Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A 6 Puttonyos Borfalu elnevezésű épületegyüttes egyik tagja a félpinceként elhelyezkedő borház, melyben helyet kapott a Tarcali Múzeum. Itt rendezték be a "Tarcal gazdasága és népélete" című állandó kiállítást, melyben megismerkedhet a látogató a szőlő növény útjával az ültetéstől a növényápoláson és védelmen át a szüretig, majd pedig bemutatják a bor útját a hordóba, illetve az üvegbe kerülésig. Megismerhetjük továbbá a kádár szakma legfontosabb munkaeszközeit éppúgy, mint pl. a kovács mesterét.
A 6 Puttonyos Borfalu elnevezésű épületegyüttes egyik tagja a félpinceként elhelyezkedő borház, melyben helyet kapott a Tarcali Múzeum. Itt rendezték be a "Tarcal gazdasága és népélete" című állandó kiállítást, melyben megismerkedhet a látogató a szőlő növény útjával az ültetéstől a növényápoláson és védelmen át a szüretig, majd pedig bemutatják a bor útját a hordóba, illetve az üvegbe kerülésig. Megismerhetjük továbbá a kádár szakma legfontosabb munkaeszközeit éppúgy, mint pl. a kovács mesterét.
A 6 Puttonyos Borfalu elnevezésű épületegyüttes egyik tagja a félpinceként elhelyezkedő borház, melyben helyet kapott a Tarcali Múzeum. Itt rendezték be a "Tarcal gazdasága és népélete" című állandó kiállítást, melyben megismerkedhet a látogató a szőlő növény útjával az ültetéstől a növényápoláson és védelmen át a szüretig, majd pedig bemutatják a bor útját a hordóba, illetve az üvegbe kerülésig. Megismerhetjük továbbá a kádár szakma legfontosabb munkaeszközeit éppúgy, mint pl. a kovács mesterét.
Makoldi Sándor Gyula szobrászművész Tarcal Vezér szobra. A szobor a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg. A bolgár mészkő (vraca) talapzaton álló életnagyságú férfi alak erőt, energiát, határozottságot, tettrekészséget és elszántságot sugároz. Magán viseli az egykoron a Vinnai dűlőben talált honfoglalás kori gazdag sírlelet szinte valamennyi elemét – szablya markolat, tarsolylemez, övveret - mesteri kidolgozásban. A szobor két lábon áll, ez azt mutatja, hogy ide érkezett ő, ennek a földnek a birtokba vevője. Előre néz, s ha ellenséget lát, nem rest kardjához nyúlva megvédeni az ősi földet és minket, az örökösöket.
Makoldi Sándor Gyula szobrászművész Tarcal Vezér szobra. A szobor a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg. A bolgár mészkő (vraca) talapzaton álló életnagyságú férfi alak erőt, energiát, határozottságot, tettrekészséget és elszántságot sugároz. Magán viseli az egykoron a Vinnai dűlőben talált honfoglalás kori gazdag sírlelet szinte valamennyi elemét – szablya markolat, tarsolylemez, övveret - mesteri kidolgozásban. A szobor két lábon áll, ez azt mutatja, hogy ide érkezett ő, ennek a földnek a birtokba vevője. Előre néz, s ha ellenséget lát, nem rest kardjához nyúlva megvédeni az ősi földet és minket, az örökösöket.
Makoldi Sándor Gyula szobrászművész Tarcal Vezér szobra. A szobor a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg. A bolgár mészkő (vraca) talapzaton álló életnagyságú férfi alak erőt, energiát, határozottságot, tettrekészséget és elszántságot sugároz. Magán viseli az egykoron a Vinnai dűlőben talált honfoglalás kori gazdag sírlelet szinte valamennyi elemét – szablya markolat, tarsolylemez, övveret - mesteri kidolgozásban. A szobor két lábon áll, ez azt mutatja, hogy ide érkezett ő, ennek a földnek a birtokba vevője. Előre néz, s ha ellenséget lát, nem rest kardjához nyúlva megvédeni az ősi földet és minket, az örökösöket.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
Az 1956-tól folyamatosan működő, egyre gyarapodó múzeum 1989-ben vette fel Tari László fogorvos, amatőr helytörténész nevét, majd hosszabb felújítás után, 2000 decemberében nyílt meg új állandó kiállításának első része `Föld gyermekei, bronz fiai - Bronzkori földművesek, harcosok és kézművesek emlékei Csongrád megyében` címmel. Egy évvel később elkészült a második egység, a `Csongrád évszázadai` is. Az állandó kiállítások mellett a múzeum változatos témájú időszaki tárlatokat is rendez.
