Az esztergomi Királyi Vár Magyarország több szempontból is legfontosabb, méltán európai hírű műemléke. Az Esztergomi Vármúzeum a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléjaként Esztergomban, az első Magyar Király szülővárosában található, mely az Árpád házi királyok székesfővárosa, a magyar katolikus egyház feje, a magyar reneszánsz egyik kiemelkedő központja. Esztergom páratlan adottságaival, folyamatosan az európai mozgalmak és a történelmi események fő áramlatainak sodrába került. A város közepén álló Várhegy és az itt található Múzeum különleges kincseket őriz a magyar állam születési helyéről. A Vármúzeumban az elmúlt évek során az egész Palotát átfogó rekonstrukciós munkálatoknak és beruházásoknak köszönhetően felbecsülhetetlen kulturális örökségi értékek kerültek megmentésre és számos, egyedülálló értékű történelmi tér vált bemutathatóvá.
Az esztergomi Királyi Vár Magyarország több szempontból is legfontosabb, méltán európai hírű műemléke. Az Esztergomi Vármúzeum a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléjaként Esztergomban, az első Magyar Király szülővárosában található, mely az Árpád házi királyok székesfővárosa, a magyar katolikus egyház feje, a magyar reneszánsz egyik kiemelkedő központja. Esztergom páratlan adottságaival, folyamatosan az európai mozgalmak és a történelmi események fő áramlatainak sodrába került. A város közepén álló Várhegy és az itt található Múzeum különleges kincseket őriz a magyar állam születési helyéről. A Vármúzeumban az elmúlt évek során az egész Palotát átfogó rekonstrukciós munkálatoknak és beruházásoknak köszönhetően felbecsülhetetlen kulturális örökségi értékek kerültek megmentésre és számos, egyedülálló értékű történelmi tér vált bemutathatóvá.
Az esztergomi Királyi Vár Magyarország több szempontból is legfontosabb, méltán európai hírű műemléke. Az Esztergomi Vármúzeum a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléjaként Esztergomban, az első Magyar Király szülővárosában található, mely az Árpád házi királyok székesfővárosa, a magyar katolikus egyház feje, a magyar reneszánsz egyik kiemelkedő központja. Esztergom páratlan adottságaival, folyamatosan az európai mozgalmak és a történelmi események fő áramlatainak sodrába került. A város közepén álló Várhegy és az itt található Múzeum különleges kincseket őriz a magyar állam születési helyéről. A Vármúzeumban az elmúlt évek során az egész Palotát átfogó rekonstrukciós munkálatoknak és beruházásoknak köszönhetően felbecsülhetetlen kulturális örökségi értékek kerültek megmentésre és számos, egyedülálló értékű történelmi tér vált bemutathatóvá.
A szécsényi székhelyű volt Kubinyi Ferenc Múzeum az egykori Forgách-család rezidenciájában, a Forgách-kastély fő- és melléképületeiben került kialakításra. A kiemelkedő barokk műemlék-együttes és a kastélyt ölelő műemléki környezet rehabilitációjával a múzeum épülete - a hozzá tartozó kastélykerttel - az országban számon tartott 39 történelmi emlékhely egyike. Régészeti és történeti gyűjtőkörrel rendelkezik az intézmény, területi múzeumként.
A szécsényi székhelyű volt Kubinyi Ferenc Múzeum az egykori Forgách-család rezidenciájában, a Forgách-kastély fő- és melléképületeiben került kialakításra. A kiemelkedő barokk műemlék-együttes és a kastélyt ölelő műemléki környezet rehabilitációjával a múzeum épülete - a hozzá tartozó kastélykerttel - az országban számon tartott 39 történelmi emlékhely egyike. Régészeti és történeti gyűjtőkörrel rendelkezik az intézmény, területi múzeumként.
A szécsényi székhelyű volt Kubinyi Ferenc Múzeum az egykori Forgách-család rezidenciájában, a Forgách-kastély fő- és melléképületeiben került kialakításra. A kiemelkedő barokk műemlék-együttes és a kastélyt ölelő műemléki környezet rehabilitációjával a múzeum épülete - a hozzá tartozó kastélykerttel - az országban számon tartott 39 történelmi emlékhely egyike. Régészeti és történeti gyűjtőkörrel rendelkezik az intézmény, területi múzeumként.
A rendkívül gazdag népi műveltséggel rendelkező táj, az országhatáron is átterjedő Palócföld középpontjában fekvő Palóc Múzeum a vidéki múzeumok sorában kiemelkedően értékes műtárgy-anyaggal rendelkezik. Néprajzi gyűjteménye átfogja Nógrád megye teljes (magyar, szlovák és német nemzetiségi) paraszti kultúráját.
