Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A Pesti Vigadó 2025-ben ismét a hét minden napján, hétfőtől vasárnapig 10:00 és 19:00 között várja látogatóit (jegypénztár ebédideje: 13:00-13:30). Eközben a Vigadó Pont hétfőtől péntekig 10:00 és 17:00, szombaton 10:00 és 15:00 (szombaton ebédidő 12:00 - 12:30) között várja az Épülettörténeti séták és a Pesti Vigadó programjai iránt érdeklődőket, az MMA Kiadó valamint a Pesti Vigadó kiadványai, ajándéktárgyai, illetve tárlataink katalógusainak megvásárlása iránti megkereséseket, kérdéseket.
A Pesti Vigadó 2025-ben ismét a hét minden napján, hétfőtől vasárnapig 10:00 és 19:00 között várja látogatóit (jegypénztár ebédideje: 13:00-13:30). Eközben a Vigadó Pont hétfőtől péntekig 10:00 és 17:00, szombaton 10:00 és 15:00 (szombaton ebédidő 12:00 - 12:30) között várja az Épülettörténeti séták és a Pesti Vigadó programjai iránt érdeklődőket, az MMA Kiadó valamint a Pesti Vigadó kiadványai, ajándéktárgyai, illetve tárlataink katalógusainak megvásárlása iránti megkereséseket, kérdéseket.
A Pesti Vigadó 2025-ben ismét a hét minden napján, hétfőtől vasárnapig 10:00 és 19:00 között várja látogatóit (jegypénztár ebédideje: 13:00-13:30). Eközben a Vigadó Pont hétfőtől péntekig 10:00 és 17:00, szombaton 10:00 és 15:00 (szombaton ebédidő 12:00 - 12:30) között várja az Épülettörténeti séták és a Pesti Vigadó programjai iránt érdeklődőket, az MMA Kiadó valamint a Pesti Vigadó kiadványai, ajándéktárgyai, illetve tárlataink katalógusainak megvásárlása iránti megkereséseket, kérdéseket.
Könyvtárunk Dunavecse központjában, a város egyik legszebb épületében várja olvasóit és könyvtárhasználóit közel 20 ezer kötetes állományával, számos folyóirattal, hangos könyvvel, különböző kulturális rendezvényekkel és kiállításokkal. Mindenki számára lehetőség van a Digitális Jólét Program keretén belül használni a számítógépes eszközöket, melyekhez mentori segítséget is nyújtunk. Az intézmény 1974-ben elnyerte a Petőfi Emlékkönyvtár kitüntető címet és az egyik helyiségben „Emlékszobát” rendezett be a helytörténeti gyűjteményből.
Könyvtárunk Dunavecse központjában, a város egyik legszebb épületében várja olvasóit és könyvtárhasználóit közel 20 ezer kötetes állományával, számos folyóirattal, hangos könyvvel, különböző kulturális rendezvényekkel és kiállításokkal. Mindenki számára lehetőség van a Digitális Jólét Program keretén belül használni a számítógépes eszközöket, melyekhez mentori segítséget is nyújtunk. Az intézmény 1974-ben elnyerte a Petőfi Emlékkönyvtár kitüntető címet és az egyik helyiségben „Emlékszobát” rendezett be a helytörténeti gyűjteményből.
Könyvtárunk Dunavecse központjában, a város egyik legszebb épületében várja olvasóit és könyvtárhasználóit közel 20 ezer kötetes állományával, számos folyóirattal, hangos könyvvel, különböző kulturális rendezvényekkel és kiállításokkal. Mindenki számára lehetőség van a Digitális Jólét Program keretén belül használni a számítógépes eszközöket, melyekhez mentori segítséget is nyújtunk. Az intézmény 1974-ben elnyerte a Petőfi Emlékkönyvtár kitüntető címet és az egyik helyiségben „Emlékszobát” rendezett be a helytörténeti gyűjteményből.
A múzeumot 1999-ben Tarr Péter alapította magángyűjteményéből, de azóta is folyamatosan gyarapodik a kiállítás anyaga. Valamennyi korosztálynak tartalmas élményt nyújt.
A Világörökségi Bormúzeum a világörökségi borvidékek kiállítóhelyeként és múzeumaként működik a kor igényeinek megfelelően. A Tokajba érkező turisták Magyarország egyetlen világörökségi borvidéke mellett osztrák, francia, német, olasz, portugál és svájci termőterületek különlegességeivel is megismerkedhetnek.
A Világörökségi Bormúzeum a világörökségi borvidékek kiállítóhelyeként és múzeumaként működik a kor igényeinek megfelelően. A Tokajba érkező turisták Magyarország egyetlen világörökségi borvidéke mellett osztrák, francia, német, olasz, portugál és svájci termőterületek különlegességeivel is megismerkedhetnek.
A Világörökségi Bormúzeum a világörökségi borvidékek kiállítóhelyeként és múzeumaként működik a kor igényeinek megfelelően. A Tokajba érkező turisták Magyarország egyetlen világörökségi borvidéke mellett osztrák, francia, német, olasz, portugál és svájci termőterületek különlegességeivel is megismerkedhetnek.
