I. kerület - Várkerület

A Zenetörténeti Múzeum és Szakkönyvtár feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje, a hangszerek és egyéb zenei vonatkozású tárgyak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos szakértői feladatok ellátása.

A Budapesti Történeti Múzeum Budapest egyik legjelentősebb múzeuma, a főváros történetének dokumentumait, tárgyi emlékeit gyűjti. A Vármúzeum egész évben számos állandó kiállításnak ad otthont. A kiállítások a múzeum nyitva tartási idejében látogathatóak, amelyhez igény esetén tárlatvezetés is kérhető. A pénztárnál audio guide készülékre is lehet jegyet vásárolni.

A Festészeti Osztály jelenleg 10 000 darabot számláló gyűjteménye az 1800 és 1945 közötti magyar festészet alkotásait őrzi. A gyűjtemény kezdetei a 19. század közepére nyúlnak vissza, amikor a Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egylet nemzeti képtár létrehozását tűzte ki célul. A folyamatos vásárlásokból gyarapodó műtárgyegyüttest először a Nemzeti Múzeumban mutatták be. A század végén a Szépművészeti Múzeumba kerülő anyag a II. világháború után a Fővárosi Képtár hasonló kvalitású festménykollekciójával bővült ki. A legfontosabb műveket ma a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán láthatja a nagyközönség.

A Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című új állandó tárlat a valóság ábrázolásának változásait járja körül, hat teremben, hat tematikára felfűzve Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás központi gondolata a valóság ábrázolását járja körül Munkácsytól Mednyánszkyig. A tárlaton kiemelt helyet kapnak Munkácsy Mihály fő művei, és Mednyánszky László művészete is kiemelt figyelmet kap.

A magyar képzőművészet 1810 és 1900 közötti időszakának újrarendezett állandó kiállítása a múzeum főépületének első emeleti körbefutó teremsorában kapott helyet. A közel 150 festményt, 40 szobrot, 40 érmet és 33 iparművészeti tárgyat felvonultató új tárlaton új szempontok szerint, új válogatásban találkozunk a jól ismert remekművekkel, és mellettük, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A késő középkori faszobrok és táblaképek földszinti kiállítása az első emeleten, a királyi palota egykori tróntermében és a hozzá kapcsolódó két melléktérben folytatódik. Itt összesen tizenöt, javarészt teljes egészében fennmaradt szárnyasoltár tekinthető meg, számos további szárnyasoltár-töredékkel egyetemben.

Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll. Érvényesülésükben nagy szerepet játszottak az állami nagy intézmények és a kisgalériák, illetve azok a kiállítások, amelyeken a művészek elveiket manifesztálták

Múzeumunk a műtárgyvédelmi szempontoknak megfelelő és a helyszínhez illő színvonalú rendezvényekre, ültetett vagy állófogadásokra, konferenciákra, workshopokra, esküvői vacsorákra és filmforgatásokra bérbe adja kiállítási és egyéb termeit. Ajánlott belső helyszíneink a magyar képzőművészet legkiemelkedőbb festményeivel és szobraival és a külső panorámával különleges atmoszférát biztosítanak a rendezvények számára.

A Várkert Bazár neoreneszánsz kertjével egy impozáns közkertet kapott a főváros. A kertépítők az egykori királyi kerteket rekonstruálták, rózsákkal, virágágyásokkal és fákkal ültették be. A kertben családi napokkal, gyerekprogramokkal és a népszerű Electric Lounge sorozatunkkal találkozhattok.

A Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás)-templom kiemelkedő helyet tölt be az Egyház és a nemzet történelmében és jelenében, a főváros idegenforgalmában, illetve keresztény hitünk megélésében. A templomban a liturgikus események, állami delegációk elsőbbséget élveznek, ennek függvényében változhat a nyitvatartás.