Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A Ceglédi Sportmúzeum 1992-ben nyílt meg a látogatók előtt. Elsősorban a város sportjának fejlődését követi a XIX. század derekától napjainkig. A nyilvánosság hozzáférhetőségét megelőzően, 1978-ban azzal a céllal jött létre a helyi Sporttörténeti Bizottság, hogy alapos kutatási munka árán össze gyűjtse a fellelhető írásos és tárgyi emlékeket, majd kiállításokon keresztül közkinccsé tegye azt. Tizennégy év megfeszített munkával vált valóra, hogy Magyarországon 1992-ben elsőre „zászlót bontott” a helytörténeti gyűjtemény. Azóta 28 év telt el és ország-világ előtt igazolta létjogosultságát a ma már sportmúzeum névre hallgató „ékszerdoboz”, Cegléd egyik idegenforgalmi büszkesége.
A Ceglédi Sportmúzeum 1992-ben nyílt meg a látogatók előtt. Elsősorban a város sportjának fejlődését követi a XIX. század derekától napjainkig. A nyilvánosság hozzáférhetőségét megelőzően, 1978-ban azzal a céllal jött létre a helyi Sporttörténeti Bizottság, hogy alapos kutatási munka árán össze gyűjtse a fellelhető írásos és tárgyi emlékeket, majd kiállításokon keresztül közkinccsé tegye azt. Tizennégy év megfeszített munkával vált valóra, hogy Magyarországon 1992-ben elsőre „zászlót bontott” a helytörténeti gyűjtemény. Azóta 28 év telt el és ország-világ előtt igazolta létjogosultságát a ma már sportmúzeum névre hallgató „ékszerdoboz”, Cegléd egyik idegenforgalmi büszkesége.
A Ceglédi Sportmúzeum 1992-ben nyílt meg a látogatók előtt. Elsősorban a város sportjának fejlődését követi a XIX. század derekától napjainkig. A nyilvánosság hozzáférhetőségét megelőzően, 1978-ban azzal a céllal jött létre a helyi Sporttörténeti Bizottság, hogy alapos kutatási munka árán össze gyűjtse a fellelhető írásos és tárgyi emlékeket, majd kiállításokon keresztül közkinccsé tegye azt. Tizennégy év megfeszített munkával vált valóra, hogy Magyarországon 1992-ben elsőre „zászlót bontott” a helytörténeti gyűjtemény. Azóta 28 év telt el és ország-világ előtt igazolta létjogosultságát a ma már sportmúzeum névre hallgató „ékszerdoboz”, Cegléd egyik idegenforgalmi büszkesége.
A világörökségi helyszínek a Székesegyháztól délre, a Szent István téren és környékén találhatók. A Cella Septichora Látogatóközpont bejárata a tér felső részén a sétányról, az Ókeresztény Mauzóleum a tér középső részéről, az Ókeresztény temetőkápolna és sírépítmények az Apáca utcából közelíthetők meg.
A világörökségi helyszínek a Székesegyháztól délre, a Szent István téren és környékén találhatók. A Cella Septichora Látogatóközpont bejárata a tér felső részén a sétányról, az Ókeresztény Mauzóleum a tér középső részéről, az Ókeresztény temetőkápolna és sírépítmények az Apáca utcából közelíthetők meg.
A világörökségi helyszínek a Székesegyháztól délre, a Szent István téren és környékén találhatók. A Cella Septichora Látogatóközpont bejárata a tér felső részén a sétányról, az Ókeresztény Mauzóleum a tér középső részéről, az Ókeresztény temetőkápolna és sírépítmények az Apáca utcából közelíthetők meg.
Szuhafő egy kis zsákfalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki-dombság északnyugati szegletében fekszik, két kilátóval büszkélkedhet. Szuhafő két kilátója egymással szemben áll a falut körbeölelő dombokon. A kilátókat 2015-ben emelték. A fémelemekkel merevített, faszerkezetű, kétszintes, mindenféle hivalkodó dizájnelemtől mentes toronypáros keleti tagja a Centu-tetői kilátó. A panoráma mindkét építmény tetejéről 360 fokos, tiszta időben pedig nemcsak Szuhafő község és környezete, hanem a Tátra vonulatrendszere is látszik.
