Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
A Kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjtemény az egyik meghatározó intézmény az országban, amely igyekszik átfogó képet adni a magyar népi iparművészetről. Ezt a tágas, boltíves épületet az egykori városi magisztrátus 1793-ban építtette, jövedelme kiegészítésére `serház` és pálinkafőző ház céljából. Építését Hacker József pesti ácsmesterre bízták, aki öt hónap és hat nap alatt végezte el feladatát. A népi iparművészet nem statikus, hanem a korral, az ízléssel és az igényekkel együtt változó, élő művészeti ág. A Népi Iparművészeti Gyűjtemény állandó kiállításban a régi, öreg mesterek munkáinak bemutatása mellett helyet kapnak a fiatal, színvonalasan dolgozó alkotók is.
A Kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjtemény az egyik meghatározó intézmény az országban, amely igyekszik átfogó képet adni a magyar népi iparművészetről. Ezt a tágas, boltíves épületet az egykori városi magisztrátus 1793-ban építtette, jövedelme kiegészítésére `serház` és pálinkafőző ház céljából. Építését Hacker József pesti ácsmesterre bízták, aki öt hónap és hat nap alatt végezte el feladatát. A népi iparművészet nem statikus, hanem a korral, az ízléssel és az igényekkel együtt változó, élő művészeti ág. A Népi Iparművészeti Gyűjtemény állandó kiállításban a régi, öreg mesterek munkáinak bemutatása mellett helyet kapnak a fiatal, színvonalasan dolgozó alkotók is.
A Kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjtemény az egyik meghatározó intézmény az országban, amely igyekszik átfogó képet adni a magyar népi iparművészetről. Ezt a tágas, boltíves épületet az egykori városi magisztrátus 1793-ban építtette, jövedelme kiegészítésére `serház` és pálinkafőző ház céljából. Építését Hacker József pesti ácsmesterre bízták, aki öt hónap és hat nap alatt végezte el feladatát. A népi iparművészet nem statikus, hanem a korral, az ízléssel és az igényekkel együtt változó, élő művészeti ág. A Népi Iparművészeti Gyűjtemény állandó kiállításban a régi, öreg mesterek munkáinak bemutatása mellett helyet kapnak a fiatal, színvonalasan dolgozó alkotók is.
Klebovicz-féle szabadkéményes, nádfedeles tájház. 1819-ben építették, melynek fába vésett bizonyítékát máig megtalálhatjuk. Tornácos, tölgyfa tartó oszlopokkal rendelkezik. A zsúpfedeles, döngölt agyagpadlót felváltotta a téglával kirakott alapzat és a nádtető. Háromosztatú lakóház, mely tisztaszobából, konyhából és a kisházból áll. Mára műemlék jellegű tájház.
Klebovicz-féle szabadkéményes, nádfedeles tájház. 1819-ben építették, melynek fába vésett bizonyítékát máig megtalálhatjuk. Tornácos, tölgyfa tartó oszlopokkal rendelkezik. A zsúpfedeles, döngölt agyagpadlót felváltotta a téglával kirakott alapzat és a nádtető. Háromosztatú lakóház, mely tisztaszobából, konyhából és a kisházból áll. Mára műemlék jellegű tájház.
Klebovicz-féle szabadkéményes, nádfedeles tájház. 1819-ben építették, melynek fába vésett bizonyítékát máig megtalálhatjuk. Tornácos, tölgyfa tartó oszlopokkal rendelkezik. A zsúpfedeles, döngölt agyagpadlót felváltotta a téglával kirakott alapzat és a nádtető. Háromosztatú lakóház, mely tisztaszobából, konyhából és a kisházból áll. Mára műemlék jellegű tájház.
Mezőkövesd Hadas városrészében található a Matyó Népművészeti Egyesület székhelyeként működő Népi Művészetek Háza. A „Hungarikumok” egyik gyöngyszemét, a matyó hagyományt, a hímzés, viselet, folklór éltetését, XXI. századivá tételét tűzték ki célul. Az az épület művészeti csoportok, szakkörök, képzések, rendezvények céljaira szolgál. Hímző és varróműhelyében szebbnél-szebb népviseletek ill. hímzett textíliák, ajándéktárgyak készülnek. Táncoktatás, kézműves foglalkozások és konferenciák megtartására is alkalmas nagy teremmel, valamint kézműves műhelyekkel is rendelkeznek. Kézműves bemutatókat és táborokat is szerveznek.