Az 1956-tól folyamatosan működő, egyre gyarapodó múzeum 1989-ben vette fel Tari László fogorvos, amatőr helytörténész nevét, majd hosszabb felújítás után, 2000 decemberében nyílt meg új állandó kiállításának első része `Föld gyermekei, bronz fiai - Bronzkori földművesek, harcosok és kézművesek emlékei Csongrád megyében` címmel. Egy évvel később elkészült a második egység, a `Csongrád évszázadai` is. Az állandó kiállítások mellett a múzeum változatos témájú időszaki tárlatokat is rendez.
Az 1956-tól folyamatosan működő, egyre gyarapodó múzeum 1989-ben vette fel Tari László fogorvos, amatőr helytörténész nevét, majd hosszabb felújítás után, 2000 decemberében nyílt meg új állandó kiállításának első része `Föld gyermekei, bronz fiai - Bronzkori földművesek, harcosok és kézművesek emlékei Csongrád megyében` címmel. Egy évvel később elkészült a második egység, a `Csongrád évszázadai` is. Az állandó kiállítások mellett a múzeum változatos témájú időszaki tárlatokat is rendez.
Tárnokréti mellet a Rápca folyó túlpartján áll a fából készült kilátó.
A tanösvény a környék élővilágát mutatja be - kitérve a beregi tájat évszázadok óta formáló és megőrző természetközeli gazdálkodás főbb jellemzőire. Megismerhetők a térség gazdálkodással kapcsolatos hagyományai, azok hatása a táji és természeti, valamint a genetikai sokféleségre. Hossza kb. 5,5 km. Bejárható gyalogosan, a belépés ingyenes.
A tanösvény a környék élővilágát mutatja be - kitérve a beregi tájat évszázadok óta formáló és megőrző természetközeli gazdálkodás főbb jellemzőire. Megismerhetők a térség gazdálkodással kapcsolatos hagyományai, azok hatása a táji és természeti, valamint a genetikai sokféleségre. Hossza kb. 5,5 km. Bejárható gyalogosan, a belépés ingyenes.
A tanösvény a környék élővilágát mutatja be - kitérve a beregi tájat évszázadok óta formáló és megőrző természetközeli gazdálkodás főbb jellemzőire. Megismerhetők a térség gazdálkodással kapcsolatos hagyományai, azok hatása a táji és természeti, valamint a genetikai sokféleségre. Hossza kb. 5,5 km. Bejárható gyalogosan, a belépés ingyenes.
A XIX. századi emeletes magtárépületben található a Tájház Tarpán. Ebben a régi, kétszintes magtárépületben 1976-tól állandó kiállítás szemlélteti Tarpa viszontagságos történetét a határban talált neolitikus (újkőkori) emlékektől a kuruc időkig. Az emeleten látható néprajzi tárlaton a népi kerámia, a kender- és textilkészítés, a mindennapi élet és a helyi kismesterségek (pl. zsindelymetszés) tárgyi emlékeit mutatják be. A két világháború között itt választották képviselővé Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1886-1944), az antifasiszta ellenállás vezető politikusát. A kuruc hagyományairól ismert település Esze Tamás (1666-1708) kuruc brigadéros szülőfaluja. Bajcsy-Zsilinszkyről, Esze Tamásról külön kiállítás keretében emlékeznek meg.
