1. kerületi városrészek: Gellérthegy (egy része), Krisztinaváros (egy része), Tabán (egy része), Vár (Budapest), Víziváros (egy része).
A kiállítás a 19. századtól a kortárs művészetig tartó válogatással mutatja be, hogy a magyar kultúrában Itália mindig az utazók kedvelt célja, a művészeknek pedig örök motívuma és témája volt. A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében megvalósuló kiállítás 75 alkotótól mintegy 150 műtárgyat – festményt, grafikát, fotográfiát, szobrot, objektet és régészeti tárgyat – mutat be.
A kiállítás a 19. századtól a kortárs művészetig tartó válogatással mutatja be, hogy a magyar kultúrában Itália mindig az utazók kedvelt célja, a művészeknek pedig örök motívuma és témája volt. A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében megvalósuló kiállítás 75 alkotótól mintegy 150 műtárgyat – festményt, grafikát, fotográfiát, szobrot, objektet és régészeti tárgyat – mutat be.
A kiállítás a 19. századtól a kortárs művészetig tartó válogatással mutatja be, hogy a magyar kultúrában Itália mindig az utazók kedvelt célja, a művészeknek pedig örök motívuma és témája volt. A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében megvalósuló kiállítás 75 alkotótól mintegy 150 műtárgyat – festményt, grafikát, fotográfiát, szobrot, objektet és régészeti tárgyat – mutat be.
A Hagyományok Háza részeként működő Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban állandó és időszakos kiállítások, változatos programok várják a látogatókat. A Múzeum nyitott műhelyében bemutatják a kortárs népművészet, népi iparművészet mesterségeit, alkotófolyamatait. A műhelyben szalma-, csuhé- és gyékényfonók, gyöngyfűzők, hímzők, kosárfonók, nemezkészítők, szűrrátétkészítők és szövők tartanak bemutatókat egyéni látogatóknak és (iskolai) csoportok számára.
A Hagyományok Háza részeként működő Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban állandó és időszakos kiállítások, változatos programok várják a látogatókat. A Múzeum nyitott műhelyében bemutatják a kortárs népművészet, népi iparművészet mesterségeit, alkotófolyamatait. A műhelyben szalma-, csuhé- és gyékényfonók, gyöngyfűzők, hímzők, kosárfonók, nemezkészítők, szűrrátétkészítők és szövők tartanak bemutatókat egyéni látogatóknak és (iskolai) csoportok számára.
A Hagyományok Háza részeként működő Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban állandó és időszakos kiállítások, változatos programok várják a látogatókat. A Múzeum nyitott műhelyében bemutatják a kortárs népművészet, népi iparművészet mesterségeit, alkotófolyamatait. A műhelyben szalma-, csuhé- és gyékényfonók, gyöngyfűzők, hímzők, kosárfonók, nemezkészítők, szűrrátétkészítők és szövők tartanak bemutatókat egyéni látogatóknak és (iskolai) csoportok számára.
A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest első kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú.
A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest első kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú.
A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest első kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú.
A Budai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven. 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján Budai Várnegyed néven szerepel. Területén számos középkori eredetű műemlék, valamint 17–18. századbeli lakóházak és középületek található. A Budai Várnegyed három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed.
A Budai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven. 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján Budai Várnegyed néven szerepel. Területén számos középkori eredetű műemlék, valamint 17–18. századbeli lakóházak és középületek található. A Budai Várnegyed három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed.
A Budai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven. 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján Budai Várnegyed néven szerepel. Területén számos középkori eredetű műemlék, valamint 17–18. századbeli lakóházak és középületek található. A Budai Várnegyed három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed.
Kiemelt ajánlat
Családi társasjáték közben fedezzétek fel együtt a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményét a színek, a fények, a formák és az izgalmas feladatok segítségével! Bújjatok a művészek bőrébe, figyeljétek a titokzatos árnyékokat, keressétek meg az elveszett képeket és keverjétek a színeket!
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
A Zenetörténeti Múzeum és Szakkönyvtár feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje, a hangszerek és egyéb zenei vonatkozású tárgyak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos szakértői feladatok ellátása.
A Zenetörténeti Múzeum és Szakkönyvtár feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje, a hangszerek és egyéb zenei vonatkozású tárgyak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos szakértői feladatok ellátása.
A Zenetörténeti Múzeum és Szakkönyvtár feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje, a hangszerek és egyéb zenei vonatkozású tárgyak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos szakértői feladatok ellátása.
