Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
Megújult a Laczkó Dezső Múzeum! Az intézmény 1981 óta kutatóhely, és 1990. március 1-jétől alapító igazgatója tiszteletére Laczkó Dezső piarista tanár, geológus nevét viseli. A múzeum az elmúlt több mint 100 éves története során több hazai és nemzetközi jelentőségű állandó, régiókon és határokon átívelő vándorkiállítással, számtalan időszakos és jubileumi kiállítással, rendezvénnyel, ismeretterjesztő és tudományos kiadványokkal várta és most is várja a látogatókat.
Megújult a Laczkó Dezső Múzeum! Az intézmény 1981 óta kutatóhely, és 1990. március 1-jétől alapító igazgatója tiszteletére Laczkó Dezső piarista tanár, geológus nevét viseli. A múzeum az elmúlt több mint 100 éves története során több hazai és nemzetközi jelentőségű állandó, régiókon és határokon átívelő vándorkiállítással, számtalan időszakos és jubileumi kiállítással, rendezvénnyel, ismeretterjesztő és tudományos kiadványokkal várta és most is várja a látogatókat.
Megújult a Laczkó Dezső Múzeum! Az intézmény 1981 óta kutatóhely, és 1990. március 1-jétől alapító igazgatója tiszteletére Laczkó Dezső piarista tanár, geológus nevét viseli. A múzeum az elmúlt több mint 100 éves története során több hazai és nemzetközi jelentőségű állandó, régiókon és határokon átívelő vándorkiállítással, számtalan időszakos és jubileumi kiállítással, rendezvénnyel, ismeretterjesztő és tudományos kiadványokkal várta és most is várja a látogatókat.
Napjainkban csupán egy mester, a Népi Iparművész-díjjal kitüntetett Lakatos László űzi hivatásszerűen a több évszázados múltra visszatekintő fazekas mesterséget Mohácson. Alkotásai zömmel redukciós égetéssel előállított fekete kerámia dísztárgyak és használati mázas kerámiák. A látogatók a mesterhez betérve megtekinthetik műhelyét, ahol a szemünk láttára alakítja át a formátlan agyagtömböket valami fazekas remekművekké. A műhely szomszédságában található a hagyományos, fatüzelésű égetőkemence és a mázas-kerámiák előállításához szükséges elektromos kemence is.
Napjainkban csupán egy mester, a Népi Iparművész-díjjal kitüntetett Lakatos László űzi hivatásszerűen a több évszázados múltra visszatekintő fazekas mesterséget Mohácson. Alkotásai zömmel redukciós égetéssel előállított fekete kerámia dísztárgyak és használati mázas kerámiák. A látogatók a mesterhez betérve megtekinthetik műhelyét, ahol a szemünk láttára alakítja át a formátlan agyagtömböket valami fazekas remekművekké. A műhely szomszédságában található a hagyományos, fatüzelésű égetőkemence és a mázas-kerámiák előállításához szükséges elektromos kemence is.
Napjainkban csupán egy mester, a Népi Iparművész-díjjal kitüntetett Lakatos László űzi hivatásszerűen a több évszázados múltra visszatekintő fazekas mesterséget Mohácson. Alkotásai zömmel redukciós égetéssel előállított fekete kerámia dísztárgyak és használati mázas kerámiák. A látogatók a mesterhez betérve megtekinthetik műhelyét, ahol a szemünk láttára alakítja át a formátlan agyagtömböket valami fazekas remekművekké. A műhely szomszédságában található a hagyományos, fatüzelésű égetőkemence és a mázas-kerámiák előállításához szükséges elektromos kemence is.
Szigetszentmiklós történelmével fonódott össze a város legismertebb ipari műemléke, a magyar rádiózás hőskorát idéző Lakihegyi Rádióadó. A Lakihegyi Rádióállomás antennája 1933-ban épült magyar szakemberek által átdolgozott amerikai tervek alapján. 1987-ben felújították és 2006-tól ismét üzemben álló ipari műemlék.
Szigetszentmiklós történelmével fonódott össze a város legismertebb ipari műemléke, a magyar rádiózás hőskorát idéző Lakihegyi Rádióadó. A Lakihegyi Rádióállomás antennája 1933-ban épült magyar szakemberek által átdolgozott amerikai tervek alapján. 1987-ben felújították és 2006-tól ismét üzemben álló ipari műemlék.
Szigetszentmiklós történelmével fonódott össze a város legismertebb ipari műemléke, a magyar rádiózás hőskorát idéző Lakihegyi Rádióadó. A Lakihegyi Rádióállomás antennája 1933-ban épült magyar szakemberek által átdolgozott amerikai tervek alapján. 1987-ben felújították és 2006-tól ismét üzemben álló ipari műemlék.
Horgásztó és állatsimogató Szalatnakon. Egy csendes, kikapcsolódás a világ végén.
