Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház leggazdagabb anyag a textilgyűjtemény, benne a református és katolikus lakosság viseletével, szőtteseivel, hímzéseivel és csipkéivel. A háztartásban és a gazdaságban használt eszközök egykori helyükön, a konyhában, kamrában, pajtában, fészerben és a présházban idézik a múltat. A kézműves műhelyben állandó tojáskiállítás látható, valamint ez a helyiség teret biztosít a mai hagyományőrzésnek. A foglalkozásokon a látogató megismerkedhet a bátai katolikusok körében ismert csipke-varrással, a viaszos tojásírással, valamint szövéssel, fonással, népi gyermejátékok készítésével.
A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház leggazdagabb anyag a textilgyűjtemény, benne a református és katolikus lakosság viseletével, szőtteseivel, hímzéseivel és csipkéivel. A háztartásban és a gazdaságban használt eszközök egykori helyükön, a konyhában, kamrában, pajtában, fészerben és a présházban idézik a múltat. A kézműves műhelyben állandó tojáskiállítás látható, valamint ez a helyiség teret biztosít a mai hagyományőrzésnek. A foglalkozásokon a látogató megismerkedhet a bátai katolikusok körében ismert csipke-varrással, a viaszos tojásírással, valamint szövéssel, fonással, népi gyermejátékok készítésével.
A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház leggazdagabb anyag a textilgyűjtemény, benne a református és katolikus lakosság viseletével, szőtteseivel, hímzéseivel és csipkéivel. A háztartásban és a gazdaságban használt eszközök egykori helyükön, a konyhában, kamrában, pajtában, fészerben és a présházban idézik a múltat. A kézműves műhelyben állandó tojáskiállítás látható, valamint ez a helyiség teret biztosít a mai hagyományőrzésnek. A foglalkozásokon a látogató megismerkedhet a bátai katolikusok körében ismert csipke-varrással, a viaszos tojásírással, valamint szövéssel, fonással, népi gyermejátékok készítésével.
Az 1982-ben épült, eredeti külsejét megőrző rangos német parasztház a városban élő három jelentős lélekszámú népcsoport (sváb, bukovinai székely és felvidéki magyar) hétköznap és ünnepen használt tárgyainak, tárgy együtteseinek.
A Báthori István Múzeum Nyírbátorban, a Papok-rétje mellett található, a patinás 18. században épült ferences rendi minorita kolostorban. A múzeumot 1955-ben Szalontai Barnabás alapította, majd miután sikerült megszerezni a volt minorita rendház épületét, s azt műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó elhelyezést nyert. Azóta folyamatosan gazdag tárgy és programkínálattal várja látogatóit, mely Nyírbátor és környékének történelmi és népi emlékeit mutatja be a nagyközönségnek.
A Báthori István Múzeum Nyírbátorban, a Papok-rétje mellett található, a patinás 18. században épült ferences rendi minorita kolostorban. A múzeumot 1955-ben Szalontai Barnabás alapította, majd miután sikerült megszerezni a volt minorita rendház épületét, s azt műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó elhelyezést nyert. Azóta folyamatosan gazdag tárgy és programkínálattal várja látogatóit, mely Nyírbátor és környékének történelmi és népi emlékeit mutatja be a nagyközönségnek.
A Báthori István Múzeum Nyírbátorban, a Papok-rétje mellett található, a patinás 18. században épült ferences rendi minorita kolostorban. A múzeumot 1955-ben Szalontai Barnabás alapította, majd miután sikerült megszerezni a volt minorita rendház épületét, s azt műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó elhelyezést nyert. Azóta folyamatosan gazdag tárgy és programkínálattal várja látogatóit, mely Nyírbátor és környékének történelmi és népi emlékeit mutatja be a nagyközönségnek.
Az 1999 óta látogatható Báthory Júlia Üveggyűjtemény a neves üvegtervező iparművész életművét mutatja be.
Szekszárd mellett 280 m magasban áll a mintegy 20 m magas Bati-kereszt-kilátó. A rétegelt-ragasztott fa elemekből készült kilátó padlószintje 15 m magasan helyezkedik el,melyből csodálatos kilátás nyílik a környező tájra. A kilátó mellett gépkocsiparkoló, fedett pihenő és tűzrakóhely várja a kirándulókat.
Szekszárd mellett 280 m magasban áll a mintegy 20 m magas Bati-kereszt-kilátó. A rétegelt-ragasztott fa elemekből készült kilátó padlószintje 15 m magasan helyezkedik el,melyből csodálatos kilátás nyílik a környező tájra. A kilátó mellett gépkocsiparkoló, fedett pihenő és tűzrakóhely várja a kirándulókat.
Szekszárd mellett 280 m magasban áll a mintegy 20 m magas Bati-kereszt-kilátó. A rétegelt-ragasztott fa elemekből készült kilátó padlószintje 15 m magasan helyezkedik el,melyből csodálatos kilátás nyílik a környező tájra. A kilátó mellett gépkocsiparkoló, fedett pihenő és tűzrakóhely várja a kirándulókat.
A tanösvény vidékünk természeti, földtani és kultúrtörténeti látnivalóit mutatja be. A tanösvény 8,2 km hosszan kanyarog, a helyi védettséget élvező Nagy-oldalt kerüli körbe. A 165 millió évvel ezelőtt a tenger mélyén lezajló vulkáni folyamatoktól a vidék korábbi gazdagságát megalapozó barnakőszén-telepek képződéséig egy hosszú földtörténeti időszakot járhatunk végig, megismerkedve a Nagy-oldal egyedi, védett élővilágával, és bepillantást nyerhetünk Bátor – közel háromezer évre, egészen a bronzkorig visszanyúló – történelmébe.
