Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A népi építészeti értékű épület módos nagygazda parasztház volt. Az ötosztatú épület nagyobb szobája az utcára nézett ezt úgynevezett tisztaszobának is hívták, középső konyha részen főztek, étkeztek. A konyhából nyílt a kisebb lakószoba, a kis éléskamra, és innen volt átjáró a nagy kamrába, amelyből a széles padlásfeljáró vezetett fel a padlás részre. A nagygazda házak padlása terménytárolásra is szolgált, ezért jellemzőjük a padlás magasítás szellőzőkkel, bevilágítóval. A külső nagy kamrában régen a termények egy részét tárolták, itt kapott helyet a terménydaráló és a szőlőfeldolgozás kellékei. A nagykamra alatt pince van, melynek külső lejárata külön nyílik. A pince tégla boltozatos és a bort tárolták itt. A régi életvitel szerint a belső kiskamrában az élelmiszert tárolták. A kisszobában még megmaradt a kemence.
A népi építészeti értékű épület módos nagygazda parasztház volt. Az ötosztatú épület nagyobb szobája az utcára nézett ezt úgynevezett tisztaszobának is hívták, középső konyha részen főztek, étkeztek. A konyhából nyílt a kisebb lakószoba, a kis éléskamra, és innen volt átjáró a nagy kamrába, amelyből a széles padlásfeljáró vezetett fel a padlás részre. A nagygazda házak padlása terménytárolásra is szolgált, ezért jellemzőjük a padlás magasítás szellőzőkkel, bevilágítóval. A külső nagy kamrában régen a termények egy részét tárolták, itt kapott helyet a terménydaráló és a szőlőfeldolgozás kellékei. A nagykamra alatt pince van, melynek külső lejárata külön nyílik. A pince tégla boltozatos és a bort tárolták itt. A régi életvitel szerint a belső kiskamrában az élelmiszert tárolták. A kisszobában még megmaradt a kemence.
A népi építészeti értékű épület módos nagygazda parasztház volt. Az ötosztatú épület nagyobb szobája az utcára nézett ezt úgynevezett tisztaszobának is hívták, középső konyha részen főztek, étkeztek. A konyhából nyílt a kisebb lakószoba, a kis éléskamra, és innen volt átjáró a nagy kamrába, amelyből a széles padlásfeljáró vezetett fel a padlás részre. A nagygazda házak padlása terménytárolásra is szolgált, ezért jellemzőjük a padlás magasítás szellőzőkkel, bevilágítóval. A külső nagy kamrában régen a termények egy részét tárolták, itt kapott helyet a terménydaráló és a szőlőfeldolgozás kellékei. A nagykamra alatt pince van, melynek külső lejárata külön nyílik. A pince tégla boltozatos és a bort tárolták itt. A régi életvitel szerint a belső kiskamrában az élelmiszert tárolták. A kisszobában még megmaradt a kemence.
A Tájház belső terei a tájegységre jellemző kialakításúak, a kiállított anyag paraszti kultúra tárgyi emlékeit mutatja be, amelyeket a helyi lakosság adományozta.
A Hármas-Körös jobb parti védőtöltésén, a mezőtúri Árvízkapu és Gyomaendrőd között található peresi szivattyútelep ad otthont a Körös-Maros Nemzeti Park különleges természetvédelmi bemutatójának. A kazánház helyén berendezett kiállítás a Körös-vidék gazdag élővilágát mutatja be. Érdekessége, hogy hazánkban az első olyan természetrajzi kiállítás, ahol nincsenek védett élőlényekből készült preparátumok. A madarakat például egy 40 m nagyságú színes grafikai falon ábrázolják. Különösen gyermekeknek ajánlható a sok érdekes élőlényt tartalmazó kiállítás. Innen nyílik a gépház, ahol eredetiben csodálhatjuk meg a gőzgépeket és a szivattyúkat. Körben a falon a Magyar Vízügyi Múzeum korabeli fényképfelvételek fölhasználásával készült, régi szivattyútelepeket bemutató kiállítása látható.
