Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.

A tájház 1840- ben épült, a falu legöregebb háza. A falak anyaga vályogtégla, sár és pelyva. A ház padlózata: földtapasztás, tehéntrágyával mázolva. A fal körül agyaggal volt díszítve. Az ablakok anyaga: fa és üveg. A kis házakban csak egyetlen egy szoba egy konyha és egy kamra volt. A szobában a fűtést a kemence látta el, amit a konyhából fűtöttek.
A tájház 1840- ben épült, a falu legöregebb háza. A falak anyaga vályogtégla, sár és pelyva. A ház padlózata: földtapasztás, tehéntrágyával mázolva. A fal körül agyaggal volt díszítve. Az ablakok anyaga: fa és üveg. A kis házakban csak egyetlen egy szoba egy konyha és egy kamra volt. A szobában a fűtést a kemence látta el, amit a konyhából fűtöttek.

A tájház 1840- ben épült, a falu legöregebb háza. A falak anyaga vályogtégla, sár és pelyva. A ház padlózata: földtapasztás, tehéntrágyával mázolva. A fal körül agyaggal volt díszítve. Az ablakok anyaga: fa és üveg. A kis házakban csak egyetlen egy szoba egy konyha és egy kamra volt. A szobában a fűtést a kemence látta el, amit a konyhából fűtöttek.

A város utolsó néhány polgári-paraszti házának egyikét felújították, itt mutatják be a helytörténeti gyűjteményt. Az udvart is rendbe tették, több tucat fát ültettek, nagy filagóriát építettek, és helyet kapott egy jó állapotú takarmány szárító „góré” is az udvaron. A „Mozaikok Téglás múltjából” című néprajzi kiállítás letisztult formában tudományos alaposággal feltárt korabeli életképeket mutat be. (Tárgyak, fotók, szövegek. ) A látogatók felismerhetik a tablókon szüleiket, nagyszüleiket, szomszédjukat, komájukat, vagy testvérüket: ez a kiállítás a régi téglási életről, emberekről szól a téglási embereknek. A tájházban kapott helyet a honfoglaláskori viselettörténeti kiállítás „Őseinket felhozád…” címmel.
A város utolsó néhány polgári-paraszti házának egyikét felújították, itt mutatják be a helytörténeti gyűjteményt. Az udvart is rendbe tették, több tucat fát ültettek, nagy filagóriát építettek, és helyet kapott egy jó állapotú takarmány szárító „góré” is az udvaron. A „Mozaikok Téglás múltjából” című néprajzi kiállítás letisztult formában tudományos alaposággal feltárt korabeli életképeket mutat be. (Tárgyak, fotók, szövegek. ) A látogatók felismerhetik a tablókon szüleiket, nagyszüleiket, szomszédjukat, komájukat, vagy testvérüket: ez a kiállítás a régi téglási életről, emberekről szól a téglási embereknek. A tájházban kapott helyet a honfoglaláskori viselettörténeti kiállítás „Őseinket felhozád…” címmel.

A város utolsó néhány polgári-paraszti házának egyikét felújították, itt mutatják be a helytörténeti gyűjteményt. Az udvart is rendbe tették, több tucat fát ültettek, nagy filagóriát építettek, és helyet kapott egy jó állapotú takarmány szárító „góré” is az udvaron. A „Mozaikok Téglás múltjából” című néprajzi kiállítás letisztult formában tudományos alaposággal feltárt korabeli életképeket mutat be. (Tárgyak, fotók, szövegek. ) A látogatók felismerhetik a tablókon szüleiket, nagyszüleiket, szomszédjukat, komájukat, vagy testvérüket: ez a kiállítás a régi téglási életről, emberekről szól a téglási embereknek. A tájházban kapott helyet a honfoglaláskori viselettörténeti kiállítás „Őseinket felhozád…” címmel.