Mezőkövesd Hadas városrészében található a Matyó Népművészeti Egyesület székhelyeként működő Népi Művészetek Háza. A „Hungarikumok” egyik gyöngyszemét, a matyó hagyományt, a hímzés, viselet, folklór éltetését, XXI. századivá tételét tűzték ki célul. Az az épület művészeti csoportok, szakkörök, képzések, rendezvények céljaira szolgál. Hímző és varróműhelyében szebbnél-szebb népviseletek ill. hímzett textíliák, ajándéktárgyak készülnek. Táncoktatás, kézműves foglalkozások és konferenciák megtartására is alkalmas nagy teremmel, valamint kézműves műhelyekkel is rendelkeznek. Kézműves bemutatókat és táborokat is szerveznek.
Mezőkövesd Hadas városrészében található a Matyó Népművészeti Egyesület székhelyeként működő Népi Művészetek Háza. A „Hungarikumok” egyik gyöngyszemét, a matyó hagyományt, a hímzés, viselet, folklór éltetését, XXI. századivá tételét tűzték ki célul. Az az épület művészeti csoportok, szakkörök, képzések, rendezvények céljaira szolgál. Hímző és varróműhelyében szebbnél-szebb népviseletek ill. hímzett textíliák, ajándéktárgyak készülnek. Táncoktatás, kézműves foglalkozások és konferenciák megtartására is alkalmas nagy teremmel, valamint kézműves műhelyekkel is rendelkeznek. Kézműves bemutatókat és táborokat is szerveznek.
Az egykori gazdaporta 1974 óta áll műemléki védelem alatt. A tájház amellett, hogy múzeumi kiállítóhelyként működik, helyet biztosít az év jeles napjaihoz és ünnepeihez fűződő rendezvényeknek. A parasztház a maga egyszerűségében őrzi a népi építészet és életmód kis darabkáját. A 18. századi nádtetős, vályogfalú ház hiteles környezetben mutatja be a város népművészeti értékeit. A szobákban vásárhelyi bútorok, hímzéseik, a csúcsi, tabáni és újvárosi tálasok munkái láthatók. A szabadkéményes konyha a 20. század elejét idézi. Az udvaron gazdasági épületek istállók, szín magtár és ólak sorakoznak.
Az egykori gazdaporta 1974 óta áll műemléki védelem alatt. A tájház amellett, hogy múzeumi kiállítóhelyként működik, helyet biztosít az év jeles napjaihoz és ünnepeihez fűződő rendezvényeknek. A parasztház a maga egyszerűségében őrzi a népi építészet és életmód kis darabkáját. A 18. századi nádtetős, vályogfalú ház hiteles környezetben mutatja be a város népművészeti értékeit. A szobákban vásárhelyi bútorok, hímzéseik, a csúcsi, tabáni és újvárosi tálasok munkái láthatók. A szabadkéményes konyha a 20. század elejét idézi. Az udvaron gazdasági épületek istállók, szín magtár és ólak sorakoznak.
Az egykori gazdaporta 1974 óta áll műemléki védelem alatt. A tájház amellett, hogy múzeumi kiállítóhelyként működik, helyet biztosít az év jeles napjaihoz és ünnepeihez fűződő rendezvényeknek. A parasztház a maga egyszerűségében őrzi a népi építészet és életmód kis darabkáját. A 18. századi nádtetős, vályogfalú ház hiteles környezetben mutatja be a város népművészeti értékeit. A szobákban vásárhelyi bútorok, hímzéseik, a csúcsi, tabáni és újvárosi tálasok munkái láthatók. A szabadkéményes konyha a 20. század elejét idézi. Az udvaron gazdasági épületek istállók, szín magtár és ólak sorakoznak.
A tágabb értelemben vett Galga mentéhez tartozó község római katolikus népességének hagyományos tárgyi világát bemutató kiállítóhely a Néprajzi Ház Dányban. Az épület a 19. század első felében épült, a portát a több generáción át élt Soós család birtokolta. Az egykori jellegzetes zsellérház népi műemlék. A ház 2011-ben megújult.
A tágabb értelemben vett Galga mentéhez tartozó község római katolikus népességének hagyományos tárgyi világát bemutató kiállítóhely a Néprajzi Ház Dányban. Az épület a 19. század első felében épült, a portát a több generáción át élt Soós család birtokolta. Az egykori jellegzetes zsellérház népi műemlék. A ház 2011-ben megújult.
A tágabb értelemben vett Galga mentéhez tartozó község római katolikus népességének hagyományos tárgyi világát bemutató kiállítóhely a Néprajzi Ház Dányban. Az épület a 19. század első felében épült, a portát a több generáción át élt Soós család birtokolta. Az egykori jellegzetes zsellérház népi műemlék. A ház 2011-ben megújult.