A Hármas-Körös jobb parti védőtöltésén, a mezőtúri Árvízkapu és Gyomaendrőd között található peresi szivattyútelep ad otthont a Körös-Maros Nemzeti Park különleges természetvédelmi bemutatójának. A kazánház helyén berendezett kiállítás a Körös-vidék gazdag élővilágát mutatja be. Érdekessége, hogy hazánkban az első olyan természetrajzi kiállítás, ahol nincsenek védett élőlényekből készült preparátumok. A madarakat például egy 40 m nagyságú színes grafikai falon ábrázolják. Különösen gyermekeknek ajánlható a sok érdekes élőlényt tartalmazó kiállítás. Innen nyílik a gépház, ahol eredetiben csodálhatjuk meg a gőzgépeket és a szivattyúkat. Körben a falon a Magyar Vízügyi Múzeum korabeli fényképfelvételek fölhasználásával készült, régi szivattyútelepeket bemutató kiállítása látható.
A Hármas-Körös jobb parti védőtöltésén, a mezőtúri Árvízkapu és Gyomaendrőd között található peresi szivattyútelep ad otthont a Körös-Maros Nemzeti Park különleges természetvédelmi bemutatójának. A kazánház helyén berendezett kiállítás a Körös-vidék gazdag élővilágát mutatja be. Érdekessége, hogy hazánkban az első olyan természetrajzi kiállítás, ahol nincsenek védett élőlényekből készült preparátumok. A madarakat például egy 40 m nagyságú színes grafikai falon ábrázolják. Különösen gyermekeknek ajánlható a sok érdekes élőlényt tartalmazó kiállítás. Innen nyílik a gépház, ahol eredetiben csodálhatjuk meg a gőzgépeket és a szivattyúkat. Körben a falon a Magyar Vízügyi Múzeum korabeli fényképfelvételek fölhasználásával készült, régi szivattyútelepeket bemutató kiállítása látható.
A 424 méter magas Kis-Kopasz-hegy csúcsán álló különleges háromszög alakú vörösfenyő borítású kilátón a Vértes és a Gerecse hegyvonulatait csodálhatjuk meg. A 16 méter magas erdei kilátóból lenyűgöző panoráma nyílik Tatabányára is. Az éles szeműek kivehetik még a Turul madár kiterjesztett, innen nézve aprócska szárnyait is, míg onnan jobb felé végigpásztázva a hegygerincet tekintetünk a Ranzinger Vince kilátó 30 méteres fémszerkezetén akadhat meg. A kilátó helyét úgy választották meg, hogy fentről arra a síkra lehessen letekinteni, ahol a legenda szerint 907-ben a bánhidai csata zajlott Árpád vezér és Szvatopluk morva fejedelem hadai között. A csata pontos helye 1100 év távlatából már nehezen azonosítható, de jelentősége minden vitán felül áll. A környék látnivalókban igen gazdag. A kilátó alatti völgyben húzódik a szépséges Mária szakadék, itt tör elő a Béla-forrás, valamint a közelben található Körtvélyespuszta régi temetője. Egész évben ingyenesen látogatható.
A 424 méter magas Kis-Kopasz-hegy csúcsán álló különleges háromszög alakú vörösfenyő borítású kilátón a Vértes és a Gerecse hegyvonulatait csodálhatjuk meg. A 16 méter magas erdei kilátóból lenyűgöző panoráma nyílik Tatabányára is. Az éles szeműek kivehetik még a Turul madár kiterjesztett, innen nézve aprócska szárnyait is, míg onnan jobb felé végigpásztázva a hegygerincet tekintetünk a Ranzinger Vince kilátó 30 méteres fémszerkezetén akadhat meg. A kilátó helyét úgy választották meg, hogy fentről arra a síkra lehessen letekinteni, ahol a legenda szerint 907-ben a bánhidai csata zajlott Árpád vezér és Szvatopluk morva fejedelem hadai között. A csata pontos helye 1100 év távlatából már nehezen azonosítható, de jelentősége minden vitán felül áll. A környék látnivalókban igen gazdag. A kilátó alatti völgyben húzódik a szépséges Mária szakadék, itt tör elő a Béla-forrás, valamint a közelben található Körtvélyespuszta régi temetője. Egész évben ingyenesen látogatható.