A két szembenálló 18 m magas toronyszerű épület tetején 12 m magas sugaras kialakítású ácsolt szerkezetű felépítmény áll, melyek egyike kilátóként működik. Tetejéről panoráma nyílik Tokajra és környékére.
A Magyar Nemzeti Múzeum Villa Romana Baláca kiállítóhelye hasonlóan izgalmas felfedezni valót kínál Veszprém és Balatonfüred közelében, Nemesvámoson. Az első falmaradványokat és falfestménytöredékeket 1904-ben találták meg szántást végző cselédek a veszprémi káptalan Vámos község határában levő balácapusztai földjén.
A Magyar Nemzeti Múzeum Villa Romana Baláca kiállítóhelye hasonlóan izgalmas felfedezni valót kínál Veszprém és Balatonfüred közelében, Nemesvámoson. Az első falmaradványokat és falfestménytöredékeket 1904-ben találták meg szántást végző cselédek a veszprémi káptalan Vámos község határában levő balácapusztai földjén.
A Magyar Nemzeti Múzeum Villa Romana Baláca kiállítóhelye hasonlóan izgalmas felfedezni valót kínál Veszprém és Balatonfüred közelében, Nemesvámoson. Az első falmaradványokat és falfestménytöredékeket 1904-ben találták meg szántást végző cselédek a veszprémi káptalan Vámos község határában levő balácapusztai földjén.
Tiszaújváros Tiszaszederkény városrészében nyitotta meg kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény – „Villa Scederkyn Tájház”. Ez a főutcán álló lakóépület vályogból készült. Nyeregtetővel, fa fedélszékkel látták el, ahol a korábbi nádtetőt már az időtálló cserép helyettesíti. Az udvarra néző bejárat előtt hasáb alakú tornácoszlopok támasztják alá az ereszt. A hajópadlós szobák, a faragott ablakok, a szoba-konyha-szoba kialakítás az egykori építtetők módosságát jelzi. A háromosztatú épületet a lakók igényeinek megfelelően az 1970-es évek elején megtoldották néhány helyiséggel. Az udvar dísze a régi kerekeskút, amely a felújítás során új faszerkezetet kapott.
Tiszaújváros Tiszaszederkény városrészében nyitotta meg kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény – „Villa Scederkyn Tájház”. Ez a főutcán álló lakóépület vályogból készült. Nyeregtetővel, fa fedélszékkel látták el, ahol a korábbi nádtetőt már az időtálló cserép helyettesíti. Az udvarra néző bejárat előtt hasáb alakú tornácoszlopok támasztják alá az ereszt. A hajópadlós szobák, a faragott ablakok, a szoba-konyha-szoba kialakítás az egykori építtetők módosságát jelzi. A háromosztatú épületet a lakók igényeinek megfelelően az 1970-es évek elején megtoldották néhány helyiséggel. Az udvar dísze a régi kerekeskút, amely a felújítás során új faszerkezetet kapott.
Tiszaújváros Tiszaszederkény városrészében nyitotta meg kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény – „Villa Scederkyn Tájház”. Ez a főutcán álló lakóépület vályogból készült. Nyeregtetővel, fa fedélszékkel látták el, ahol a korábbi nádtetőt már az időtálló cserép helyettesíti. Az udvarra néző bejárat előtt hasáb alakú tornácoszlopok támasztják alá az ereszt. A hajópadlós szobák, a faragott ablakok, a szoba-konyha-szoba kialakítás az egykori építtetők módosságát jelzi. A háromosztatú épületet a lakók igényeinek megfelelően az 1970-es évek elején megtoldották néhány helyiséggel. Az udvar dísze a régi kerekeskút, amely a felújítás során új faszerkezetet kapott.
Villás Galéria és Aukciósház, mely egy régi álom megvalósulásaként 1999-ben nyitotta meg kapuit az 1826-ban épült egykori serházban. Az első árverés 1999 április 16-án került megrendezésre. Családi hobbiból nőtte ki magát a vállalkozás, a tulajdonosok Villás János és Villás Jánosné Bagdi Ilona 1990 nyarán régiségbolt nyitásával kezdték meg üzleti tevékenységüket a Pacsirta utcán. Régiségekkel a 80-as évek eleje óta foglalkoznak, gyűjtőből váltak sikeres műkereskedővé. Kezdetben üvegekből álló gyűjteményük festményekkel, bútorokkal és más műtárgyakkal bővült az évek során, az egyre gyarapodó gyűjteményben feleslegessé vált néhány darab, így született meg az üzlet gondolata.
