Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A Látogatóközpont célja az élménynyújtás, ismeretterjesztés, közösségteremtés. Szívesen fogadják a zarándokokat, a Vác városába kulturális programokra érkező turistákat, kirándulókat, valamint a Duna bal partját kerékpárral felfedező aktív túrázókat is. A turisztikai nyitás jegyében az egyházmegye hívők és nem hívők számára is lehetőséget szeretne teremteni arra, hogy a Püspökség szellemiségébe betekintsenek és egyben jobban megismerjék a Katolikus Egyház történetét és értékeit.
A Látogatóközpont célja az élménynyújtás, ismeretterjesztés, közösségteremtés. Szívesen fogadják a zarándokokat, a Vác városába kulturális programokra érkező turistákat, kirándulókat, valamint a Duna bal partját kerékpárral felfedező aktív túrázókat is. A turisztikai nyitás jegyében az egyházmegye hívők és nem hívők számára is lehetőséget szeretne teremteni arra, hogy a Püspökség szellemiségébe betekintsenek és egyben jobban megismerjék a Katolikus Egyház történetét és értékeit.
A Látogatóközpont célja az élménynyújtás, ismeretterjesztés, közösségteremtés. Szívesen fogadják a zarándokokat, a Vác városába kulturális programokra érkező turistákat, kirándulókat, valamint a Duna bal partját kerékpárral felfedező aktív túrázókat is. A turisztikai nyitás jegyében az egyházmegye hívők és nem hívők számára is lehetőséget szeretne teremteni arra, hogy a Püspökség szellemiségébe betekintsenek és egyben jobban megismerjék a Katolikus Egyház történetét és értékeit.
Az államalapítás korában épült vár ma is a győri püspökség székhelye. A főpapi rezidencia mai arculata gróf Zichy Ferenc püspök (1743-1783) nevéhez kötődik. A csonka toronyban a püspökvár építésének történetét, a győri püspökök portréit és címereit láthatjuk. A legfelső szinten Győr városképe tárul elénk a 19. század végén és az 1960-as években készült felvételeken. A kilátóba feljutva megcsodálhatjuk a város egyedülálló panorámáját.
Az államalapítás korában épült vár ma is a győri püspökség székhelye. A főpapi rezidencia mai arculata gróf Zichy Ferenc püspök (1743-1783) nevéhez kötődik. A csonka toronyban a püspökvár építésének történetét, a győri püspökök portréit és címereit láthatjuk. A legfelső szinten Győr városképe tárul elénk a 19. század végén és az 1960-as években készült felvételeken. A kilátóba feljutva megcsodálhatjuk a város egyedülálló panorámáját.
Az államalapítás korában épült vár ma is a győri püspökség székhelye. A főpapi rezidencia mai arculata gróf Zichy Ferenc püspök (1743-1783) nevéhez kötődik. A csonka toronyban a püspökvár építésének történetét, a győri püspökök portréit és címereit láthatjuk. A legfelső szinten Győr városképe tárul elénk a 19. század végén és az 1960-as években készült felvételeken. A kilátóba feljutva megcsodálhatjuk a város egyedülálló panorámáját.
1986-ban Dankovics Ferenc (egykori iskolaigazgató) és felesége Szőke Angyalka megnyitotta Rábafüzesen, az iskola falain belül a helytörténeti gyűjteményüket. Az évek során tovább gyűjtötték a tárgyi emlékeket és helytörténeti kiállítást rendeztek, majd helytörténeti tájszobát hoztak létre. Mára már a Rábafüzesi Hianz Tájházban tárlatvezetéssel mutatják be a hajdan itt élt német nemzetiségű emberek életét. Az épületben megtekinthető a szoba, a konyha és az éléskamra, a melléképületben pedig mezőgazdasági eszközök és iparosok munkaeszközei vannak kiállítva.
