Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
Debrecentől keletre található hazánk még megmaradt erdőspusztáinak egyike. Az erdőspuszta egykor az Alföld jellegzetes növénytakarója volt. A zárt erdők és a füves puszták közötti átmenet, kisebb erdők, facsoportok váltakoznak füves területekkel. A fancsikai víztározók között található a kilátó, melyből tökéletes kilátás nyílik a tavakra.
Debrecentől keletre található hazánk még megmaradt erdőspusztáinak egyike. Az erdőspuszta egykor az Alföld jellegzetes növénytakarója volt. A zárt erdők és a füves puszták közötti átmenet, kisebb erdők, facsoportok váltakoznak füves területekkel. A fancsikai víztározók között található a kilátó, melyből tökéletes kilátás nyílik a tavakra.
Debrecentől keletre található hazánk még megmaradt erdőspusztáinak egyike. Az erdőspuszta egykor az Alföld jellegzetes növénytakarója volt. A zárt erdők és a füves puszták közötti átmenet, kisebb erdők, facsoportok váltakoznak füves területekkel. A fancsikai víztározók között található a kilátó, melyből tökéletes kilátás nyílik a tavakra.
A nyolc hektáros arborétumban körülbelül 650 fajta fa és cserje él. A püspökladányi arborétum telepítése 1954-ben kezdődött. A három évtizeddel korábban meginduló szikfásítási kutatások keretében létesítették kötött, illetve szikes talajú és erdősztyepp klímájú termőhelyek erdészeti hasznosítása, valamint az erdők fafaj választékának bővítése céljából. A díszítő jellegű fásítások megalapozása, az ahhoz szükséges fa- és cserjefajok, fajták, változatok kiválasztása és bemutatása csak másodlagos cél volt.
A nyolc hektáros arborétumban körülbelül 650 fajta fa és cserje él. A püspökladányi arborétum telepítése 1954-ben kezdődött. A három évtizeddel korábban meginduló szikfásítási kutatások keretében létesítették kötött, illetve szikes talajú és erdősztyepp klímájú termőhelyek erdészeti hasznosítása, valamint az erdők fafaj választékának bővítése céljából. A díszítő jellegű fásítások megalapozása, az ahhoz szükséges fa- és cserjefajok, fajták, változatok kiválasztása és bemutatása csak másodlagos cél volt.
A nyolc hektáros arborétumban körülbelül 650 fajta fa és cserje él. A püspökladányi arborétum telepítése 1954-ben kezdődött. A három évtizeddel korábban meginduló szikfásítási kutatások keretében létesítették kötött, illetve szikes talajú és erdősztyepp klímájú termőhelyek erdészeti hasznosítása, valamint az erdők fafaj választékának bővítése céljából. A díszítő jellegű fásítások megalapozása, az ahhoz szükséges fa- és cserjefajok, fajták, változatok kiválasztása és bemutatása csak másodlagos cél volt.
