Károly kilátó. Gyalogosan és járművel egyaránt jól megközelíthető. A parkolótól kényelmes, aszfaltos sétaút vezet a kilátóhoz a Lővérek kristálytiszta levegőjű erdein át. A kilátó kétszintes tetőteraszáról csodálatos panoráma nyílik Sopronra, a Fertő-tóra, továbbá a Rax és a Schneeberg hófödte csúcsaira. Tiszta időben a pozsonyi várban és a pannonhalmi apátságban gyönyörködhetünk.
Az intenzív parkerdő kirándulóhelyei közül a legismertebb és leglátogatottabb a város második jelképévé vált Károly-kilátó és környéke. A kilátó lábánál épült múzeummal egy olyan komplexum áll az idelátogató vendégek rendelkezésére, amely szépségével, természeti és kulturális értékeivel, kínálatával az országban is egyedülálló központja a Soproni parkerdőnek.
Az intenzív parkerdő kirándulóhelyei közül a legismertebb és leglátogatottabb a város második jelképévé vált Károly-kilátó és környéke. A kilátó lábánál épült múzeummal egy olyan komplexum áll az idelátogató vendégek rendelkezésére, amely szépségével, természeti és kulturális értékeivel, kínálatával az országban is egyedülálló központja a Soproni parkerdőnek.
Az intenzív parkerdő kirándulóhelyei közül a legismertebb és leglátogatottabb a város második jelképévé vált Károly-kilátó és környéke. A kilátó lábánál épült múzeummal egy olyan komplexum áll az idelátogató vendégek rendelkezésére, amely szépségével, természeti és kulturális értékeivel, kínálatával az országban is egyedülálló központja a Soproni parkerdőnek.
A Villányi hegységtől délre, Beremend alatt található Kásád, Magyarország legdélibb települése. Lakóinak többsége, az ún. Dráva menti sokácok, a XVIII. század elején költözött Bosznia felől e területre. Népművészetüket és kultúrájukat, a magyarországi horvát nemzetiségen belül, talán a legtovább őrizték meg. 1984-ben a falu megvásárolt egy 19. század elején épült házat és portáját és tájházat alakított ki. A nyeregtetős, nádfedeles épület, 6 helyiségből áll. A szabadkéményes konyhából nyílik balra a lakószoba, jobbra a kamra. A hálókamrába közvetlenül a pitvarról lehet bejutni. Az istálló és a kocsiszín a hálókamra folytatásában, a lakrésszel egy fedél alatt található.
A Villányi hegységtől délre, Beremend alatt található Kásád, Magyarország legdélibb települése. Lakóinak többsége, az ún. Dráva menti sokácok, a XVIII. század elején költözött Bosznia felől e területre. Népművészetüket és kultúrájukat, a magyarországi horvát nemzetiségen belül, talán a legtovább őrizték meg. 1984-ben a falu megvásárolt egy 19. század elején épült házat és portáját és tájházat alakított ki. A nyeregtetős, nádfedeles épület, 6 helyiségből áll. A szabadkéményes konyhából nyílik balra a lakószoba, jobbra a kamra. A hálókamrába közvetlenül a pitvarról lehet bejutni. Az istálló és a kocsiszín a hálókamra folytatásában, a lakrésszel egy fedél alatt található.
A Villányi hegységtől délre, Beremend alatt található Kásád, Magyarország legdélibb települése. Lakóinak többsége, az ún. Dráva menti sokácok, a XVIII. század elején költözött Bosznia felől e területre. Népművészetüket és kultúrájukat, a magyarországi horvát nemzetiségen belül, talán a legtovább őrizték meg. 1984-ben a falu megvásárolt egy 19. század elején épült házat és portáját és tájházat alakított ki. A nyeregtetős, nádfedeles épület, 6 helyiségből áll. A szabadkéményes konyhából nyílik balra a lakószoba, jobbra a kamra. A hálókamrába közvetlenül a pitvarról lehet bejutni. Az istálló és a kocsiszín a hálókamra folytatásában, a lakrésszel egy fedél alatt található.