I. kerület - Várkerület

A Festészeti Osztály jelenleg 10 000 darabot számláló gyűjteménye az 1800 és 1945 közötti magyar festészet alkotásait őrzi. A gyűjtemény kezdetei a 19. század közepére nyúlnak vissza, amikor a Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egylet nemzeti képtár létrehozását tűzte ki célul. A folyamatos vásárlásokból gyarapodó műtárgyegyüttest először a Nemzeti Múzeumban mutatták be. A század végén a Szépművészeti Múzeumba kerülő anyag a II. világháború után a Fővárosi Képtár hasonló kvalitású festménykollekciójával bővült ki. A legfontosabb műveket ma a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán láthatja a nagyközönség.

Újrarendezve, eddig raktárban őrzött alkotásokkal és nemzetközi művekkel kiegészítve nyílik meg a Munkácsy Mihály művészetét középpontba állító állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című új állandó tárlat a valóság ábrázolásának változásait járja körül, hat teremben, hat tematikára felfűzve.

A magyar képzőművészet 1810 és 1900 közötti időszakának újrarendezett állandó kiállítása a múzeum főépületének első emeleti körbefutó teremsorában kapott helyet. A közel 150 festményt, 40 szobrot, 40 érmet és 33 iparművészeti tárgyat felvonultató új tárlaton új szempontok szerint, új válogatásban találkozunk a jól ismert remekművekkel, és mellettük, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A késő középkori faszobrok és táblaképek földszinti kiállítása az első emeleten, a királyi palota egykori tróntermében és a hozzá kapcsolódó két melléktérben folytatódik. Itt összesen tizenöt, javarészt teljes egészében fennmaradt szárnyasoltár tekinthető meg, számos további szárnyasoltár-töredékkel egyetemben.

Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll. Érvényesülésükben nagy szerepet játszottak az állami nagy intézmények és a kisgalériák, illetve azok a kiállítások, amelyeken a művészek elveiket manifesztálták

Múzeumunk a műtárgyvédelmi szempontoknak megfelelő és a helyszínhez illő színvonalú rendezvényekre, ültetett vagy állófogadásokra, konferenciákra, workshopokra, esküvői vacsorákra és filmforgatásokra bérbe adja kiállítási és egyéb termeit. Ajánlott belső helyszíneink a magyar képzőművészet legkiemelkedőbb festményeivel és szobraival és a külső panorámával különleges atmoszférát biztosítanak a rendezvények számára.

Termelői piac a Tabán legöregebb házában, a Czakó Kertben. Találkozz a termelőkkel, vidd haza a friss árut, vagy kóstold meg azokat elkészítve a Piacz Bistrójában. Az ország legjobb termelői hozzák el portékáikat a Czakó Termelői Piaczra minden szombaton.

Elkészült A CORVINA KÖNYVTÁR budai műhelye című kiállítás kétnyelvű (magyar és angol), 3D változata. A kiállítás teljes enteriőrjét rekonstruáló szolgáltatás eredeti terében végigsétálva tájékozódásunkat nyilak, valamint az alsó menüsor segítik. A látvány mindenhol nagyítható, a szövegek, továbbá a kiállított tárgyak – kéziratok, ősnyomtatványok, pénzérmék stb. – közelről is tanulmányozhatók. Az összefoglaló szövegek és a kiállított darabok a hozzájuk tartozó feliratokkal együtt – kattintás után – nagyított formában jelennek meg a képernyőn.

A Zenetörténeti Múzeum alapításától fogva gyűjti a Magyarországon fellelhető zenetörténeti tárgyi emlékeket, mindenek előtt a hangszereket, valamint a zenei élethez kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat és a zenei témájú érmeket. Jelen kiállításunk válogatás hangszergyűjteményünkből. A kiállítás koncepciójának megfelelően időrendi sorrendben, a 18. század közepétől a 20. század második évtizedéig kap betekintést a látogató a hangszerek változásaiba, fejlődésébe.

Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.