A pitvaros, szabadkéményes-konyhás, rakott tűzhelyes háromosztású ház mintájául Pintér István 1820 körül épült háza szolgált, amely a Hangya-emlékkönyvben is látható. A tisztaszoba, a pitvaros konyha és a hátsó szoba mögött nem kamra van, hanem félig nyitott szín, amelyben a 19. század végi, 20. század eleji mezőgazdasági eszközök, szerszámok kaptak helyet.
A pitvaros, szabadkéményes-konyhás, rakott tűzhelyes háromosztású ház mintájául Pintér István 1820 körül épült háza szolgált, amely a Hangya-emlékkönyvben is látható. A tisztaszoba, a pitvaros konyha és a hátsó szoba mögött nem kamra van, hanem félig nyitott szín, amelyben a 19. század végi, 20. század eleji mezőgazdasági eszközök, szerszámok kaptak helyet.

A pitvaros, szabadkéményes-konyhás, rakott tűzhelyes háromosztású ház mintájául Pintér István 1820 körül épült háza szolgált, amely a Hangya-emlékkönyvben is látható. A tisztaszoba, a pitvaros konyha és a hátsó szoba mögött nem kamra van, hanem félig nyitott szín, amelyben a 19. század végi, 20. század eleji mezőgazdasági eszközök, szerszámok kaptak helyet.

A Tiszakürti Arborétum telepítését az 1850-es évek elején kezdte meg a Bolza grófi család. Az eredetileg 17 ha-os kastélykertként funkcionáló parkot 1962-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A ma 60 hektár területű park 1200 fajt számláló növényállományával Magyarország legnagyobb arborétumai közé tartozik.
A Tiszakürti Arborétum telepítését az 1850-es évek elején kezdte meg a Bolza grófi család. Az eredetileg 17 ha-os kastélykertként funkcionáló parkot 1962-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A ma 60 hektár területű park 1200 fajt számláló növényállományával Magyarország legnagyobb arborétumai közé tartozik.

A Tiszakürti Arborétum telepítését az 1850-es évek elején kezdte meg a Bolza grófi család. Az eredetileg 17 ha-os kastélykertként funkcionáló parkot 1962-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A ma 60 hektár területű park 1200 fajt számláló növényállományával Magyarország legnagyobb arborétumai közé tartozik.

A Savaria Múzeum központi raktárában kialakított Látványtárban mintegy 5000 műtárgy tekinthető meg a régészet, a történet-, a természet- és a néprajztudomány köréből. A modern múzeumi egység valódi közösségi tér, amely egyszerre nyújt szórakozást és hasznos időtöltést a látogatóknak. Az új múzeumi egység nemcsak a múzeumpedagógiai gyermekfoglalkozások helyszíne lesz, hanem a többi korosztály számára nyújtott rendezvények – múzeumlátogatás, előadások, vetítések, gyermekfoglalkozások, múzeumi órák – helyszíne, ahol mindenki megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő terület műtárgyait, megismerheti a világ történelmét az őskortól egészen a modern korig, lehetősége nyílik barangolni egyszerre négy tudomány világába is. A Látványtár egy megújult, modern környezetben várja a diákokat, a családokat, és turistákat egyaránt! A kalandozás élmény, fedezzük fel együtt a Látványtárat!
A Savaria Múzeum központi raktárában kialakított Látványtárban mintegy 5000 műtárgy tekinthető meg a régészet, a történet-, a természet- és a néprajztudomány köréből. A modern múzeumi egység valódi közösségi tér, amely egyszerre nyújt szórakozást és hasznos időtöltést a látogatóknak. Az új múzeumi egység nemcsak a múzeumpedagógiai gyermekfoglalkozások helyszíne lesz, hanem a többi korosztály számára nyújtott rendezvények – múzeumlátogatás, előadások, vetítések, gyermekfoglalkozások, múzeumi órák – helyszíne, ahol mindenki megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő terület műtárgyait, megismerheti a világ történelmét az őskortól egészen a modern korig, lehetősége nyílik barangolni egyszerre négy tudomány világába is. A Látványtár egy megújult, modern környezetben várja a diákokat, a családokat, és turistákat egyaránt! A kalandozás élmény, fedezzük fel együtt a Látványtárat!