A szálloda két szinten kínál szobákat az erdei hangulatot kedvelők számára. Idilli választás a kirándulni és megpihenni vágyóknak, legyen szó egy hosszú hétvégéről vagy több napos kiruccanásról, elvonulásról a város zajától. Az apartman nagyságú (kb. 20 nm2), fürdőszobás és franciaágyas lakosztályok kényelmes pihenést nyújtanak a társalgó résszel kibővített lakályos kialakításnak köszönhetően. Mindegyikre egyedi bútorzat jellemző. A kúria kiválóan alkalmas nagyobb csoportok befogadására is. Börzsönyi erdei szállás különböző felnőtt és gyermek táborok tökéletes otthona
A szálloda két szinten kínál szobákat az erdei hangulatot kedvelők számára. Idilli választás a kirándulni és megpihenni vágyóknak, legyen szó egy hosszú hétvégéről vagy több napos kiruccanásról, elvonulásról a város zajától. Az apartman nagyságú (kb. 20 nm2), fürdőszobás és franciaágyas lakosztályok kényelmes pihenést nyújtanak a társalgó résszel kibővített lakályos kialakításnak köszönhetően. Mindegyikre egyedi bútorzat jellemző. A kúria kiválóan alkalmas nagyobb csoportok befogadására is. Börzsönyi erdei szállás különböző felnőtt és gyermek táborok tökéletes otthona
A szálloda két szinten kínál szobákat az erdei hangulatot kedvelők számára. Idilli választás a kirándulni és megpihenni vágyóknak, legyen szó egy hosszú hétvégéről vagy több napos kiruccanásról, elvonulásról a város zajától. Az apartman nagyságú (kb. 20 nm2), fürdőszobás és franciaágyas lakosztályok kényelmes pihenést nyújtanak a társalgó résszel kibővített lakályos kialakításnak köszönhetően. Mindegyikre egyedi bútorzat jellemző. A kúria kiválóan alkalmas nagyobb csoportok befogadására is. Börzsönyi erdei szállás különböző felnőtt és gyermek táborok tökéletes otthona
A 2001 óta működő Faur Zsófi Galéria elsődleges célja a hazai kortárs művészet népszerűsítése és beépítése a nemzetközi művészeti szcénába, amelyet a külföldi vásárokon történő mind aktívabb jelenlétével és a külföldi galériákkal való partnerkapcsolatok kiépítésével kíván elérni. Az utóbbi években a galéria kiállítási programjában kiemelt hangsúllyal szerepel a kortárs magyar fotóművészet, melyet elkötelezetten képvisel a nemzetközi művészeti szcénában.
A 2001 óta működő Faur Zsófi Galéria elsődleges célja a hazai kortárs művészet népszerűsítése és beépítése a nemzetközi művészeti szcénába, amelyet a külföldi vásárokon történő mind aktívabb jelenlétével és a külföldi galériákkal való partnerkapcsolatok kiépítésével kíván elérni. Az utóbbi években a galéria kiállítási programjában kiemelt hangsúllyal szerepel a kortárs magyar fotóművészet, melyet elkötelezetten képvisel a nemzetközi művészeti szcénában.
A 2001 óta működő Faur Zsófi Galéria elsődleges célja a hazai kortárs művészet népszerűsítése és beépítése a nemzetközi művészeti szcénába, amelyet a külföldi vásárokon történő mind aktívabb jelenlétével és a külföldi galériákkal való partnerkapcsolatok kiépítésével kíván elérni. Az utóbbi években a galéria kiállítási programjában kiemelt hangsúllyal szerepel a kortárs magyar fotóművészet, melyet elkötelezetten képvisel a nemzetközi művészeti szcénában.
Ikerszilke, tarkedli-sütő, totyafazék, csalikancsó. Mit rejtenek ezek a fogalmak? Járjon utána egy több mint 250 éves éves, nádtetős parasztházban, ahol generációkon keresztül fazekas mesterek éltek és alkottak. Ifj. Horváth István fazekasmester 1975-ben úgy döntött, hogy házát átadja Csákvár község tanácsának. Egyetlen kívánsága volt csupán, hogy halála után a csákvári fazekasok munkáját, életét, a fazekasság munkamenetét bemutató múzeumként működjön tovább.
Ikerszilke, tarkedli-sütő, totyafazék, csalikancsó. Mit rejtenek ezek a fogalmak? Járjon utána egy több mint 250 éves éves, nádtetős parasztházban, ahol generációkon keresztül fazekas mesterek éltek és alkottak. Ifj. Horváth István fazekasmester 1975-ben úgy döntött, hogy házát átadja Csákvár község tanácsának. Egyetlen kívánsága volt csupán, hogy halála után a csákvári fazekasok munkáját, életét, a fazekasság munkamenetét bemutató múzeumként működjön tovább.
Ikerszilke, tarkedli-sütő, totyafazék, csalikancsó. Mit rejtenek ezek a fogalmak? Járjon utána egy több mint 250 éves éves, nádtetős parasztházban, ahol generációkon keresztül fazekas mesterek éltek és alkottak. Ifj. Horváth István fazekasmester 1975-ben úgy döntött, hogy házát átadja Csákvár község tanácsának. Egyetlen kívánsága volt csupán, hogy halála után a csákvári fazekasok munkáját, életét, a fazekasság munkamenetét bemutató múzeumként működjön tovább.
