Látnivaló

A Családi Fészek Néprajzi Múzeumot az 1925-ben sárfalból készült két szoba, konyha, kamra elrendezésű tornácos lakóházban nyitották meg. Az eredeti állapotra visszaállított iparos cipészmester által épített épület belső berendezése hűen mutatja be őseink hagyatékát, építészetét. A lakóház hármas elosztású: egy bejárattal 2 szoba, konyha tekinthető meg, külön bejárattal a kamra, valamint melléképületként kisház jelleggel a nyári konyha. Az udvarban elhelyezkedő fészerben a mezőgazdasági munkához használt eszközöket mutatják meg a látogatóknak, alkalmakként rendezvények, játszó-házi és kézműves foglalkozások lebonyolítására is szolgál.

Az ország egyik legnagyobb régészeti magángyűjteménye, melyet Dr. Csanády György orvos (1930-1996) hozott létre több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként. A gyűjtemény alapját mórágyi körzeti orvosként vetette meg, ahol a település melletti őskori telep anyagát gyűjtötte, majd Bátaszékre költözve, a kis múzeum a távolabbi környékről is gazdagodott.

Dr. Csapody István erdőmérnök, botanikus nevét viselő épület 2007 májusában nyitotta meg kapuit. A védett területek ölelésében, Fertőújlak település szélén elhelyezkedő épület a természetiskolai oktatás bázishelye. A minősített erdei iskolai központ változatos erdei iskolai programokkal, bemutató foglalkozásokkal, előadásokkal/témanapokkal, kézműves foglalkozásokkal, természetismereti vetélkedőkkel és természetismereti nyári táborokkal várja az érdeklődő iskolákat, szakköröket, diákokat.

Edelény központjától északra 5.7 km-re található a Császtai-kilátó a Császta-hegyen. A háromemeletes fedett fakilátón közel 16 méteres magasan a környező dombság és szőlősök panorámája tárul a látogatók elé.

Veszprém határában találjuk a 375 méter magas Csatár-hegyet, melynek csúcsán áll a 3 szintes, közel 12 méteres kilátó. Az építmény elődje a földrajztudós, Cholnoky Jenő nevét viselte, ám ez már régen tönkrement, helyére építették a jelenlegi kilátót. A 9 méter magasságban lévő kilátószintről gyönyörű kilátás nyílik a környező tájra. A kilátó közelében lévő XVIII. Szent Kereszt-kápolnát is érdemes megtekinteni.

Egykor pálos kolostor állt a faluban, amelyet 1357-ben említenek először az írásos források. Kont Miklós nádor alapította. A virágzó kolostor a mohácsi vészt követő években pusztult el. Lehetséges, hogy Szentkútjánál is a középkorban épült meg az a kápolna, amelynek romjai a múlt században még láthatók voltak. A mai, Irgalmasság Anyjáról elnevezett kápolna Szentkút közelében 1862-ben épült, báró Fiath Ferencné jóvoltából, s annak a Csöbönyei József harmadrendi testvérnek a segítségével, aki itt is lakott egy remetekunyhóban. A kegyhely főbúcsúja szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén van. Ilyenkor sokan zarándokolnak a kegytemplomba, ahol a szentmiséket a magyaron kívül német- és cigány nyelven is tartják, a hazai cigányság országos jelentőségű kegyhelyévé vált templomban. A kegykápolnában történt imameghallgatások, csodás gyógyulások emlékei a falakon elhelyezett hálatáblák.

Csekovszky Árpád keramikusművész egykori műterme háromszintes kiállítóházzá átalakítva, 320 művel és az alkotás hangulatát őrző eredeti műhelysarokkal.

A barokk hangulatú Magyaróvár Fő utcáján áll a város legrégebbi lakóháza. Elnevezése a ház utolsó tulajdonos családjának a nevét őrzi. Közülük Cselley Kálmán közjegyző a múzeumépítő bizottság elnökeként is tevékenykedett.

A kilátóból remek panoráma tárul elénk. A Felsőpere - Alsópere - Bakonynána háromszögben található Csengő-hegy közel 4 km hosszú. A hegy megközelíthető a 82-es főútról Olaszfalu felé letérve, vagy Bakonynána felől érkezve Alsópere irányába.

A Csepel Galéria 1970-ben kezdte meg működését a II. Rákóczi Ferenc úton. A galéria az elmúlt évtizedekben országos rangra emelkedett, a kortárs magyar képző és iparművészet teljes palettáját felsorakoztatta. Az intézményben havi rendszerességgel nyílik kiállítás, a modern irányzatok mellett a hagyományos művészeti értékek bemutatása is fontos szerepet kap. Működése során a galéria többször helyszínt váltott, 2005 óta a Csete Balázs utcában várja látogatóit.