Szuhafő egy kis zsákfalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki-dombság északnyugati szegletében fekszik, két kilátóval büszkélkedhet. Szuhafő két kilátója egymással szemben áll a falut körbeölelő dombokon. A kilátókat 2015-ben emelték. A fémelemekkel merevített, faszerkezetű, kétszintes, mindenféle hivalkodó dizájnelemtől mentes toronypáros keleti tagja a Centu-tetői kilátó. A panoráma mindkét építmény tetejéről 360 fokos, tiszta időben pedig nemcsak Szuhafő község és környezete, hanem a Tátra vonulatrendszere is látszik.
Szuhafő egy kis zsákfalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki-dombság északnyugati szegletében fekszik, két kilátóval büszkélkedhet. Szuhafő két kilátója egymással szemben áll a falut körbeölelő dombokon. A kilátókat 2015-ben emelték. A fémelemekkel merevített, faszerkezetű, kétszintes, mindenféle hivalkodó dizájnelemtől mentes toronypáros keleti tagja a Centu-tetői kilátó. A panoráma mindkét építmény tetejéről 360 fokos, tiszta időben pedig nemcsak Szuhafő község és környezete, hanem a Tátra vonulatrendszere is látszik.
Kortárs képző- és iparművészeti ajándékbolt, festmények, egyedi ékszerek, kerámiák, ajándéktárgyak.
A kocsiszínben lévő kiállítás első részében a kerék feltalálásától a bognár, lakatos és kovács mesterségeken át betekintést nyerünk az egykoron világhírű magyar kocsikészítés történetébe. Az eredeti XIX.-XX. századi hintók, és kocsik mellett, hajtószánt, városi szánt, vadász kocsit, konflist és fiákert is megtekinthetünk. A kiállítás legszebb darabjai az országházi és esztergomi díszhintók. Az itt látható kocsik nagy része az 1800-as évek végén nagy szaktekintélyű Kölber testvérek műhelyében készültek.
A kocsiszínben lévő kiállítás első részében a kerék feltalálásától a bognár, lakatos és kovács mesterségeken át betekintést nyerünk az egykoron világhírű magyar kocsikészítés történetébe. Az eredeti XIX.-XX. századi hintók, és kocsik mellett, hajtószánt, városi szánt, vadász kocsit, konflist és fiákert is megtekinthetünk. A kiállítás legszebb darabjai az országházi és esztergomi díszhintók. Az itt látható kocsik nagy része az 1800-as évek végén nagy szaktekintélyű Kölber testvérek műhelyében készültek.
A kocsiszínben lévő kiállítás első részében a kerék feltalálásától a bognár, lakatos és kovács mesterségeken át betekintést nyerünk az egykoron világhírű magyar kocsikészítés történetébe. Az eredeti XIX.-XX. századi hintók, és kocsik mellett, hajtószánt, városi szánt, vadász kocsit, konflist és fiákert is megtekinthetünk. A kiállítás legszebb darabjai az országházi és esztergomi díszhintók. Az itt látható kocsik nagy része az 1800-as évek végén nagy szaktekintélyű Kölber testvérek műhelyében készültek.
A Márkus Géza által tervezett szecessziós stílusú Cifrapalota Kecskemét város egyik legfigyelemreméltóbb épülete. Különleges atmoszférájának megteremtésében elsősorban a mennyezetét ékesítő nyolc páváról ismert díszterme és hangulatos belső udvara játszik szerepet.
A kilátó Kisújbánya felett az 524 m magas Cigány-hegyen a Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában. 1978-ban épült Buzás Endre tervei alapján. A toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A terméskőből épült gránit névtáblával ellátott kilátót a 2007-ben felújították és két szinttel megmagasították.
A kilátó Kisújbánya felett az 524 m magas Cigány-hegyen a Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában. 1978-ban épült Buzás Endre tervei alapján. A toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A terméskőből épült gránit névtáblával ellátott kilátót a 2007-ben felújították és két szinttel megmagasították.
