1. kerületi városrészek: Gellérthegy (egy része), Krisztinaváros (egy része), Tabán (egy része), Vár (Budapest), Víziváros (egy része).

A késő középkori faszobrok és táblaképek földszinti kiállítása az első emeleten, a királyi palota egykori tróntermében és a hozzá kapcsolódó két melléktérben folytatódik. Itt összesen tizenöt, javarészt teljes egészében fennmaradt szárnyasoltár tekinthető meg, számos további szárnyasoltár-töredékkel egyetemben.
Kiemelt ajánlat
A késő középkori faszobrok és táblaképek földszinti kiállítása az első emeleten, a királyi palota egykori tróntermében és a hozzá kapcsolódó két melléktérben folytatódik. Itt összesen tizenöt, javarészt teljes egészében fennmaradt szárnyasoltár tekinthető meg, számos további szárnyasoltár-töredékkel egyetemben.
Kiemelt ajánlat

A késő középkori faszobrok és táblaképek földszinti kiállítása az első emeleten, a királyi palota egykori tróntermében és a hozzá kapcsolódó két melléktérben folytatódik. Itt összesen tizenöt, javarészt teljes egészében fennmaradt szárnyasoltár tekinthető meg, számos további szárnyasoltár-töredékkel egyetemben.
Kiemelt ajánlat

Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll. Érvényesülésükben nagy szerepet játszottak az állami nagy intézmények és a kisgalériák, illetve azok a kiállítások, amelyeken a művészek elveiket manifesztálták
Kiemelt ajánlat
Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll. Érvényesülésükben nagy szerepet játszottak az állami nagy intézmények és a kisgalériák, illetve azok a kiállítások, amelyeken a művészek elveiket manifesztálták
Kiemelt ajánlat

Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll. Érvényesülésükben nagy szerepet játszottak az állami nagy intézmények és a kisgalériák, illetve azok a kiállítások, amelyeken a művészek elveiket manifesztálták
Kiemelt ajánlat

Múzeumunk a műtárgyvédelmi szempontoknak megfelelő és a helyszínhez illő színvonalú rendezvényekre, ültetett vagy állófogadásokra, konferenciákra, workshopokra, esküvői vacsorákra és filmforgatásokra bérbe adja kiállítási és egyéb termeit. Ajánlott belső helyszíneink a magyar képzőművészet legkiemelkedőbb festményeivel és szobraival és a külső panorámával különleges atmoszférát biztosítanak a rendezvények számára.
Kiemelt ajánlat
Múzeumunk a műtárgyvédelmi szempontoknak megfelelő és a helyszínhez illő színvonalú rendezvényekre, ültetett vagy állófogadásokra, konferenciákra, workshopokra, esküvői vacsorákra és filmforgatásokra bérbe adja kiállítási és egyéb termeit. Ajánlott belső helyszíneink a magyar képzőművészet legkiemelkedőbb festményeivel és szobraival és a külső panorámával különleges atmoszférát biztosítanak a rendezvények számára.
Kiemelt ajánlat

Múzeumunk a műtárgyvédelmi szempontoknak megfelelő és a helyszínhez illő színvonalú rendezvényekre, ültetett vagy állófogadásokra, konferenciákra, workshopokra, esküvői vacsorákra és filmforgatásokra bérbe adja kiállítási és egyéb termeit. Ajánlott belső helyszíneink a magyar képzőművészet legkiemelkedőbb festményeivel és szobraival és a külső panorámával különleges atmoszférát biztosítanak a rendezvények számára.
Kiemelt ajánlat

A Budai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven. 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján Budai Várnegyed néven szerepel. Területén számos középkori eredetű műemlék, valamint 17–18. századbeli lakóházak és középületek található. A Budai Várnegyed három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed.
Kiemelt ajánlat
A Budai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven. 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján Budai Várnegyed néven szerepel. Területén számos középkori eredetű műemlék, valamint 17–18. századbeli lakóházak és középületek található. A Budai Várnegyed három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed.
Kiemelt ajánlat

A Budai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven. 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján Budai Várnegyed néven szerepel. Területén számos középkori eredetű műemlék, valamint 17–18. századbeli lakóházak és középületek található. A Budai Várnegyed három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed.
Kiemelt ajánlat

