Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
A Kiscelli Múzeum Közép-Európa egyik legizgalmasabb városának, Budapestnek, valamint a várost alakító lakosoknak 18-21. századi történetét mutatja be. A múzeum sokszínű kiállításai a főváros folyamatosan változó természetébe nyújtanak bepillantást az ide látogatóknak. Küldetésünk, hogy a várost megismerni vágyó turisták és a budapestiek egyaránt felfedezzék maguknak a főváros sajátos szellemiségét és energiáját. A Budapesti Történeti Múzeum kiállítóhelye.
A Kiscelli Múzeum Közép-Európa egyik legizgalmasabb városának, Budapestnek, valamint a várost alakító lakosoknak 18-21. századi történetét mutatja be. A múzeum sokszínű kiállításai a főváros folyamatosan változó természetébe nyújtanak bepillantást az ide látogatóknak. Küldetésünk, hogy a várost megismerni vágyó turisták és a budapestiek egyaránt felfedezzék maguknak a főváros sajátos szellemiségét és energiáját. A Budapesti Történeti Múzeum kiállítóhelye.
A Kiscelli Múzeum Közép-Európa egyik legizgalmasabb városának, Budapestnek, valamint a várost alakító lakosoknak 18-21. századi történetét mutatja be. A múzeum sokszínű kiállításai a főváros folyamatosan változó természetébe nyújtanak bepillantást az ide látogatóknak. Küldetésünk, hogy a várost megismerni vágyó turisták és a budapestiek egyaránt felfedezzék maguknak a főváros sajátos szellemiségét és energiáját. A Budapesti Történeti Múzeum kiállítóhelye.
A Kisfaludi tájház, mely a mestergerendára feljegyzett dátum alapján 1826. évben épült. 1929-től 1988-ig a helyi cipészmester, Németh István tulajdonában volt, aki ott készítette a lábbeliket. Az épület nádfedeles, nyitott kéményes ház, mely két szobából és egy konyhából áll. A berendezést a helyi, illetve környékbeli lakosság segítségével sikerült összegyűjteni. Az első szoba korhűen berendezett bútorokkal lett kialakítva, a konyhában is a kor stílusának megfelelően kerültek elrendezésre a bútorok, használati tárgyak. A hátsó szobában a régi bútorok mellett a cipész mesterséghez használt eszközök, szerszámok is helyet kaptak
A Kisfaludi tájház, mely a mestergerendára feljegyzett dátum alapján 1826. évben épült. 1929-től 1988-ig a helyi cipészmester, Németh István tulajdonában volt, aki ott készítette a lábbeliket. Az épület nádfedeles, nyitott kéményes ház, mely két szobából és egy konyhából áll. A berendezést a helyi, illetve környékbeli lakosság segítségével sikerült összegyűjteni. Az első szoba korhűen berendezett bútorokkal lett kialakítva, a konyhában is a kor stílusának megfelelően kerültek elrendezésre a bútorok, használati tárgyak. A hátsó szobában a régi bútorok mellett a cipész mesterséghez használt eszközök, szerszámok is helyet kaptak
A Kisfaludi tájház, mely a mestergerendára feljegyzett dátum alapján 1826. évben épült. 1929-től 1988-ig a helyi cipészmester, Németh István tulajdonában volt, aki ott készítette a lábbeliket. Az épület nádfedeles, nyitott kéményes ház, mely két szobából és egy konyhából áll. A berendezést a helyi, illetve környékbeli lakosság segítségével sikerült összegyűjteni. Az első szoba korhűen berendezett bútorokkal lett kialakítva, a konyhában is a kor stílusának megfelelően kerültek elrendezésre a bútorok, használati tárgyak. A hátsó szobában a régi bútorok mellett a cipész mesterséghez használt eszközök, szerszámok is helyet kaptak
A Galéria épületét az 1800-as években a tihanyi Bencés Apátságtól Neumann Lázár bérelte, az épület vendéglő volt. 1914-ben megkezdték a vendéglő `mozgó színházzá` alakítását, azaz mozi és színi előadások céljára építették át ruhatárral, cukrászdával. 2004-ben a Balaton-part Ékköve projekt keretében átalakították, a képzőművészet otthona lett.
A Galéria épületét az 1800-as években a tihanyi Bencés Apátságtól Neumann Lázár bérelte, az épület vendéglő volt. 1914-ben megkezdték a vendéglő `mozgó színházzá` alakítását, azaz mozi és színi előadások céljára építették át ruhatárral, cukrászdával. 2004-ben a Balaton-part Ékköve projekt keretében átalakították, a képzőművészet otthona lett.
A Galéria épületét az 1800-as években a tihanyi Bencés Apátságtól Neumann Lázár bérelte, az épület vendéglő volt. 1914-ben megkezdték a vendéglő `mozgó színházzá` alakítását, azaz mozi és színi előadások céljára építették át ruhatárral, cukrászdával. 2004-ben a Balaton-part Ékköve projekt keretében átalakították, a képzőművészet otthona lett.
Kisfaludy Sándor magyar költő ebben a házban született, majd végleg letelepedett itt feleségével, Szegedy Rózával. Az emlékházban a Kisfaludy család relikviái mellett a látogatók értékes helytörténeti, képző-, ipar- és népművészeti gyűjteményt tekinthetnek meg.