A község falumúzeuma a település középpontjában kapott helyet. Az intézmény létrehozásában döntő szerepet vállalt Lapu Istvánné, aki évtizedeken át gyűjtötte a lakásbelső, a viselet és a gazdálkodás emléktárgyait. A ház eredetileg a nagygazdák közé tartozó Szalai család tulajdona volt, jelenlegi formájában századunk elején alakították ki. Falai az 1800-a évekből származnak, a századfordulón azonban felújításra szorult. Ekkor hat sor vályogtéglával megemelték az épületet és új ablakok, ajtót is tettek rá. A legutolsó felújítás alkalmával a belső falakon az eredeti festést is feltárták. Berendezése enteriőrszerű: egy módos parasztcsalád lakásának bútorzatát és gazdaságának szerszámkészletét mutatja be - kiegészítve azt a zsámboki népélet számos egyéb tárgyi emlékanyagával. A falumúzeum a helyi hagyományőrző programok ünnepi színhelye is.
A község falumúzeuma a település középpontjában kapott helyet. Az intézmény létrehozásában döntő szerepet vállalt Lapu Istvánné, aki évtizedeken át gyűjtötte a lakásbelső, a viselet és a gazdálkodás emléktárgyait. A ház eredetileg a nagygazdák közé tartozó Szalai család tulajdona volt, jelenlegi formájában századunk elején alakították ki. Falai az 1800-a évekből származnak, a századfordulón azonban felújításra szorult. Ekkor hat sor vályogtéglával megemelték az épületet és új ablakok, ajtót is tettek rá. A legutolsó felújítás alkalmával a belső falakon az eredeti festést is feltárták. Berendezése enteriőrszerű: egy módos parasztcsalád lakásának bútorzatát és gazdaságának szerszámkészletét mutatja be - kiegészítve azt a zsámboki népélet számos egyéb tárgyi emlékanyagával. A falumúzeum a helyi hagyományőrző programok ünnepi színhelye is.
A község falumúzeuma a település középpontjában kapott helyet. Az intézmény létrehozásában döntő szerepet vállalt Lapu Istvánné, aki évtizedeken át gyűjtötte a lakásbelső, a viselet és a gazdálkodás emléktárgyait. A ház eredetileg a nagygazdák közé tartozó Szalai család tulajdona volt, jelenlegi formájában századunk elején alakították ki. Falai az 1800-a évekből származnak, a századfordulón azonban felújításra szorult. Ekkor hat sor vályogtéglával megemelték az épületet és új ablakok, ajtót is tettek rá. A legutolsó felújítás alkalmával a belső falakon az eredeti festést is feltárták. Berendezése enteriőrszerű: egy módos parasztcsalád lakásának bútorzatát és gazdaságának szerszámkészletét mutatja be - kiegészítve azt a zsámboki népélet számos egyéb tárgyi emlékanyagával. A falumúzeum a helyi hagyományőrző programok ünnepi színhelye is.
A Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, Sarród település szomszédságban található Lászlómajor, az Esterházyak egykori gazdasági központja.
A LATARKA a Lengyel Intézet új galériája. A koncepció legfontosabb elemei: nyitottság, dinamika és interdiszciplinaritás. A nyitottság elve szerint a LATARKA olyan alternatív kiállító helyiség, mely Lengyel Intézeten belül és annak támogatásával lehetőséget nyújt hazai és külföldi fiatal alkotók szélesebb közönség előtti bemutatkozására. A helyszín dinamikáját a kéthetente új kiállítással jelentkező program adja.
A LATARKA a Lengyel Intézet új galériája. A koncepció legfontosabb elemei: nyitottság, dinamika és interdiszciplinaritás. A nyitottság elve szerint a LATARKA olyan alternatív kiállító helyiség, mely Lengyel Intézeten belül és annak támogatásával lehetőséget nyújt hazai és külföldi fiatal alkotók szélesebb közönség előtti bemutatkozására. A helyszín dinamikáját a kéthetente új kiállítással jelentkező program adja.
A LATARKA a Lengyel Intézet új galériája. A koncepció legfontosabb elemei: nyitottság, dinamika és interdiszciplinaritás. A nyitottság elve szerint a LATARKA olyan alternatív kiállító helyiség, mely Lengyel Intézeten belül és annak támogatásával lehetőséget nyújt hazai és külföldi fiatal alkotók szélesebb közönség előtti bemutatkozására. A helyszín dinamikáját a kéthetente új kiállítással jelentkező program adja.
Állandó kiállításunk a tragikusan elhunyt „színészkirály”, Latinovits Zoltán (1931–1976) művészetének állít emléket. Csak úgy sorjáztak az ellentmondásos vélemények vele kapcsolatban. Latinovits a bálványozott zseni, ugyanakkor kibírhatatlan és összeférhetetlen alak, aki egyesek szerint olyan elemi és felkavaró erővel szavalt Adyt és József Attilát, mint még soha senki, mások szerint azonban minden verset egyformán adott elő. Latinovits a megfejthetetlen, Latinovits az ellentmondásos. Az ilyen embert lehet szeretni, lehet gyűlölni, de egyet biztosan nem lehet: szó nélkül elmenni mellette.