Elkészült A CORVINA KÖNYVTÁR budai műhelye című kiállítás kétnyelvű (magyar és angol), 3D változata. A kiállítás teljes enteriőrjét rekonstruáló szolgáltatás eredeti terében végigsétálva tájékozódásunkat nyilak, valamint az alsó menüsor segítik. A látvány mindenhol nagyítható, a szövegek, továbbá a kiállított tárgyak – kéziratok, ősnyomtatványok, pénzérmék stb. – közelről is tanulmányozhatók. Az összefoglaló szövegek és a kiállított darabok a hozzájuk tartozó feliratokkal együtt – kattintás után – nagyított formában jelennek meg a képernyőn.
Elkészült A CORVINA KÖNYVTÁR budai műhelye című kiállítás kétnyelvű (magyar és angol), 3D változata. A kiállítás teljes enteriőrjét rekonstruáló szolgáltatás eredeti terében végigsétálva tájékozódásunkat nyilak, valamint az alsó menüsor segítik. A látvány mindenhol nagyítható, a szövegek, továbbá a kiállított tárgyak – kéziratok, ősnyomtatványok, pénzérmék stb. – közelről is tanulmányozhatók. Az összefoglaló szövegek és a kiállított darabok a hozzájuk tartozó feliratokkal együtt – kattintás után – nagyított formában jelennek meg a képernyőn.

Elkészült A CORVINA KÖNYVTÁR budai műhelye című kiállítás kétnyelvű (magyar és angol), 3D változata. A kiállítás teljes enteriőrjét rekonstruáló szolgáltatás eredeti terében végigsétálva tájékozódásunkat nyilak, valamint az alsó menüsor segítik. A látvány mindenhol nagyítható, a szövegek, továbbá a kiállított tárgyak – kéziratok, ősnyomtatványok, pénzérmék stb. – közelről is tanulmányozhatók. Az összefoglaló szövegek és a kiállított darabok a hozzájuk tartozó feliratokkal együtt – kattintás után – nagyított formában jelennek meg a képernyőn.

A Zenetörténeti Múzeum alapításától fogva gyűjti a Magyarországon fellelhető zenetörténeti tárgyi emlékeket, mindenek előtt a hangszereket, valamint a zenei élethez kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat és a zenei témájú érmeket. Jelen kiállításunk válogatás hangszergyűjteményünkből. A kiállítás koncepciójának megfelelően időrendi sorrendben, a 18. század közepétől a 20. század második évtizedéig kap betekintést a látogató a hangszerek változásaiba, fejlődésébe.
A Zenetörténeti Múzeum alapításától fogva gyűjti a Magyarországon fellelhető zenetörténeti tárgyi emlékeket, mindenek előtt a hangszereket, valamint a zenei élethez kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat és a zenei témájú érmeket. Jelen kiállításunk válogatás hangszergyűjteményünkből. A kiállítás koncepciójának megfelelően időrendi sorrendben, a 18. század közepétől a 20. század második évtizedéig kap betekintést a látogató a hangszerek változásaiba, fejlődésébe.

A Zenetörténeti Múzeum alapításától fogva gyűjti a Magyarországon fellelhető zenetörténeti tárgyi emlékeket, mindenek előtt a hangszereket, valamint a zenei élethez kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat és a zenei témájú érmeket. Jelen kiállításunk válogatás hangszergyűjteményünkből. A kiállítás koncepciójának megfelelően időrendi sorrendben, a 18. század közepétől a 20. század második évtizedéig kap betekintést a látogató a hangszerek változásaiba, fejlődésébe.

Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.

Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.

Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.

Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.

A Zenetörténeti Múzeum és Szakkönyvtár feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje, a hangszerek és egyéb zenei vonatkozású tárgyak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos szakértői feladatok ellátása.
A Zenetörténeti Múzeum és Szakkönyvtár feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje, a hangszerek és egyéb zenei vonatkozású tárgyak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos szakértői feladatok ellátása.

A Zenetörténeti Múzeum és Szakkönyvtár feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje, a hangszerek és egyéb zenei vonatkozású tárgyak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos szakértői feladatok ellátása.