A tanösvény vidékünk természeti, földtani és kultúrtörténeti látnivalóit mutatja be. A tanösvény 8,2 km hosszan kanyarog, a helyi védettséget élvező Nagy-oldalt kerüli körbe. A 165 millió évvel ezelőtt a tenger mélyén lezajló vulkáni folyamatoktól a vidék korábbi gazdagságát megalapozó barnakőszén-telepek képződéséig egy hosszú földtörténeti időszakot járhatunk végig, megismerkedve a Nagy-oldal egyedi, védett élővilágával, és bepillantást nyerhetünk Bátor – közel háromezer évre, egészen a bronzkorig visszanyúló – történelmébe.
A tanösvény vidékünk természeti, földtani és kultúrtörténeti látnivalóit mutatja be. A tanösvény 8,2 km hosszan kanyarog, a helyi védettséget élvező Nagy-oldalt kerüli körbe. A 165 millió évvel ezelőtt a tenger mélyén lezajló vulkáni folyamatoktól a vidék korábbi gazdagságát megalapozó barnakőszén-telepek képződéséig egy hosszú földtörténeti időszakot járhatunk végig, megismerkedve a Nagy-oldal egyedi, védett élővilágával, és bepillantást nyerhetünk Bátor – közel háromezer évre, egészen a bronzkorig visszanyúló – történelmébe.
Balatongyörök község határban található a Batsányi János-kilátó. Tetejéről csodálatos a balatoni panoráma. A Batsányi János-kilátó 12,7 m magas. A létesítmény tanösvényről is megközelíthető.
Battonyán, a várost kettészelő Száraz-ér kanyarulatában több mint száz évvel ezelőtt épült fel egy parasztház. A ház a városközponthoz közel, de mégis egy elszigetelt, nyugodt, csendes helyen található, ahol az idelátogató emberek kiszakadhatnak a mai rohanó élet mindennapjaiból és aktív pihenés részesei lehetnek. Lakói minden bizonnyal egyszerű parasztemberek voltak, akik a hagyományos építészeti módszereket felhasználva teremtették meg a lakókörnyezetüket. A ház több, mint hatvan évig lakatlanul állt.
Battonyán, a várost kettészelő Száraz-ér kanyarulatában több mint száz évvel ezelőtt épült fel egy parasztház. A ház a városközponthoz közel, de mégis egy elszigetelt, nyugodt, csendes helyen található, ahol az idelátogató emberek kiszakadhatnak a mai rohanó élet mindennapjaiból és aktív pihenés részesei lehetnek. Lakói minden bizonnyal egyszerű parasztemberek voltak, akik a hagyományos építészeti módszereket felhasználva teremtették meg a lakókörnyezetüket. A ház több, mint hatvan évig lakatlanul állt.
Battonyán, a várost kettészelő Száraz-ér kanyarulatában több mint száz évvel ezelőtt épült fel egy parasztház. A ház a városközponthoz közel, de mégis egy elszigetelt, nyugodt, csendes helyen található, ahol az idelátogató emberek kiszakadhatnak a mai rohanó élet mindennapjaiból és aktív pihenés részesei lehetnek. Lakói minden bizonnyal egyszerű parasztemberek voltak, akik a hagyományos építészeti módszereket felhasználva teremtették meg a lakókörnyezetüket. A ház több, mint hatvan évig lakatlanul állt.
Az Őrségi Nemzeti Park látogatóközpontjának területén van a Chernel-kert, benne az arborétum, a Chernel István Múzeum és a madárvédelmi mintatelep és otthon. Kiállításai, tanösvényei bemutatják a madarak életét és a Kőszegi-hegység élővilágát.
Komlódtótfalu históriája 500 éven át összefonódott a Becsky-család történetével. A ma is álló kúria épületet a Becsky-család a 19. század első évtizedeiben építtette. A mostani épület egykoron egy nyüzsgő birtok központja volt, és megkapó példáját adja egy jómódú, Szamos mentén élő földbirtokos család életterének. A kúria és a földbirtok 1860-ban házasság révén került a Kossuth családhoz, és maradt birtokuk egészen az 1950-es államosításig.
Komlódtótfalu históriája 500 éven át összefonódott a Becsky-család történetével. A ma is álló kúria épületet a Becsky-család a 19. század első évtizedeiben építtette. A mostani épület egykoron egy nyüzsgő birtok központja volt, és megkapó példáját adja egy jómódú, Szamos mentén élő földbirtokos család életterének. A kúria és a földbirtok 1860-ban házasság révén került a Kossuth családhoz, és maradt birtokuk egészen az 1950-es államosításig.
Komlódtótfalu históriája 500 éven át összefonódott a Becsky-család történetével. A ma is álló kúria épületet a Becsky-család a 19. század első évtizedeiben építtette. A mostani épület egykoron egy nyüzsgő birtok központja volt, és megkapó példáját adja egy jómódú, Szamos mentén élő földbirtokos család életterének. A kúria és a földbirtok 1860-ban házasság révén került a Kossuth családhoz, és maradt birtokuk egészen az 1950-es államosításig.