Villás Galéria és Aukciósház, mely egy régi álom megvalósulásaként 1999-ben nyitotta meg kapuit az 1826-ban épült egykori serházban. Az első árverés 1999 április 16-án került megrendezésre. Családi hobbiból nőtte ki magát a vállalkozás, a tulajdonosok Villás János és Villás Jánosné Bagdi Ilona 1990 nyarán régiségbolt nyitásával kezdték meg üzleti tevékenységüket a Pacsirta utcán. Régiségekkel a 80-as évek eleje óta foglalkoznak, gyűjtőből váltak sikeres műkereskedővé. Kezdetben üvegekből álló gyűjteményük festményekkel, bútorokkal és más műtárgyakkal bővült az évek során, az egyre gyarapodó gyűjteményben feleslegessé vált néhány darab, így született meg az üzlet gondolata.
Villás Galéria és Aukciósház, mely egy régi álom megvalósulásaként 1999-ben nyitotta meg kapuit az 1826-ban épült egykori serházban. Az első árverés 1999 április 16-án került megrendezésre. Családi hobbiból nőtte ki magát a vállalkozás, a tulajdonosok Villás János és Villás Jánosné Bagdi Ilona 1990 nyarán régiségbolt nyitásával kezdték meg üzleti tevékenységüket a Pacsirta utcán. Régiségekkel a 80-as évek eleje óta foglalkoznak, gyűjtőből váltak sikeres műkereskedővé. Kezdetben üvegekből álló gyűjteményük festményekkel, bútorokkal és más műtárgyakkal bővült az évek során, az egyre gyarapodó gyűjteményben feleslegessé vált néhány darab, így született meg az üzlet gondolata.
A Somogyszobi Vilma-ház országosan védett műemlék, muzeális kiállítóhely, gyűjteménye: közgyűjtemény. Az épületet 1839-ben építette a református, jómódú Puskás család. A háromosztatú, füstöskonyhás lakóház berendezése nagyon gazdag, melyet a falu polgárai adtak össze. Tisztaszobájában a bútorok, berendezési tárgyak a 19. századból származnak (festett láda, zenélő kép, kászli, finoman megmunkált, üvegbe épített kálvária, üveg mártogatós toll). A hátsó udvaron egy nagy melléképületben kapott helyet a kovácsműhely, a fészerben mezőgazdasági eszközök láthatók. Értékes kiállítás az asztalos-kádár műhely és a szőlészeti gyűjtemény.
A Somogyszobi Vilma-ház országosan védett műemlék, muzeális kiállítóhely, gyűjteménye: közgyűjtemény. Az épületet 1839-ben építette a református, jómódú Puskás család. A háromosztatú, füstöskonyhás lakóház berendezése nagyon gazdag, melyet a falu polgárai adtak össze. Tisztaszobájában a bútorok, berendezési tárgyak a 19. századból származnak (festett láda, zenélő kép, kászli, finoman megmunkált, üvegbe épített kálvária, üveg mártogatós toll). A hátsó udvaron egy nagy melléképületben kapott helyet a kovácsműhely, a fészerben mezőgazdasági eszközök láthatók. Értékes kiállítás az asztalos-kádár műhely és a szőlészeti gyűjtemény.
A Somogyszobi Vilma-ház országosan védett műemlék, muzeális kiállítóhely, gyűjteménye: közgyűjtemény. Az épületet 1839-ben építette a református, jómódú Puskás család. A háromosztatú, füstöskonyhás lakóház berendezése nagyon gazdag, melyet a falu polgárai adtak össze. Tisztaszobájában a bútorok, berendezési tárgyak a 19. századból származnak (festett láda, zenélő kép, kászli, finoman megmunkált, üvegbe épített kálvária, üveg mártogatós toll). A hátsó udvaron egy nagy melléképületben kapott helyet a kovácsműhely, a fészerben mezőgazdasági eszközök láthatók. Értékes kiállítás az asztalos-kádár műhely és a szőlészeti gyűjtemény.
A VILTIN Galéria a kortárs képzőművészet magyarországi és nemzetközi képviselete mellett kötelezte el magát. Különböző generációkat átfogó művészkörének köszönhetően a hazai művészeti élet egyik meghatározó tényezője. A nemzetközileg is elismert mesterek mellett, a magyar képzőművészeti életet aktívan alakító középgenerációs művészeket, valamint fiatal, feltörekvő tehetségeket képvisel.
A VILTIN Galéria a kortárs képzőművészet magyarországi és nemzetközi képviselete mellett kötelezte el magát. Különböző generációkat átfogó művészkörének köszönhetően a hazai művészeti élet egyik meghatározó tényezője. A nemzetközileg is elismert mesterek mellett, a magyar képzőművészeti életet aktívan alakító középgenerációs művészeket, valamint fiatal, feltörekvő tehetségeket képvisel.
A VILTIN Galéria a kortárs képzőművészet magyarországi és nemzetközi képviselete mellett kötelezte el magát. Különböző generációkat átfogó művészkörének köszönhetően a hazai művészeti élet egyik meghatározó tényezője. A nemzetközileg is elismert mesterek mellett, a magyar képzőművészeti életet aktívan alakító középgenerációs művészeket, valamint fiatal, feltörekvő tehetségeket képvisel.