A rendkívül gazdag népi műveltséggel rendelkező táj, az országhatáron is átterjedő Palócföld középpontjában fekvő Palóc Múzeum a vidéki múzeumok sorában kiemelkedően értékes műtárgy-anyaggal rendelkezik. Néprajzi gyűjteménye átfogja Nógrád megye teljes (magyar, szlovák és német nemzetiségi) paraszti kultúráját.
A rendkívül gazdag népi műveltséggel rendelkező táj, az országhatáron is átterjedő Palócföld középpontjában fekvő Palóc Múzeum a vidéki múzeumok sorában kiemelkedően értékes műtárgy-anyaggal rendelkezik. Néprajzi gyűjteménye átfogja Nógrád megye teljes (magyar, szlovák és német nemzetiségi) paraszti kultúráját.
Vaján a megye egyik legjelentősebb műemlék épülete, a vajai várkastély ad otthont a MNM Vay Ádám Muzeális Gyűjteménynek, a működő intézmény elsődleges feladata a Rákóczi-kor kutatása, a szabadságharc emlékének és kuruc hagyományoknak az ápolása.
A MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ egy olyan nemzetközi kapcsolódású kulturális intézmény, amelynek két fő profilja van: a XX. század legjelentősebb hazai és nemzetközi képzőművészeti teljesítményeinek bemutatása, valamint a kortárs képzőművészet és vizuális kultúra aktuális irányzatainak, progresszív törekvéseinek, legjelentősebb hazai és nemzetközi képviselőinek reprezentatív megjelenítése. A világszínvonalú művészeti központ Magyarország második legnagyobb kiállítóhelye, a legkorszerűbb technikával felszerelve.
A MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ egy olyan nemzetközi kapcsolódású kulturális intézmény, amelynek két fő profilja van: a XX. század legjelentősebb hazai és nemzetközi képzőművészeti teljesítményeinek bemutatása, valamint a kortárs képzőművészet és vizuális kultúra aktuális irányzatainak, progresszív törekvéseinek, legjelentősebb hazai és nemzetközi képviselőinek reprezentatív megjelenítése. A világszínvonalú művészeti központ Magyarország második legnagyobb kiállítóhelye, a legkorszerűbb technikával felszerelve.
A MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ egy olyan nemzetközi kapcsolódású kulturális intézmény, amelynek két fő profilja van: a XX. század legjelentősebb hazai és nemzetközi képzőművészeti teljesítményeinek bemutatása, valamint a kortárs képzőművészet és vizuális kultúra aktuális irányzatainak, progresszív törekvéseinek, legjelentősebb hazai és nemzetközi képviselőinek reprezentatív megjelenítése. A világszínvonalú művészeti központ Magyarország második legnagyobb kiállítóhelye, a legkorszerűbb technikával felszerelve.
A kiállítás Vác Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával jött létre, és mint a neve is utal tartalmára a XXI. század modern stílusába enged betekintést. A mai magyar modern képzőművészet legjelentősebb képviselőinek reprezentatív anyaga van egy-egy falon csoportosítva és összegyűjtve Matuska Szilvesztertől - Salvador Daliig.
A kiállítás Vác Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával jött létre, és mint a neve is utal tartalmára a XXI. század modern stílusába enged betekintést. A mai magyar modern képzőművészet legjelentősebb képviselőinek reprezentatív anyaga van egy-egy falon csoportosítva és összegyűjtve Matuska Szilvesztertől - Salvador Daliig.
A kiállítás Vác Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával jött létre, és mint a neve is utal tartalmára a XXI. század modern stílusába enged betekintést. A mai magyar modern képzőművészet legjelentősebb képviselőinek reprezentatív anyaga van egy-egy falon csoportosítva és összegyűjtve Matuska Szilvesztertől - Salvador Daliig.
1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.
1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.
1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.
Molnár-C. Pál (1894-1981) festőművész a Gellérthegy oldalában, egy Ménesi úti villában élt és alkotott 50 éven át. Halála után, 1984-ben kisebbik lánya, dr. Csillag Pálné Éva, családi gondozású magánmúzeumot hozott létre, ahol a művek a születésük helyén láthatók, és szinte érződik a festék illata. A Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum a legrégibb, családi gondozásban lévő magánmúzeum az országban.