A XIX. századi emeletes magtárépületben található a Tájház Tarpán. Ebben a régi, kétszintes magtárépületben 1976-tól állandó kiállítás szemlélteti Tarpa viszontagságos történetét a határban talált neolitikus (újkőkori) emlékektől a kuruc időkig. Az emeleten látható néprajzi tárlaton a népi kerámia, a kender- és textilkészítés, a mindennapi élet és a helyi kismesterségek (pl. zsindelymetszés) tárgyi emlékeit mutatják be. A két világháború között itt választották képviselővé Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1886-1944), az antifasiszta ellenállás vezető politikusát. A kuruc hagyományairól ismert település Esze Tamás (1666-1708) kuruc brigadéros szülőfaluja. Bajcsy-Zsilinszkyről, Esze Tamásról külön kiállítás keretében emlékeznek meg.
A XIX. századi emeletes magtárépületben található a Tájház Tarpán. Ebben a régi, kétszintes magtárépületben 1976-tól állandó kiállítás szemlélteti Tarpa viszontagságos történetét a határban talált neolitikus (újkőkori) emlékektől a kuruc időkig. Az emeleten látható néprajzi tárlaton a népi kerámia, a kender- és textilkészítés, a mindennapi élet és a helyi kismesterségek (pl. zsindelymetszés) tárgyi emlékeit mutatják be. A két világháború között itt választották képviselővé Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1886-1944), az antifasiszta ellenállás vezető politikusát. A kuruc hagyományairól ismert település Esze Tamás (1666-1708) kuruc brigadéros szülőfaluja. Bajcsy-Zsilinszkyről, Esze Tamásról külön kiállítás keretében emlékeznek meg.
A T-Art Alapítványt Tenk László Munkácsy-díjas festőművész és felesége, Tenk Zsóka gobelinszövő hozta létre 1990-ben azzal a céllal, hogy segítse a mai magyar képzőművészet hazai és külföldi megismertetését, a különböző művészeti ágak, valamint az alkotók és a művészettörténészek közötti kapcsolat elmélyítését, egy óbudai kortárs képzőművészeti gyűjtemény alapjainak megteremtését és a közönség ízlésformálására irányuló kezdeményezéseket.
A T-Art Alapítványt Tenk László Munkácsy-díjas festőművész és felesége, Tenk Zsóka gobelinszövő hozta létre 1990-ben azzal a céllal, hogy segítse a mai magyar képzőművészet hazai és külföldi megismertetését, a különböző művészeti ágak, valamint az alkotók és a művészettörténészek közötti kapcsolat elmélyítését, egy óbudai kortárs képzőművészeti gyűjtemény alapjainak megteremtését és a közönség ízlésformálására irányuló kezdeményezéseket.
A T-Art Alapítványt Tenk László Munkácsy-díjas festőművész és felesége, Tenk Zsóka gobelinszövő hozta létre 1990-ben azzal a céllal, hogy segítse a mai magyar képzőművészet hazai és külföldi megismertetését, a különböző művészeti ágak, valamint az alkotók és a művészettörténészek közötti kapcsolat elmélyítését, egy óbudai kortárs képzőművészeti gyűjtemény alapjainak megteremtését és a közönség ízlésformálására irányuló kezdeményezéseket.
A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón, és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé.
A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón, és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé.
A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón, és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé.
Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára a város legfiatalabb közgyűjteménye. Levéltárunk Tatabánya város, valamint elődközségei (Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla, Tatabánya) önkormányzati testületeinek, intézményeinek, valamint közüzemeinek (vállalatainak) működése során keletkezett történeti értékekkel bíró iratanyagát őrzi, de gyűjtőköre kiterjed az itt élő magánszemélyek személyi eredetű anyagaira is.
Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára a város legfiatalabb közgyűjteménye. Levéltárunk Tatabánya város, valamint elődközségei (Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla, Tatabánya) önkormányzati testületeinek, intézményeinek, valamint közüzemeinek (vállalatainak) működése során keletkezett történeti értékekkel bíró iratanyagát őrzi, de gyűjtőköre kiterjed az itt élő magánszemélyek személyi eredetű anyagaira is.
Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára a város legfiatalabb közgyűjteménye. Levéltárunk Tatabánya város, valamint elődközségei (Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla, Tatabánya) önkormányzati testületeinek, intézményeinek, valamint közüzemeinek (vállalatainak) működése során keletkezett történeti értékekkel bíró iratanyagát őrzi, de gyűjtőköre kiterjed az itt élő magánszemélyek személyi eredetű anyagaira is.