A fekedi német nemzetiségi tájház a falu központi részén, a templom mellett helyezkedik el, hosszú, keskeny, az utca felé enyhén lejtős telken. Az épület a falu legrégebbi házai közül való, pontos építési éve és építtetőjének neve azonban nem ismert. A lakóépület rész a régebbi; a melléképületeket, istállót a 20. század elején, az általános vagyoni helyzet javulásakor nagyobbra építették, erre a lakóépület esetében már nem került sor. A ház utolsó lakói a Heller család tagjai voltak, haláluk után 10 évig lakatlan volt az ingatlan, tájházként 2011-ben nyitotta meg kapuit. A tájház bemutatja őseink, a svábság falusi életformáját, használati tárgyaikat, hétköznapi és vasárnapi viseleteiket, főzési, étkezési és egyéb szokásaikat.
A fekedi német nemzetiségi tájház a falu központi részén, a templom mellett helyezkedik el, hosszú, keskeny, az utca felé enyhén lejtős telken. Az épület a falu legrégebbi házai közül való, pontos építési éve és építtetőjének neve azonban nem ismert. A lakóépület rész a régebbi; a melléképületeket, istállót a 20. század elején, az általános vagyoni helyzet javulásakor nagyobbra építették, erre a lakóépület esetében már nem került sor. A ház utolsó lakói a Heller család tagjai voltak, haláluk után 10 évig lakatlan volt az ingatlan, tájházként 2011-ben nyitotta meg kapuit. A tájház bemutatja őseink, a svábság falusi életformáját, használati tárgyaikat, hétköznapi és vasárnapi viseleteiket, főzési, étkezési és egyéb szokásaikat.
A fekedi német nemzetiségi tájház a falu központi részén, a templom mellett helyezkedik el, hosszú, keskeny, az utca felé enyhén lejtős telken. Az épület a falu legrégebbi házai közül való, pontos építési éve és építtetőjének neve azonban nem ismert. A lakóépület rész a régebbi; a melléképületeket, istállót a 20. század elején, az általános vagyoni helyzet javulásakor nagyobbra építették, erre a lakóépület esetében már nem került sor. A ház utolsó lakói a Heller család tagjai voltak, haláluk után 10 évig lakatlan volt az ingatlan, tájházként 2011-ben nyitotta meg kapuit. A tájház bemutatja őseink, a svábság falusi életformáját, használati tárgyaikat, hétköznapi és vasárnapi viseleteiket, főzési, étkezési és egyéb szokásaikat.
A Fekete-feji örökerdő tanösvény a Hárs-hegyi „kistestvére”, amely tőle északi irányban, Adyliget határában emelkedik. Keskeny tanösvény vezet fel rá, amely alsó szakaszán szálalóerdőket és lékeket láthatunk, felső szakaszán pedig „őserdőket” sok holtfával és vadregényes formavilággal. A környéket különösen április második felében, a keltikék virágzása idején érdemes felkeresni.
A Fekete-feji örökerdő tanösvény a Hárs-hegyi „kistestvére”, amely tőle északi irányban, Adyliget határában emelkedik. Keskeny tanösvény vezet fel rá, amely alsó szakaszán szálalóerdőket és lékeket láthatunk, felső szakaszán pedig „őserdőket” sok holtfával és vadregényes formavilággal. A környéket különösen április második felében, a keltikék virágzása idején érdemes felkeresni.
A Fekete-feji örökerdő tanösvény a Hárs-hegyi „kistestvére”, amely tőle északi irányban, Adyliget határában emelkedik. Keskeny tanösvény vezet fel rá, amely alsó szakaszán szálalóerdőket és lékeket láthatunk, felső szakaszán pedig „őserdőket” sok holtfával és vadregényes formavilággal. A környéket különösen április második felében, a keltikék virágzása idején érdemes felkeresni.