Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A Gerecse hegység egyik páratlan szépségű völgyében 30,5 hektáron láthatóak az arborétum impozáns fás szárú növényei. Az Agostyáni Arborétum története nem nyúlik a távoli múltba. Előzményei az 1910-es évek elejéig nyúlik vissza, amikor az Eszterházy birtok hozzá értő szakemberei megfigyelték a domborzat és a vízfolyás adta helyi éghajlat kedvező hatásait és vörösfenyők telepítésével kísérleteztek. Az élőfa gyűjtemény jelenleg közel 300 féle fa és cserje közössége. Az 1950-es, 60-as években telepített fák mára jelentős méreteket értek el, és impozáns látványt nyújtanak.
A Gerecse hegység egyik páratlan szépségű völgyében 30,5 hektáron láthatóak az arborétum impozáns fás szárú növényei. Az Agostyáni Arborétum története nem nyúlik a távoli múltba. Előzményei az 1910-es évek elejéig nyúlik vissza, amikor az Eszterházy birtok hozzá értő szakemberei megfigyelték a domborzat és a vízfolyás adta helyi éghajlat kedvező hatásait és vörösfenyők telepítésével kísérleteztek. Az élőfa gyűjtemény jelenleg közel 300 féle fa és cserje közössége. Az 1950-es, 60-as években telepített fák mára jelentős méreteket értek el, és impozáns látványt nyújtanak.
A Gerecse hegység egyik páratlan szépségű völgyében 30,5 hektáron láthatóak az arborétum impozáns fás szárú növényei. Az Agostyáni Arborétum története nem nyúlik a távoli múltba. Előzményei az 1910-es évek elejéig nyúlik vissza, amikor az Eszterházy birtok hozzá értő szakemberei megfigyelték a domborzat és a vízfolyás adta helyi éghajlat kedvező hatásait és vörösfenyők telepítésével kísérleteztek. Az élőfa gyűjtemény jelenleg közel 300 féle fa és cserje közössége. Az 1950-es, 60-as években telepített fák mára jelentős méreteket értek el, és impozáns látványt nyújtanak.
A XIX. századtól használatos erő- és munkagépeket, európai és hazai egyedülálló ritkaságokat mutat be az Agrárműszaki Emlékek Gyűjteménye. A gyűjtemény kialakítása az 1974/1975-ös tanévben kezdődött el. Azóta feldolgozása folyamatos, de még nem ért véget, hiszen a gépek, munkaeszközök, egyéb tárgyak folyamatos restaurálást, karbantartást igényelnek, ezt szakoktatók irányításával tanulók és felnőtt szakmunkások végzik.
A XIX. századtól használatos erő- és munkagépeket, európai és hazai egyedülálló ritkaságokat mutat be az Agrárműszaki Emlékek Gyűjteménye. A gyűjtemény kialakítása az 1974/1975-ös tanévben kezdődött el. Azóta feldolgozása folyamatos, de még nem ért véget, hiszen a gépek, munkaeszközök, egyéb tárgyak folyamatos restaurálást, karbantartást igényelnek, ezt szakoktatók irányításával tanulók és felnőtt szakmunkások végzik.
A XIX. századtól használatos erő- és munkagépeket, európai és hazai egyedülálló ritkaságokat mutat be az Agrárműszaki Emlékek Gyűjteménye. A gyűjtemény kialakítása az 1974/1975-ös tanévben kezdődött el. Azóta feldolgozása folyamatos, de még nem ért véget, hiszen a gépek, munkaeszközök, egyéb tárgyak folyamatos restaurálást, karbantartást igényelnek, ezt szakoktatók irányításával tanulók és felnőtt szakmunkások végzik.
A kiállítás Bóly és környékének magas színvonalú mezőgazdasági termelésének történetét és munkaeszközeit mutatja be. Bólytól 1,5 km-re, Békáspusztán a hajdani Montenuovo-uradalom gazdasági központjában, festői környezetben helyezkedik el a volt méntelepi istállók egy részében kialakított, országosan is elismert agrártörténeti kiállítás. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát területének termeléstörténete tekinthető meg Békáspusztán, a hajdani Montenuovo-uradalom gazdasági központjában. A volt méntelepi istállók egy részében alakították ki az országosan is elismert agrártörténeti kiállítást. Előzetes bejelentkezéssel díjtalanul látogatható.
A kiállítás Bóly és környékének magas színvonalú mezőgazdasági termelésének történetét és munkaeszközeit mutatja be. Bólytól 1,5 km-re, Békáspusztán a hajdani Montenuovo-uradalom gazdasági központjában, festői környezetben helyezkedik el a volt méntelepi istállók egy részében kialakított, országosan is elismert agrártörténeti kiállítás. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát területének termeléstörténete tekinthető meg Békáspusztán, a hajdani Montenuovo-uradalom gazdasági központjában. A volt méntelepi istállók egy részében alakították ki az országosan is elismert agrártörténeti kiállítást. Előzetes bejelentkezéssel díjtalanul látogatható.