A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.
A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.
A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.
Az 1781-ben épült épületben (egykori Morgó csárda) néprajzi, helytörténeti kiállítások látogathatóak, két állandó és egy időszaki a kiállítótérben.
A budapesti Néprajzi Múzeum a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket őriz. A Néprajzi Múzeum nyitott kulturális tér, ahol összeér a múlt a mával, a tudomány a tanítással, ahol kultúrák és generációk találkoznak és beszélnek egymással.
A budapesti Néprajzi Múzeum a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket őriz. A Néprajzi Múzeum nyitott kulturális tér, ahol összeér a múlt a mával, a tudomány a tanítással, ahol kultúrák és generációk találkoznak és beszélnek egymással.
A budapesti Néprajzi Múzeum a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket őriz. A Néprajzi Múzeum nyitott kulturális tér, ahol összeér a múlt a mával, a tudomány a tanítással, ahol kultúrák és generációk találkoznak és beszélnek egymással.
Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum Baranya népművészete című kiállítására, ahol a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. A kiállítás a Baranya megyében élő nemzetiségek tárgyi kultúráján keresztül mutatja be a XIX-XX. század letűnt paraszti világának emlékeit a legarchaikusabb kézműves munkáktól a családi manufaktúrák termékeiig.
Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum Baranya népművészete című kiállítására, ahol a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. A kiállítás a Baranya megyében élő nemzetiségek tárgyi kultúráján keresztül mutatja be a XIX-XX. század letűnt paraszti világának emlékeit a legarchaikusabb kézműves munkáktól a családi manufaktúrák termékeiig.
Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum Baranya népművészete című kiállítására, ahol a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. A kiállítás a Baranya megyében élő nemzetiségek tárgyi kultúráján keresztül mutatja be a XIX-XX. század letűnt paraszti világának emlékeit a legarchaikusabb kézműves munkáktól a családi manufaktúrák termékeiig.
Bátmonostoron a máig fent maradt viseletek, a 2006.januárban elhunyt szabómester, Papp István /Tóni Pista/ nevéhez és gyűjtőszenvedélyéhez kapcsolódnak. A helytörténeti magángyűjteményben az 1800-as évektől napjainkig viseletek, szőttesek, századfordulós ágyvég, tulipános láda, 1856-os facsavaros faprés, 1926-os prés, tiloló, gereben, kendertörő, rokka, cifra tányérok, köcsögök, az 1900-as évek elejéről bekeretezett monostori mirtuszos menyasszonyi koszorú és vőlegénykitűző hosszú szalaggal. A könyvtárhoz tartozó állandó kiállítás a bátmonostori népviseletet mutatja be régi családi fotókon keresztül az 1800-as évek elejétől napjainkig.
Bátmonostoron a máig fent maradt viseletek, a 2006.januárban elhunyt szabómester, Papp István /Tóni Pista/ nevéhez és gyűjtőszenvedélyéhez kapcsolódnak. A helytörténeti magángyűjteményben az 1800-as évektől napjainkig viseletek, szőttesek, századfordulós ágyvég, tulipános láda, 1856-os facsavaros faprés, 1926-os prés, tiloló, gereben, kendertörő, rokka, cifra tányérok, köcsögök, az 1900-as évek elejéről bekeretezett monostori mirtuszos menyasszonyi koszorú és vőlegénykitűző hosszú szalaggal. A könyvtárhoz tartozó állandó kiállítás a bátmonostori népviseletet mutatja be régi családi fotókon keresztül az 1800-as évek elejétől napjainkig.
Bátmonostoron a máig fent maradt viseletek, a 2006.januárban elhunyt szabómester, Papp István /Tóni Pista/ nevéhez és gyűjtőszenvedélyéhez kapcsolódnak. A helytörténeti magángyűjteményben az 1800-as évektől napjainkig viseletek, szőttesek, századfordulós ágyvég, tulipános láda, 1856-os facsavaros faprés, 1926-os prés, tiloló, gereben, kendertörő, rokka, cifra tányérok, köcsögök, az 1900-as évek elejéről bekeretezett monostori mirtuszos menyasszonyi koszorú és vőlegénykitűző hosszú szalaggal. A könyvtárhoz tartozó állandó kiállítás a bátmonostori népviseletet mutatja be régi családi fotókon keresztül az 1800-as évek elejétől napjainkig.