A Budapesti Történeti Múzeum Budapest egyik legjelentősebb múzeuma, a főváros történetének dokumentumait, tárgyi emlékeit gyűjti. A Vármúzeum egész évben számos állandó kiállításnak ad otthont. A kiállítások a múzeum nyitva tartási idejében látogathatóak, amelyhez igény esetén tárlatvezetés is kérhető. A pénztárnál audio guide készülékre is lehet jegyet vásárolni.
A Budapesti Történeti Múzeum Budapest egyik legjelentősebb múzeuma, a főváros történetének dokumentumait, tárgyi emlékeit gyűjti. A Vármúzeum egész évben számos állandó kiállításnak ad otthont. A kiállítások a múzeum nyitva tartási idejében látogathatóak, amelyhez igény esetén tárlatvezetés is kérhető. A pénztárnál audio guide készülékre is lehet jegyet vásárolni.
A Budapesti Történeti Múzeum Budapest egyik legjelentősebb múzeuma, a főváros történetének dokumentumait, tárgyi emlékeit gyűjti. A Vármúzeum egész évben számos állandó kiállításnak ad otthont. A kiállítások a múzeum nyitva tartási idejében látogathatóak, amelyhez igény esetén tárlatvezetés is kérhető. A pénztárnál audio guide készülékre is lehet jegyet vásárolni.
A Festészeti Osztály jelenleg 10 000 darabot számláló gyűjteménye az 1800 és 1945 közötti magyar festészet alkotásait őrzi. A gyűjtemény kezdetei a 19. század közepére nyúlnak vissza, amikor a Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egylet nemzeti képtár létrehozását tűzte ki célul. A folyamatos vásárlásokból gyarapodó műtárgyegyüttest először a Nemzeti Múzeumban mutatták be. A század végén a Szépművészeti Múzeumba kerülő anyag a II. világháború után a Fővárosi Képtár hasonló kvalitású festménykollekciójával bővült ki. A legfontosabb műveket ma a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán láthatja a nagyközönség.
A Festészeti Osztály jelenleg 10 000 darabot számláló gyűjteménye az 1800 és 1945 közötti magyar festészet alkotásait őrzi. A gyűjtemény kezdetei a 19. század közepére nyúlnak vissza, amikor a Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egylet nemzeti képtár létrehozását tűzte ki célul. A folyamatos vásárlásokból gyarapodó műtárgyegyüttest először a Nemzeti Múzeumban mutatták be. A század végén a Szépművészeti Múzeumba kerülő anyag a II. világháború után a Fővárosi Képtár hasonló kvalitású festménykollekciójával bővült ki. A legfontosabb műveket ma a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán láthatja a nagyközönség.
A Festészeti Osztály jelenleg 10 000 darabot számláló gyűjteménye az 1800 és 1945 közötti magyar festészet alkotásait őrzi. A gyűjtemény kezdetei a 19. század közepére nyúlnak vissza, amikor a Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egylet nemzeti képtár létrehozását tűzte ki célul. A folyamatos vásárlásokból gyarapodó műtárgyegyüttest először a Nemzeti Múzeumban mutatták be. A század végén a Szépművészeti Múzeumba kerülő anyag a II. világháború után a Fővárosi Képtár hasonló kvalitású festménykollekciójával bővült ki. A legfontosabb műveket ma a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán láthatja a nagyközönség.
A Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című új állandó tárlat a valóság ábrázolásának változásait járja körül, hat teremben, hat tematikára felfűzve Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás központi gondolata a valóság ábrázolását járja körül Munkácsytól Mednyánszkyig. A tárlaton kiemelt helyet kapnak Munkácsy Mihály fő művei, és Mednyánszky László művészete is kiemelt figyelmet kap.
A Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című új állandó tárlat a valóság ábrázolásának változásait járja körül, hat teremben, hat tematikára felfűzve Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás központi gondolata a valóság ábrázolását járja körül Munkácsytól Mednyánszkyig. A tárlaton kiemelt helyet kapnak Munkácsy Mihály fő művei, és Mednyánszky László művészete is kiemelt figyelmet kap.
A Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című új állandó tárlat a valóság ábrázolásának változásait járja körül, hat teremben, hat tematikára felfűzve Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás központi gondolata a valóság ábrázolását járja körül Munkácsytól Mednyánszkyig. A tárlaton kiemelt helyet kapnak Munkácsy Mihály fő művei, és Mednyánszky László művészete is kiemelt figyelmet kap.