A kiállítás Bóly és környékének magas színvonalú mezőgazdasági termelésének történetét és munkaeszközeit mutatja be. Bólytól 1,5 km-re, Békáspusztán a hajdani Montenuovo-uradalom gazdasági központjában, festői környezetben helyezkedik el a volt méntelepi istállók egy részében kialakított, országosan is elismert agrártörténeti kiállítás. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát területének termeléstörténete tekinthető meg Békáspusztán, a hajdani Montenuovo-uradalom gazdasági központjában. A volt méntelepi istállók egy részében alakították ki az országosan is elismert agrártörténeti kiállítást. Előzetes bejelentkezéssel díjtalanul látogatható.
Az Agroverzum Tudományos Élményközpont a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának látogatóközpontja Martonvásáron. Egyszerre ismeretterjesztő központ és tudományos játszóház. Fő célja az agrártudományok ismertségének a növelése, az érthető és élvezetes, gondolkodásra ösztönző tudományközvetítés.
Az Agroverzum Tudományos Élményközpont a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának látogatóközpontja Martonvásáron. Egyszerre ismeretterjesztő központ és tudományos játszóház. Fő célja az agrártudományok ismertségének a növelése, az érthető és élvezetes, gondolkodásra ösztönző tudományközvetítés.
Az Agroverzum Tudományos Élményközpont a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának látogatóközpontja Martonvásáron. Egyszerre ismeretterjesztő központ és tudományos játszóház. Fő célja az agrártudományok ismertségének a növelése, az érthető és élvezetes, gondolkodásra ösztönző tudományközvetítés.
A fővárostól mindössze 40 kilométerre, Tata és Székesfehérvár között, a szépséges Váli-völgyben fekszik az Alcsúti Arborétum. József nádor egykori kastélykertje 40 hektár területű, fő épülete a klasszicista kastély Pollack Mihály munkája. Sajnos mára csak a homlokzat és a kastélykápolna maradt meg belőle. Kertje tájképi angolkert. Legszebb látványa a kastély előtti nagy rét a tóval, és a mellette levő sugárirányú nyiladékok.
A fővárostól mindössze 40 kilométerre, Tata és Székesfehérvár között, a szépséges Váli-völgyben fekszik az Alcsúti Arborétum. József nádor egykori kastélykertje 40 hektár területű, fő épülete a klasszicista kastély Pollack Mihály munkája. Sajnos mára csak a homlokzat és a kastélykápolna maradt meg belőle. Kertje tájképi angolkert. Legszebb látványa a kastély előtti nagy rét a tóval, és a mellette levő sugárirányú nyiladékok.
A fővárostól mindössze 40 kilométerre, Tata és Székesfehérvár között, a szépséges Váli-völgyben fekszik az Alcsúti Arborétum. József nádor egykori kastélykertje 40 hektár területű, fő épülete a klasszicista kastély Pollack Mihály munkája. Sajnos mára csak a homlokzat és a kastélykápolna maradt meg belőle. Kertje tájképi angolkert. Legszebb látványa a kastély előtti nagy rét a tóval, és a mellette levő sugárirányú nyiladékok.
A tokaji borvidék legmonumentálisabb látványossága a lélegzetelállító fekvésű bányató közelében, a Tarcal feletti dombot megkoronázó Áldó Krisztus szobra. 2015-ben állították fel a gyönyörű körpanorámát nyújtó domb tetején Magyarország legnagyobb Jézus szobrát. A domb tetejéről fantasztikus körpanoráma nyílik a környékre. Lábunk alatt Tarcal, a végeláthatatlan szőlőtáblák, a horizont az Alföld síkságába olvad. A leglátványosabb kilátás a hegy felé, a káprázatos fekvésű bányató felé nyílik. A szobor és a sétány környéke mindig nyitva áll a látogatók előtt, szabadon látogatható.
A tokaji borvidék legmonumentálisabb látványossága a lélegzetelállító fekvésű bányató közelében, a Tarcal feletti dombot megkoronázó Áldó Krisztus szobra. 2015-ben állították fel a gyönyörű körpanorámát nyújtó domb tetején Magyarország legnagyobb Jézus szobrát. A domb tetejéről fantasztikus körpanoráma nyílik a környékre. Lábunk alatt Tarcal, a végeláthatatlan szőlőtáblák, a horizont az Alföld síkságába olvad. A leglátványosabb kilátás a hegy felé, a káprázatos fekvésű bányató felé nyílik. A szobor és a sétány környéke mindig nyitva áll a látogatók előtt, szabadon látogatható.
A tokaji borvidék legmonumentálisabb látványossága a lélegzetelállító fekvésű bányató közelében, a Tarcal feletti dombot megkoronázó Áldó Krisztus szobra. 2015-ben állították fel a gyönyörű körpanorámát nyújtó domb tetején Magyarország legnagyobb Jézus szobrát. A domb tetejéről fantasztikus körpanoráma nyílik a környékre. Lábunk alatt Tarcal, a végeláthatatlan szőlőtáblák, a horizont az Alföld síkságába olvad. A leglátványosabb kilátás a hegy felé, a káprázatos fekvésű bányató felé nyílik. A szobor és a sétány környéke mindig nyitva áll a látogatók előtt, szabadon látogatható.
A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.
A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.
A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.