Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
Zala megye egyetlen, valóban eredeti környezetben lévő tájháza. A lankás domboldalon álló épület mely szeres építési mód szerint épült. Boronafalu, szobából, füstös konyhából, kamrából, istállóból, pajtából álló zsuppfedeles, kontyolt lakóház, amelyben eredeti tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható. Mellette álló és az 1990-es évek végéig lakott, de kéményesre átalakított ugyancsak zsuppos lakóházzal együtt szép együttest alkot.
Zala megye egyetlen, valóban eredeti környezetben lévő tájháza. A lankás domboldalon álló épület mely szeres építési mód szerint épült. Boronafalu, szobából, füstös konyhából, kamrából, istállóból, pajtából álló zsuppfedeles, kontyolt lakóház, amelyben eredeti tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható. Mellette álló és az 1990-es évek végéig lakott, de kéményesre átalakított ugyancsak zsuppos lakóházzal együtt szép együttest alkot.
Zala megye egyetlen, valóban eredeti környezetben lévő tájháza. A lankás domboldalon álló épület mely szeres építési mód szerint épült. Boronafalu, szobából, füstös konyhából, kamrából, istállóból, pajtából álló zsuppfedeles, kontyolt lakóház, amelyben eredeti tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható. Mellette álló és az 1990-es évek végéig lakott, de kéményesre átalakított ugyancsak zsuppos lakóházzal együtt szép együttest alkot.
Sátoraljaújhely mellett a Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok Széphalmon Magyarország egyik leglátogatottabb irodalmi emlékhelye. A magyar nyelvújítás vezéralakjának egykori lakhelyét és a család sírkertjét tíz- és tízezrek keresik fel évente. Az emlékcsarnok 1876 óta fogad látogatókat. 2000-2001-ben, a magyar állam millenniumának évében az emlékhelyet kívül és belül felújították.
Sátoraljaújhely mellett a Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok Széphalmon Magyarország egyik leglátogatottabb irodalmi emlékhelye. A magyar nyelvújítás vezéralakjának egykori lakhelyét és a család sírkertjét tíz- és tízezrek keresik fel évente. Az emlékcsarnok 1876 óta fogad látogatókat. 2000-2001-ben, a magyar állam millenniumának évében az emlékhelyet kívül és belül felújították.
Sátoraljaújhely mellett a Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok Széphalmon Magyarország egyik leglátogatottabb irodalmi emlékhelye. A magyar nyelvújítás vezéralakjának egykori lakhelyét és a család sírkertjét tíz- és tízezrek keresik fel évente. Az emlékcsarnok 1876 óta fogad látogatókat. 2000-2001-ben, a magyar állam millenniumának évében az emlékhelyet kívül és belül felújították.
Az 1827-ben klasszicista stílusban épült egykori Sennyey-kúria volt korábban a városháza, itt működött a kaszinó. 1990-ben itt kapott helyet a Kazinczy Ferenc Múzeum, ami változatos tematikájú tárlatokkal mutatja be Zemplént. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum célja a zempléni történeti, helytörténeti értékek tárgyi, írásos és képi örökségének, továbbá az élővilág (növények, gombák, állatok) gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és bemutatása.
Az 1827-ben klasszicista stílusban épült egykori Sennyey-kúria volt korábban a városháza, itt működött a kaszinó. 1990-ben itt kapott helyet a Kazinczy Ferenc Múzeum, ami változatos tematikájú tárlatokkal mutatja be Zemplént. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum célja a zempléni történeti, helytörténeti értékek tárgyi, írásos és képi örökségének, továbbá az élővilág (növények, gombák, állatok) gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és bemutatása.
Az 1827-ben klasszicista stílusban épült egykori Sennyey-kúria volt korábban a városháza, itt működött a kaszinó. 1990-ben itt kapott helyet a Kazinczy Ferenc Múzeum, ami változatos tematikájú tárlatokkal mutatja be Zemplént. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum célja a zempléni történeti, helytörténeti értékek tárgyi, írásos és képi örökségének, továbbá az élővilág (növények, gombák, állatok) gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és bemutatása.
Az arborétum Kecskemét kedvenc pihenő, sétáló helye. Családoknak, gyerekeknek, pároknak, futóknak remek hely. A Kecskeméti Arborétum a központtól mintegy 3 kilométerre található, ahol 62 hektáron különböző növénykülönlegességekkel és védett fajokkal találkozhatnak. A növénypark területéhez vallási hagyományok is fűződnek, hisz 1713 óta búcsújáró helyként tartják számon, ahol a hívők egy Máriának szentelt műemlék kápolnához, hivatalos nevén a Sarlós Boldogasszony kápolnához zarándokolnak el minden évben.