Állandó kiállításunk a tragikusan elhunyt „színészkirály”, Latinovits Zoltán (1931–1976) művészetének állít emléket. Csak úgy sorjáztak az ellentmondásos vélemények vele kapcsolatban. Latinovits a bálványozott zseni, ugyanakkor kibírhatatlan és összeférhetetlen alak, aki egyesek szerint olyan elemi és felkavaró erővel szavalt Adyt és József Attilát, mint még soha senki, mások szerint azonban minden verset egyformán adott elő. Latinovits a megfejthetetlen, Latinovits az ellentmondásos. Az ilyen embert lehet szeretni, lehet gyűlölni, de egyet biztosan nem lehet: szó nélkül elmenni mellette.
Állandó kiállításunk a tragikusan elhunyt „színészkirály”, Latinovits Zoltán (1931–1976) művészetének állít emléket. Csak úgy sorjáztak az ellentmondásos vélemények vele kapcsolatban. Latinovits a bálványozott zseni, ugyanakkor kibírhatatlan és összeférhetetlen alak, aki egyesek szerint olyan elemi és felkavaró erővel szavalt Adyt és József Attilát, mint még soha senki, mások szerint azonban minden verset egyformán adott elő. Latinovits a megfejthetetlen, Latinovits az ellentmondásos. Az ilyen embert lehet szeretni, lehet gyűlölni, de egyet biztosan nem lehet: szó nélkül elmenni mellette.
A Látogatóközpont a település központjában van. Az ideérkező látogatók információt kaphatnak rendezvényekről és a különböző látnivalókról. A Látogatóközpontban összegezhetik a Sopronkövesden megélt élményeiket, mindezt egy kulturált környezetben, akár egy emléktárgy vagy helyi termék vásárlásával megerősítve. Az informálódás mellett kerékpárt bérelhetnek, valamint szociális blokk és Wi-Fi elérhetőség is rendelkezésre áll.
A Látogatóközpont a település központjában van. Az ideérkező látogatók információt kaphatnak rendezvényekről és a különböző látnivalókról. A Látogatóközpontban összegezhetik a Sopronkövesden megélt élményeiket, mindezt egy kulturált környezetben, akár egy emléktárgy vagy helyi termék vásárlásával megerősítve. Az informálódás mellett kerékpárt bérelhetnek, valamint szociális blokk és Wi-Fi elérhetőség is rendelkezésre áll.
A Látogatóközpont a település központjában van. Az ideérkező látogatók információt kaphatnak rendezvényekről és a különböző látnivalókról. A Látogatóközpontban összegezhetik a Sopronkövesden megélt élményeiket, mindezt egy kulturált környezetben, akár egy emléktárgy vagy helyi termék vásárlásával megerősítve. Az informálódás mellett kerékpárt bérelhetnek, valamint szociális blokk és Wi-Fi elérhetőség is rendelkezésre áll.
A Budai-hegység fővárosra néző területein számtalan helyről gyönyörködhetünk a panorámában. Ezek közül az egyik legismertebb helyszín a 376 méter magas Látó-hegy (régebbi nevén Gugger-hegy) délkeletre néző peremén álló Árpád-kilátó. A terméskőből és fából épült kilátó tetővel is el van látva, míg nyitott teraszáról a főváros központi részei láthatóak: a Dunán átívelő hidak, a Parlament, a Budai Vár és a Gellért-hegy a Szabadság-szoborral. Mivel a beépített terület szinte már a kilátó alatt kezdődik, így az esti fényben úszó főváros igen megkapó látványt nyújt az év minden szakában.
A Budai-hegység fővárosra néző területein számtalan helyről gyönyörködhetünk a panorámában. Ezek közül az egyik legismertebb helyszín a 376 méter magas Látó-hegy (régebbi nevén Gugger-hegy) délkeletre néző peremén álló Árpád-kilátó. A terméskőből és fából épült kilátó tetővel is el van látva, míg nyitott teraszáról a főváros központi részei láthatóak: a Dunán átívelő hidak, a Parlament, a Budai Vár és a Gellért-hegy a Szabadság-szoborral. Mivel a beépített terület szinte már a kilátó alatt kezdődik, így az esti fényben úszó főváros igen megkapó látványt nyújt az év minden szakában.
A Budai-hegység fővárosra néző területein számtalan helyről gyönyörködhetünk a panorámában. Ezek közül az egyik legismertebb helyszín a 376 méter magas Látó-hegy (régebbi nevén Gugger-hegy) délkeletre néző peremén álló Árpád-kilátó. A terméskőből és fából épült kilátó tetővel is el van látva, míg nyitott teraszáról a főváros központi részei láthatóak: a Dunán átívelő hidak, a Parlament, a Budai Vár és a Gellért-hegy a Szabadság-szoborral. Mivel a beépített terület szinte már a kilátó alatt kezdődik, így az esti fényben úszó főváros igen megkapó látványt nyújt az év minden szakában.