A 424 méter magas Kis-Kopasz-hegy csúcsán álló különleges háromszög alakú vörösfenyő borítású kilátón a Vértes és a Gerecse hegyvonulatait csodálhatjuk meg. A 16 méter magas erdei kilátóból lenyűgöző panoráma nyílik Tatabányára is. Az éles szeműek kivehetik még a Turul madár kiterjesztett, innen nézve aprócska szárnyait is, míg onnan jobb felé végigpásztázva a hegygerincet tekintetünk a Ranzinger Vince kilátó 30 méteres fémszerkezetén akadhat meg. A kilátó helyét úgy választották meg, hogy fentről arra a síkra lehessen letekinteni, ahol a legenda szerint 907-ben a bánhidai csata zajlott Árpád vezér és Szvatopluk morva fejedelem hadai között. A csata pontos helye 1100 év távlatából már nehezen azonosítható, de jelentősége minden vitán felül áll. A környék látnivalókban igen gazdag. A kilátó alatti völgyben húzódik a szépséges Mária szakadék, itt tör elő a Béla-forrás, valamint a közelben található Körtvélyespuszta régi temetője. Egész évben ingyenesen látogatható.
Körtvélyesi tanösvény a zalacsányi tó fölötti domboldalon található. A tanösvény 3,1 km hosszan, faaprítékkal borított erdei úton kanyarog, miközben 11 ismertető táblán mutatja be a helyszínen folyó átalakító üzemmódú erdőgazdálkodási munkákat, jellemző fafajokat, a táj jellegzetességeit és a Zalaerdő Zrt. közjóléti tevékenységét. Megközelítése a Zalacsányi Szabadidőparkon keresztül, a tó gátja mellett elsétálva lehetséges, nyitvatartása a Szabadidőpark látogatási idejéhez igazodik (napkeltétől-napnyugtáig).
Körtvélyesi tanösvény a zalacsányi tó fölötti domboldalon található. A tanösvény 3,1 km hosszan, faaprítékkal borított erdei úton kanyarog, miközben 11 ismertető táblán mutatja be a helyszínen folyó átalakító üzemmódú erdőgazdálkodási munkákat, jellemző fafajokat, a táj jellegzetességeit és a Zalaerdő Zrt. közjóléti tevékenységét. Megközelítése a Zalacsányi Szabadidőparkon keresztül, a tó gátja mellett elsétálva lehetséges, nyitvatartása a Szabadidőpark látogatási idejéhez igazodik (napkeltétől-napnyugtáig).
Körtvélyesi tanösvény a zalacsányi tó fölötti domboldalon található. A tanösvény 3,1 km hosszan, faaprítékkal borított erdei úton kanyarog, miközben 11 ismertető táblán mutatja be a helyszínen folyó átalakító üzemmódú erdőgazdálkodási munkákat, jellemző fafajokat, a táj jellegzetességeit és a Zalaerdő Zrt. közjóléti tevékenységét. Megközelítése a Zalacsányi Szabadidőparkon keresztül, a tó gátja mellett elsétálva lehetséges, nyitvatartása a Szabadidőpark látogatási idejéhez igazodik (napkeltétől-napnyugtáig).
A ház egykori tulajdonosa Gerhauser Samuel néhai postamester volt, ezért az újjávarázsolt, sajátos hangulatú földszinti termek az új postatörténeti kiállítás befogadóivá váltak.Kőszeg város mentén már a koraújkortól kezdve fontos közlekedési útvonal haladt, ezért választották a kiállítás vezérfonalául az utazás, a postaszállítás bemutatását.
A ház egykori tulajdonosa Gerhauser Samuel néhai postamester volt, ezért az újjávarázsolt, sajátos hangulatú földszinti termek az új postatörténeti kiállítás befogadóivá váltak.Kőszeg város mentén már a koraújkortól kezdve fontos közlekedési útvonal haladt, ezért választották a kiállítás vezérfonalául az utazás, a postaszállítás bemutatását.
A ház egykori tulajdonosa Gerhauser Samuel néhai postamester volt, ezért az újjávarázsolt, sajátos hangulatú földszinti termek az új postatörténeti kiállítás befogadóivá váltak.Kőszeg város mentén már a koraújkortól kezdve fontos közlekedési útvonal haladt, ezért választották a kiállítás vezérfonalául az utazás, a postaszállítás bemutatását.
A Kőszegi Városi Múzeum és Könyvtár fő feladatának tekinti a város emlékeinek, kincseinek feltárását, őrzését és bemutatását. Fontosnak tartjuk, hogy Kőszeg gazdag múltját, tárgyi és szellemi örökségét az állandó és időszaki kiállításokkal, valamint változatos témában rendezett közművelődési, múzeumpedagógiai és családi programok keretében minden korosztállyal megismertessük.