1986-ban Dankovics Ferenc (egykori iskolaigazgató) és felesége Szőke Angyalka megnyitotta Rábafüzesen, az iskola falain belül a helytörténeti gyűjteményüket. Az évek során tovább gyűjtötték a tárgyi emlékeket és helytörténeti kiállítást rendeztek, majd helytörténeti tájszobát hoztak létre. Mára már a Rábafüzesi Hianz Tájházban tárlatvezetéssel mutatják be a hajdan itt élt német nemzetiségű emberek életét. Az épületben megtekinthető a szoba, a konyha és az éléskamra, a melléképületben pedig mezőgazdasági eszközök és iparosok munkaeszközei vannak kiállítva.
1986-ban Dankovics Ferenc (egykori iskolaigazgató) és felesége Szőke Angyalka megnyitotta Rábafüzesen, az iskola falain belül a helytörténeti gyűjteményüket. Az évek során tovább gyűjtötték a tárgyi emlékeket és helytörténeti kiállítást rendeztek, majd helytörténeti tájszobát hoztak létre. Mára már a Rábafüzesi Hianz Tájházban tárlatvezetéssel mutatják be a hajdan itt élt német nemzetiségű emberek életét. Az épületben megtekinthető a szoba, a konyha és az éléskamra, a melléképületben pedig mezőgazdasági eszközök és iparosok munkaeszközei vannak kiállítva.
A Rábaközi Múzeum Kapuváron található, a vár helyén épült kastélyban. Feladatának tekinti bemutatni a térség évezredes múltját, a máig élő hagyományokat. A város főterén álló, 17. századi eredetű, a 18. század közepén átépített Esterházy várkastély déli szárnyában kapott helyet. A múzeum értékes néprajzi és helytörténeti anyagot mutat be. Kapu-vára a város – parkokkal övezett - központi épülete, melyben ma a Polgármesteri Hivatal, egyéb más hivatalok és a Rábaközi Múzeum található.
A Rábaközi Múzeum Kapuváron található, a vár helyén épült kastélyban. Feladatának tekinti bemutatni a térség évezredes múltját, a máig élő hagyományokat. A város főterén álló, 17. századi eredetű, a 18. század közepén átépített Esterházy várkastély déli szárnyában kapott helyet. A múzeum értékes néprajzi és helytörténeti anyagot mutat be. Kapu-vára a város – parkokkal övezett - központi épülete, melyben ma a Polgármesteri Hivatal, egyéb más hivatalok és a Rábaközi Múzeum található.
A Rábaközi Múzeum Kapuváron található, a vár helyén épült kastélyban. Feladatának tekinti bemutatni a térség évezredes múltját, a máig élő hagyományokat. A város főterén álló, 17. századi eredetű, a 18. század közepén átépített Esterházy várkastély déli szárnyában kapott helyet. A múzeum értékes néprajzi és helytörténeti anyagot mutat be. Kapu-vára a város – parkokkal övezett - központi épülete, melyben ma a Polgármesteri Hivatal, egyéb más hivatalok és a Rábaközi Múzeum található.
A Kossuth és Georgikon utcák sarkán található, az 1820-as években épült egykori késő barokk stílusú, fa gerendás magtárépületben Nádler József helyi vállalkozó 2006-ben alapította meg a Rádió és Televízió Múzeumot. Ma már közel 1000 darabos gyűjteményben egyedi ritkaságok is találhatók.
Az öreg rádiókat bemutató kiállítás Perneky Sándor magángyűjteménye. Rádiók, gramaphonok- lemezjátszók, orsós és kazettás magnók, hangfalak, fejhallgatók, mikrofonok, erősítők, anódpótlók, transzformátorok, műszerek, kiegészítők, csődobozok.
A Kuny Domokos Múzeum rádió gyűjteményének kiállítását Tardos község központjában találhatják meg, a gyűjtő otthonában. A kiállított 130 készülék – amelyek közül mindegyik működőképes és megszólaltatható – eredeti állapotú, restaurált darabok. A gyűjtemény a magyar rádiózás első 50 évébe enged bepillantást, 1925-től 1975-ig. A Rádiómúzeumba látogatók megtekinthetnek 90 évnél idősebb rádiókat, telepes és hálózati üzemeltetésű készülékeket, valamint más-más gyártó által készített zeneszekrényeket.