A Savaria Múzeum központi raktárában kialakított Látványtárban mintegy 5000 műtárgy tekinthető meg a régészet, a történet-, a természet- és a néprajztudomány köréből. A modern múzeumi egység valódi közösségi tér, amely egyszerre nyújt szórakozást és hasznos időtöltést a látogatóknak. Az új múzeumi egység nemcsak a múzeumpedagógiai gyermekfoglalkozások helyszíne lesz, hanem a többi korosztály számára nyújtott rendezvények – múzeumlátogatás, előadások, vetítések, gyermekfoglalkozások, múzeumi órák – helyszíne, ahol mindenki megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő terület műtárgyait, megismerheti a világ történelmét az őskortól egészen a modern korig, lehetősége nyílik barangolni egyszerre négy tudomány világába is. A Látványtár egy megújult, modern környezetben várja a diákokat, a családokat, és turistákat egyaránt! A kalandozás élmény, fedezzük fel együtt a Látványtárat!

A Világörökségi Bormúzeum a világörökségi borvidékek kiállítóhelyeként és múzeumaként működik a kor igényeinek megfelelően. A Tokajba érkező turisták Magyarország egyetlen világörökségi borvidéke mellett osztrák, francia, német, olasz, portugál és svájci termőterületek különlegességeivel is megismerkedhetnek.
A Világörökségi Bormúzeum a világörökségi borvidékek kiállítóhelyeként és múzeumaként működik a kor igényeinek megfelelően. A Tokajba érkező turisták Magyarország egyetlen világörökségi borvidéke mellett osztrák, francia, német, olasz, portugál és svájci termőterületek különlegességeivel is megismerkedhetnek.

A Világörökségi Bormúzeum a világörökségi borvidékek kiállítóhelyeként és múzeumaként működik a kor igényeinek megfelelően. A Tokajba érkező turisták Magyarország egyetlen világörökségi borvidéke mellett osztrák, francia, német, olasz, portugál és svájci termőterületek különlegességeivel is megismerkedhetnek.

A Ráday Múzeum a kecskeméti Ókollégium épületében található. Az Ó- megjelölés arra utal, hogy ez a kecskeméti reformátusok régebbi iskolaépülete. A múzeum célja, hogy látogatóival megismertesse a kálvinista gyülekezetek életét. Bemutatja a templomok tipikus berendezési tárgyait, a református istentisztelet liturgikus hagyományait, az ehhez kapcsolódó tárgyegyütteseket. Ezek, bár speciális igénnyel készültek, hordozói koruk jellemző stílusirányzatainak. A kiállítást ajánljuk a kultúrtörténet, az egyháztörténet, a művészettörténet iránt érdeklődőknek, a szép tárgyak csodálóinak.
A Ráday Múzeum a kecskeméti Ókollégium épületében található. Az Ó- megjelölés arra utal, hogy ez a kecskeméti reformátusok régebbi iskolaépülete. A múzeum célja, hogy látogatóival megismertesse a kálvinista gyülekezetek életét. Bemutatja a templomok tipikus berendezési tárgyait, a református istentisztelet liturgikus hagyományait, az ehhez kapcsolódó tárgyegyütteseket. Ezek, bár speciális igénnyel készültek, hordozói koruk jellemző stílusirányzatainak. A kiállítást ajánljuk a kultúrtörténet, az egyháztörténet, a művészettörténet iránt érdeklődőknek, a szép tárgyak csodálóinak.

A Ráday Múzeum a kecskeméti Ókollégium épületében található. Az Ó- megjelölés arra utal, hogy ez a kecskeméti reformátusok régebbi iskolaépülete. A múzeum célja, hogy látogatóival megismertesse a kálvinista gyülekezetek életét. Bemutatja a templomok tipikus berendezési tárgyait, a református istentisztelet liturgikus hagyományait, az ehhez kapcsolódó tárgyegyütteseket. Ezek, bár speciális igénnyel készültek, hordozói koruk jellemző stílusirányzatainak. A kiállítást ajánljuk a kultúrtörténet, az egyháztörténet, a művészettörténet iránt érdeklődőknek, a szép tárgyak csodálóinak.