A Kisfaludy-kilátó a Badacsony hegy 437 m-es magassági pontjánál épült. Erkélyéről a Tapolcai-medence és az azt övező hegyek látványa tárul elénk. A hegy legmagasabb pontján lévő korábbi kilátó funkcióját már nem tudta ellátni ezért is volt szükség az új kilátó megépítésére.
A Balaton keleti medencéjének egyik legszebb és legtermészetesebb kilátóhelye az akarattyai magasparton, a Kisfaludy sétányon lévő kilátópontból, mely kerékpárral is jól megközelíthető.
A Népművészet Mestereként is elismert, híres mezőkövesdi rajzolóasszony életének, tevékenységének, a korabeli népművészetnek állít emléket a kiállítóhelyként 1974-től működő Kisjankó Bori Emlékház.
Ismert kortárs mesterek és ígéretes fiatalok festményei, grafikái kisméretben, valamint stúdió üvegek nagy választékban.
A népi értékeket a Falumúzeum gyűjteménye őrzi. A múzeum 1987-ben nyílt meg tíz éves gyűjtőmunka eredményeként. A ház, amit felújítottak és berendeztek, ahogy az a gerendáról leolvasható, 1856-ban épült. Három helyiség van benne. A tisztaszoba és a konyha berendezése egy múlt századi földművelő család életének helyszínéül szolgálhatna. A hátsó szobában az összegyűjtött edények, szerszámok, textilek találhatók.A szoba közepén áll a szövőszék, a látogatók ki is próbálhatják. Az udvaron lévő pajtában kocsik, egyéb szerszámok találhatók.
A népi értékeket a Falumúzeum gyűjteménye őrzi. A múzeum 1987-ben nyílt meg tíz éves gyűjtőmunka eredményeként. A ház, amit felújítottak és berendeztek, ahogy az a gerendáról leolvasható, 1856-ban épült. Három helyiség van benne. A tisztaszoba és a konyha berendezése egy múlt századi földművelő család életének helyszínéül szolgálhatna. A hátsó szobában az összegyűjtött edények, szerszámok, textilek találhatók.A szoba közepén áll a szövőszék, a látogatók ki is próbálhatják. Az udvaron lévő pajtában kocsik, egyéb szerszámok találhatók.
A népi értékeket a Falumúzeum gyűjteménye őrzi. A múzeum 1987-ben nyílt meg tíz éves gyűjtőmunka eredményeként. A ház, amit felújítottak és berendeztek, ahogy az a gerendáról leolvasható, 1856-ban épült. Három helyiség van benne. A tisztaszoba és a konyha berendezése egy múlt századi földművelő család életének helyszínéül szolgálhatna. A hátsó szobában az összegyűjtött edények, szerszámok, textilek találhatók.A szoba közepén áll a szövőszék, a látogatók ki is próbálhatják. Az udvaron lévő pajtában kocsik, egyéb szerszámok találhatók.
A Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum egyedülálló, országos hatáskörrel rendelkező muzeális intézmény. Az utak az emberiség történetében mindig is alapvető szerepet játszottak. Oly mértékben hozzátartoznak civilizációnkhoz, hogy tudatosan szinte soha nem jutnak az eszünkbe. Az utaknak alapvető és hangsúlyos szerepe van a modern nyugati civilizáció fejlődésében, hiszen a gazdasági szempontok mellett szellemileg is összekötöttek népeket, országokat. Az utak mentén a felek ugyanis árut és kultúrát is cseréltek egymással egy-egy találkozás alkalmával, melyek aztán későbbi életükre is kihathattak. Többek között a hasonló jellegű ismeretátadás jegyében érdemes és egyben izgalmas dolog is megismerkedni az utak – s ezen belül az utak építésének – történetével.
A Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum egyedülálló, országos hatáskörrel rendelkező muzeális intézmény. Az utak az emberiség történetében mindig is alapvető szerepet játszottak. Oly mértékben hozzátartoznak civilizációnkhoz, hogy tudatosan szinte soha nem jutnak az eszünkbe. Az utaknak alapvető és hangsúlyos szerepe van a modern nyugati civilizáció fejlődésében, hiszen a gazdasági szempontok mellett szellemileg is összekötöttek népeket, országokat. Az utak mentén a felek ugyanis árut és kultúrát is cseréltek egymással egy-egy találkozás alkalmával, melyek aztán későbbi életükre is kihathattak. Többek között a hasonló jellegű ismeretátadás jegyében érdemes és egyben izgalmas dolog is megismerkedni az utak – s ezen belül az utak építésének – történetével.
A Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum egyedülálló, országos hatáskörrel rendelkező muzeális intézmény. Az utak az emberiség történetében mindig is alapvető szerepet játszottak. Oly mértékben hozzátartoznak civilizációnkhoz, hogy tudatosan szinte soha nem jutnak az eszünkbe. Az utaknak alapvető és hangsúlyos szerepe van a modern nyugati civilizáció fejlődésében, hiszen a gazdasági szempontok mellett szellemileg is összekötöttek népeket, országokat. Az utak mentén a felek ugyanis árut és kultúrát is cseréltek egymással egy-egy találkozás alkalmával, melyek aztán későbbi életükre is kihathattak. Többek között a hasonló jellegű ismeretátadás jegyében érdemes és egyben izgalmas dolog is megismerkedni az utak – s ezen belül az utak építésének – történetével.