A Kuny Domokos Múzeum rádió gyűjteményének kiállítását Tardos község központjában találhatják meg, a gyűjtő otthonában. A kiállított 130 készülék – amelyek közül mindegyik működőképes és megszólaltatható – eredeti állapotú, restaurált darabok. A gyűjtemény a magyar rádiózás első 50 évébe enged bepillantást, 1925-től 1975-ig. A Rádiómúzeumba látogatók megtekinthetnek 90 évnél idősebb rádiókat, telepes és hálózati üzemeltetésű készülékeket, valamint más-más gyártó által készített zeneszekrényeket.
A Kuny Domokos Múzeum rádió gyűjteményének kiállítását Tardos község központjában találhatják meg, a gyűjtő otthonában. A kiállított 130 készülék – amelyek közül mindegyik működőképes és megszólaltatható – eredeti állapotú, restaurált darabok. A gyűjtemény a magyar rádiózás első 50 évébe enged bepillantást, 1925-től 1975-ig. A Rádiómúzeumba látogatók megtekinthetnek 90 évnél idősebb rádiókat, telepes és hálózati üzemeltetésű készülékeket, valamint más-más gyártó által készített zeneszekrényeket.
Korabeli rádió vevőkészülékek a 20-as és 30-as évekből, 60-80 éves telefonkészülékek, az első magyar gyártmányú televíziók, katonai adó-vevők a 40-es évekből, elektroncsövek, korabeli lemezjátszók és magnetofonok, Karádi Katalin és a Csárdáskirálynő eredeti lemezei, ellenállások, kondenzátorok és tekercsek.
Korabeli rádió vevőkészülékek a 20-as és 30-as évekből, 60-80 éves telefonkészülékek, az első magyar gyártmányú televíziók, katonai adó-vevők a 40-es évekből, elektroncsövek, korabeli lemezjátszók és magnetofonok, Karádi Katalin és a Csárdáskirálynő eredeti lemezei, ellenállások, kondenzátorok és tekercsek.
Korabeli rádió vevőkészülékek a 20-as és 30-as évekből, 60-80 éves telefonkészülékek, az első magyar gyártmányú televíziók, katonai adó-vevők a 40-es évekből, elektroncsövek, korabeli lemezjátszók és magnetofonok, Karádi Katalin és a Csárdáskirálynő eredeti lemezei, ellenállások, kondenzátorok és tekercsek.
Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni bútoraival, személyes tárgyaival berendezett emlékszobát látogathatunk a 13. kerületi RaM – Radnóti Miklós Művelődési Központban. Az Emlékszoba lehetőség enged arra, hogy a látogatók bepillantsanak Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni otthonába.
Magyarország talán legszebb idegenforgalom számára megnyitott barlangja Miskolc felől a Bódvarákó helységnévtábla előtt balra kanyarodó földútról közelíthető meg. A vízszint alatti oldódással kialakult Rákóczi-barlang, amely az Aggteleki- és a Szlovák-karszt más barlangjaival együtt 1995 óta a világörökség része. A hegytömb legtöbb ürege, így a Rákóczi-barlang is a különösen dús és változatos kalcit előfordulásairól nevezetes.
Magyarország talán legszebb idegenforgalom számára megnyitott barlangja Miskolc felől a Bódvarákó helységnévtábla előtt balra kanyarodó földútról közelíthető meg. A vízszint alatti oldódással kialakult Rákóczi-barlang, amely az Aggteleki- és a Szlovák-karszt más barlangjaival együtt 1995 óta a világörökség része. A hegytömb legtöbb ürege, így a Rákóczi-barlang is a különösen dús és változatos kalcit előfordulásairól nevezetes.
Magyarország talán legszebb idegenforgalom számára megnyitott barlangja Miskolc felől a Bódvarákó helységnévtábla előtt balra kanyarodó földútról közelíthető meg. A vízszint alatti oldódással kialakult Rákóczi-barlang, amely az Aggteleki- és a Szlovák-karszt más barlangjaival együtt 1995 óta a világörökség része. A hegytömb legtöbb ürege, így a Rákóczi-barlang is a különösen dús és változatos kalcit előfordulásairól nevezetes.