Molnár-C. Pál (1894-1981) festőművész a Gellérthegy oldalában, egy Ménesi úti villában élt és alkotott 50 éven át. Halála után, 1984-ben kisebbik lánya, dr. Csillag Pálné Éva, családi gondozású magánmúzeumot hozott létre, ahol a művek a születésük helyén láthatók, és szinte érződik a festék illata. A Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum a legrégibb, családi gondozásban lévő magánmúzeum az országban.
Molnár-C. Pál (1894-1981) festőművész a Gellérthegy oldalában, egy Ménesi úti villában élt és alkotott 50 éven át. Halála után, 1984-ben kisebbik lánya, dr. Csillag Pálné Éva, családi gondozású magánmúzeumot hozott létre, ahol a művek a születésük helyén láthatók, és szinte érződik a festék illata. A Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum a legrégibb, családi gondozásban lévő magánmúzeum az országban.
A kívül, belül gyönyörűen megújult Móra Ferenc Múzeum, Szeged kulturális ékszeres doboza szeretettel várja látogatóit. A Móra Ferenc Múzeum Szeged szívében, a Tisza-part és a Belvárosi híd találkozásánál fekszik, patinás épülete a városkép meghatározó része. Az intézmény a régió kiemelkedő kulturális központja. Állandó és folyamatosan megújuló időszaki kiállításai mellett komoly régészeti, néprajzi, történettudományi, numizmatikai és természettudományi kutatómunka is folyik a Kultúrpalota falai között.
A kívül, belül gyönyörűen megújult Móra Ferenc Múzeum, Szeged kulturális ékszeres doboza szeretettel várja látogatóit. A Móra Ferenc Múzeum Szeged szívében, a Tisza-part és a Belvárosi híd találkozásánál fekszik, patinás épülete a városkép meghatározó része. Az intézmény a régió kiemelkedő kulturális központja. Állandó és folyamatosan megújuló időszaki kiállításai mellett komoly régészeti, néprajzi, történettudományi, numizmatikai és természettudományi kutatómunka is folyik a Kultúrpalota falai között.
A kívül, belül gyönyörűen megújult Móra Ferenc Múzeum, Szeged kulturális ékszeres doboza szeretettel várja látogatóit. A Móra Ferenc Múzeum Szeged szívében, a Tisza-part és a Belvárosi híd találkozásánál fekszik, patinás épülete a városkép meghatározó része. Az intézmény a régió kiemelkedő kulturális központja. Állandó és folyamatosan megújuló időszaki kiállításai mellett komoly régészeti, néprajzi, történettudományi, numizmatikai és természettudományi kutatómunka is folyik a Kultúrpalota falai között.
A Moskovszky-gyűjtemény 1998-ban került Székesfehérvárra és 2011-ig Fehérvári Babaház néven működött a Szent István Király Múzeum részeként. Az első állandó kiállítást Illyésné Ötvös Tünde, a Szent István Király Múzeum restaurátora rendezte, s az ő érdeme, hogy Moskovszky Évának a gyűjtemény elhelyezésekor Székesfehérvárra esett a választása. Moskovszky Éva és Auer Erzsébet tevékenységének nem a tárgyak kronológiai vagy stílustörténeti bemutatása, hanem a játszás, a szerepjáték volt a célja, így a gyűjtemény bemutatása kapcsán a kiállítás rendezői is ezt az elvet követték.
A Moskovszky-gyűjtemény 1998-ban került Székesfehérvárra és 2011-ig Fehérvári Babaház néven működött a Szent István Király Múzeum részeként. Az első állandó kiállítást Illyésné Ötvös Tünde, a Szent István Király Múzeum restaurátora rendezte, s az ő érdeme, hogy Moskovszky Évának a gyűjtemény elhelyezésekor Székesfehérvárra esett a választása. Moskovszky Éva és Auer Erzsébet tevékenységének nem a tárgyak kronológiai vagy stílustörténeti bemutatása, hanem a játszás, a szerepjáték volt a célja, így a gyűjtemény bemutatása kapcsán a kiállítás rendezői is ezt az elvet követték.
A Moskovszky-gyűjtemény 1998-ban került Székesfehérvárra és 2011-ig Fehérvári Babaház néven működött a Szent István Király Múzeum részeként. Az első állandó kiállítást Illyésné Ötvös Tünde, a Szent István Király Múzeum restaurátora rendezte, s az ő érdeme, hogy Moskovszky Évának a gyűjtemény elhelyezésekor Székesfehérvárra esett a választása. Moskovszky Éva és Auer Erzsébet tevékenységének nem a tárgyak kronológiai vagy stílustörténeti bemutatása, hanem a játszás, a szerepjáték volt a célja, így a gyűjtemény bemutatása kapcsán a kiállítás rendezői is ezt az elvet követték.