Az arborétum Kecskemét kedvenc pihenő, sétáló helye. Családoknak, gyerekeknek, pároknak, futóknak remek hely. A Kecskeméti Arborétum a központtól mintegy 3 kilométerre található, ahol 62 hektáron különböző növénykülönlegességekkel és védett fajokkal találkozhatnak. A növénypark területéhez vallási hagyományok is fűződnek, hisz 1713 óta búcsújáró helyként tartják számon, ahol a hívők egy Máriának szentelt műemlék kápolnához, hivatalos nevén a Sarlós Boldogasszony kápolnához zarándokolnak el minden évben.
Az arborétum Kecskemét kedvenc pihenő, sétáló helye. Családoknak, gyerekeknek, pároknak, futóknak remek hely. A Kecskeméti Arborétum a központtól mintegy 3 kilométerre található, ahol 62 hektáron különböző növénykülönlegességekkel és védett fajokkal találkozhatnak. A növénypark területéhez vallási hagyományok is fűződnek, hisz 1713 óta búcsújáró helyként tartják számon, ahol a hívők egy Máriának szentelt műemlék kápolnához, hivatalos nevén a Sarlós Boldogasszony kápolnához zarándokolnak el minden évben.
A magyar drámairodalom nagy alakjáról, Katona Józsefről elnevezett intézményben jelenleg régészeti, történeti és néprajzi gyűjtemény található. A közel százezer tárgyat tartalmazó régészeti gyűjteményen belül jelentős a bronzkori leletanyag, kiemelkedő jelentőségű az avar és a honfoglalás kori emlékanyag, valamint itt találhatók a világszerte jól ismert kunbábonyi avar fejedelmi kincsek is. A jelentős számú néprajzi gyűjtemény a Kecskemét környéki pásztorélet, mezőgazdaság, mesterségek és életmód tárgyi emlékanyagát tartalmazza.
A magyar drámairodalom nagy alakjáról, Katona Józsefről elnevezett intézményben jelenleg régészeti, történeti és néprajzi gyűjtemény található. A közel százezer tárgyat tartalmazó régészeti gyűjteményen belül jelentős a bronzkori leletanyag, kiemelkedő jelentőségű az avar és a honfoglalás kori emlékanyag, valamint itt találhatók a világszerte jól ismert kunbábonyi avar fejedelmi kincsek is. A jelentős számú néprajzi gyűjtemény a Kecskemét környéki pásztorélet, mezőgazdaság, mesterségek és életmód tárgyi emlékanyagát tartalmazza.
A magyar drámairodalom nagy alakjáról, Katona Józsefről elnevezett intézményben jelenleg régészeti, történeti és néprajzi gyűjtemény található. A közel százezer tárgyat tartalmazó régészeti gyűjteményen belül jelentős a bronzkori leletanyag, kiemelkedő jelentőségű az avar és a honfoglalás kori emlékanyag, valamint itt találhatók a világszerte jól ismert kunbábonyi avar fejedelmi kincsek is. A jelentős számú néprajzi gyűjtemény a Kecskemét környéki pásztorélet, mezőgazdaság, mesterségek és életmód tárgyi emlékanyagát tartalmazza.
A Cifrapalota 1902–1903-ban, Márkus Géza (1872–1912) építész tervei alapján épült fel magyaros szecessziós stílusban. A hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása jellemzi az épületet. Az oromzat hangsúlyos kiképzése mellett különösen az épület külső díszítése követi a Lechner-iskolát. A halványlila majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik. „Kecskemét város bérpalotája” a II. világháborút követően szakszervezeti székházként működött. 1983-ban felújították és a múzeumi funkciók ellátásának megfelelően átalakították. Így 1983. október 8-án megnyithatta kapuit a Kecskeméti Képtár.
A Cifrapalota 1902–1903-ban, Márkus Géza (1872–1912) építész tervei alapján épült fel magyaros szecessziós stílusban. A hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása jellemzi az épületet. Az oromzat hangsúlyos kiképzése mellett különösen az épület külső díszítése követi a Lechner-iskolát. A halványlila majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik. „Kecskemét város bérpalotája” a II. világháborút követően szakszervezeti székházként működött. 1983-ban felújították és a múzeumi funkciók ellátásának megfelelően átalakították. Így 1983. október 8-án megnyithatta kapuit a Kecskeméti Képtár.
A Cifrapalota 1902–1903-ban, Márkus Géza (1872–1912) építész tervei alapján épült fel magyaros szecessziós stílusban. A hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása jellemzi az épületet. Az oromzat hangsúlyos kiképzése mellett különösen az épület külső díszítése követi a Lechner-iskolát. A halványlila majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik. „Kecskemét város bérpalotája” a II. világháborút követően szakszervezeti székházként működött. 1983-ban felújították és a múzeumi funkciók ellátásának megfelelően átalakították. Így 1983. október 8-án megnyithatta kapuit a Kecskeméti Képtár.