A Kőszegi Városi Múzeum és Könyvtár fő feladatának tekinti a város emlékeinek, kincseinek feltárását, őrzését és bemutatását. Fontosnak tartjuk, hogy Kőszeg gazdag múltját, tárgyi és szellemi örökségét az állandó és időszaki kiállításokkal, valamint változatos témában rendezett közművelődési, múzeumpedagógiai és családi programok keretében minden korosztállyal megismertessük.
A Kőszegi Városi Múzeum és Könyvtár fő feladatának tekinti a város emlékeinek, kincseinek feltárását, őrzését és bemutatását. Fontosnak tartjuk, hogy Kőszeg gazdag múltját, tárgyi és szellemi örökségét az állandó és időszaki kiállításokkal, valamint változatos témában rendezett közművelődési, múzeumpedagógiai és családi programok keretében minden korosztállyal megismertessük.
A Kőtenger Ásvány és Ősmaradvány Múzeum egy magánmúzeum Kővágóörsön, a Káli-medencében, mely elsősorban a Kárpát-medence ásványait és ősmaradványait mutatja be kicsiknek és nagyoknak interaktív módon. A múzeum csak nyáron, júniustól augusztus végéig üzemel. A kiállítást vezetéssel lehet megtekinteni. Bejelentkezés nem szükséges, minden kiírt vezetés indul.
A Kőtenger Ásvány és Ősmaradvány Múzeum egy magánmúzeum Kővágóörsön, a Káli-medencében, mely elsősorban a Kárpát-medence ásványait és ősmaradványait mutatja be kicsiknek és nagyoknak interaktív módon. A múzeum csak nyáron, júniustól augusztus végéig üzemel. A kiállítást vezetéssel lehet megtekinteni. Bejelentkezés nem szükséges, minden kiírt vezetés indul.
A Kőtenger Ásvány és Ősmaradvány Múzeum egy magánmúzeum Kővágóörsön, a Káli-medencében, mely elsősorban a Kárpát-medence ásványait és ősmaradványait mutatja be kicsiknek és nagyoknak interaktív módon. A múzeum csak nyáron, júniustól augusztus végéig üzemel. A kiállítást vezetéssel lehet megtekinteni. Bejelentkezés nem szükséges, minden kiírt vezetés indul.
A falu lakói régi emléktárgyaiból alakult ki a kiállítás, bemutatja a régen használt eszközöket, szerszámokat, a házak díszeit. A Helytörténeti Kiállítás előzetes bejelentkezés után a Buzás Andor Művelődési Ház és Könyvtár nyitvatartási idejében tekinthető meg.
A karcagi Köves Daráló kiállítóhely két fő részből áll. Magából az őrlőhelyből és egy Malomtörténeti gyűjteményből. A karcagi köves darálót Sipos József alapította, aki egy molnár mester volt. Ez a műemlék egyedülálló az országban és védett műemlék. A Malomtörténeti Gyűjtemény egy helyiségben kiállított szakmai könyvtár, a falakon elhelyezett tablók és eredeti dokumentumok mutatják be Karcag város malomipari múltját. A különféle kézi darálókból, morzsolókból, válogató készülékekből kialakított szabadtéri géppark szintén ritkaságnak számít.
A karcagi Köves Daráló kiállítóhely két fő részből áll. Magából az őrlőhelyből és egy Malomtörténeti gyűjteményből. A karcagi köves darálót Sipos József alapította, aki egy molnár mester volt. Ez a műemlék egyedülálló az országban és védett műemlék. A Malomtörténeti Gyűjtemény egy helyiségben kiállított szakmai könyvtár, a falakon elhelyezett tablók és eredeti dokumentumok mutatják be Karcag város malomipari múltját. A különféle kézi darálókból, morzsolókból, válogató készülékekből kialakított szabadtéri géppark szintén ritkaságnak számít.
A karcagi Köves Daráló kiállítóhely két fő részből áll. Magából az őrlőhelyből és egy Malomtörténeti gyűjteményből. A karcagi köves darálót Sipos József alapította, aki egy molnár mester volt. Ez a műemlék egyedülálló az országban és védett műemlék. A Malomtörténeti Gyűjtemény egy helyiségben kiállított szakmai könyvtár, a falakon elhelyezett tablók és eredeti dokumentumok mutatják be Karcag város malomipari múltját. A különféle kézi darálókból, morzsolókból, válogató készülékekből kialakított szabadtéri géppark szintén ritkaságnak számít.