A kilátó Kisújbánya felett az 524 m magas Cigány-hegyen a Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában. 1978-ban épült Buzás Endre tervei alapján. A toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A terméskőből épült gránit névtáblával ellátott kilátót a 2007-ben felújították és két szinttel megmagasították.
A Ciklámen-tanösvény, mely a soproni erdőkben dúsan növő ciklámenről kapta a nevét, a soproni Lővér Szállótól indul. A 8600 m hosszú, 12 db táblával ellátott tanösvény megismerteti a látogatót a hegység jellegzetes kőzeteivel, növény-és állatvilágával. Teljes egészében természetvédelmi területen halad át, mely minden évszakban jól járható. Érint olyan nevezetes helyeket, mint a Deák-kút, a Károlyi-magaslat, a Hármas-forrás, a 2700 éves Halstatt kori temető, a Várhely-kilátó. A tanösvény Sopronbánfalvánál ér véget, tehát nem körtúra.
A Ciklámen-tanösvény, mely a soproni erdőkben dúsan növő ciklámenről kapta a nevét, a soproni Lővér Szállótól indul. A 8600 m hosszú, 12 db táblával ellátott tanösvény megismerteti a látogatót a hegység jellegzetes kőzeteivel, növény-és állatvilágával. Teljes egészében természetvédelmi területen halad át, mely minden évszakban jól járható. Érint olyan nevezetes helyeket, mint a Deák-kút, a Károlyi-magaslat, a Hármas-forrás, a 2700 éves Halstatt kori temető, a Várhely-kilátó. A tanösvény Sopronbánfalvánál ér véget, tehát nem körtúra.
A Ciklámen-tanösvény, mely a soproni erdőkben dúsan növő ciklámenről kapta a nevét, a soproni Lővér Szállótól indul. A 8600 m hosszú, 12 db táblával ellátott tanösvény megismerteti a látogatót a hegység jellegzetes kőzeteivel, növény-és állatvilágával. Teljes egészében természetvédelmi területen halad át, mely minden évszakban jól járható. Érint olyan nevezetes helyeket, mint a Deák-kút, a Károlyi-magaslat, a Hármas-forrás, a 2700 éves Halstatt kori temető, a Várhely-kilátó. A tanösvény Sopronbánfalvánál ér véget, tehát nem körtúra.
A tanösvény a Nagydorog közelében található Szenes-legelőn található, a homokpuszta természeti értékeit ismerteti a látogatókkal. Bemutatja az árvalányhajas puszta növény-, rovar- és madárvilágának képviselőit, az útvonalat végigjárók ürgékkel, búbos bankákkal, gyurgyalagokkal találkozhatnak. Emellett képet kaphatnak a gyepterületek hasznosításáról, a külterjes állattartásról és az érdekes, ősi magyar állatfajtákról is.
A tanösvény a Nagydorog közelében található Szenes-legelőn található, a homokpuszta természeti értékeit ismerteti a látogatókkal. Bemutatja az árvalányhajas puszta növény-, rovar- és madárvilágának képviselőit, az útvonalat végigjárók ürgékkel, búbos bankákkal, gyurgyalagokkal találkozhatnak. Emellett képet kaphatnak a gyepterületek hasznosításáról, a külterjes állattartásról és az érdekes, ősi magyar állatfajtákról is.
A tanösvény a Nagydorog közelében található Szenes-legelőn található, a homokpuszta természeti értékeit ismerteti a látogatókkal. Bemutatja az árvalányhajas puszta növény-, rovar- és madárvilágának képviselőit, az útvonalat végigjárók ürgékkel, búbos bankákkal, gyurgyalagokkal találkozhatnak. Emellett képet kaphatnak a gyepterületek hasznosításáról, a külterjes állattartásról és az érdekes, ősi magyar állatfajtákról is.
A mesésen szép környezetű Himfai-tó melletti Himfai Parkerdőben alakították ki a Cincér tanösvényt, mely minden korosztály számára érdekességet, hasznos ismereteket nyújthat a parkerdőről, annak élővilágáról.
