Békés vármegye a Dél-Alföld régióban található, székhelye Békéscsaba. Népszerű fürdővárosa Gyula és Orosháza. A vármegye természeti értékeire a Körös-Maros Nemzeti Park vigyáz. Híres látványossága Szarvason az arborétum, Gyulán a vár, Mezőhegyesen a ménes, Kondoroson a csárda. Látványos történelmi nevezetesség a Vésztő-Mágor emlékhely.

Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti. Sikerült kibontani a táj X-XII. századi nagyhatalmú családja, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait is. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X-XII. században emelték, igényes kőmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a később épített, hatalmas Wenckheim borpincében állították ki. Az állandó kiállítás - mely a domb történetét mutatja be az újkortól a török hódoltság koráig - 1982. augusztus 25-én nyílt meg. A Mágori domb azóta régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll.
Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti. Sikerült kibontani a táj X-XII. századi nagyhatalmú családja, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait is. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X-XII. században emelték, igényes kőmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a később épített, hatalmas Wenckheim borpincében állították ki. Az állandó kiállítás - mely a domb történetét mutatja be az újkortól a török hódoltság koráig - 1982. augusztus 25-én nyílt meg. A Mágori domb azóta régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll.

Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti. Sikerült kibontani a táj X-XII. századi nagyhatalmú családja, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait is. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X-XII. században emelték, igényes kőmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a később épített, hatalmas Wenckheim borpincében állították ki. Az állandó kiállítás - mely a domb történetét mutatja be az újkortól a török hódoltság koráig - 1982. augusztus 25-én nyílt meg. A Mágori domb azóta régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll.

Egyedi hangulat és tárgyi világ repíti a múltba az érdeklődőket, amikor betérnek az emlékház udvarába és belépnek az emlékházba. Az Emlékház berendezési tárgyai a 19-20. századi szlovákság mindennapjait idézik. Cél, hogy a látogatók megismerjék a múlt örökségét a szlovákság történeti emléktárgyain keresztül. A múlt bemutatásával ösztönözve a jelenben és a jövőben élőket az örökség megtartására, a hagyományok tiszteletére és ápolására. Kézműves foglalkozásokat is tartanak és népi játékok bemutatására is van lehetőség.
Egyedi hangulat és tárgyi világ repíti a múltba az érdeklődőket, amikor betérnek az emlékház udvarába és belépnek az emlékházba. Az Emlékház berendezési tárgyai a 19-20. századi szlovákság mindennapjait idézik. Cél, hogy a látogatók megismerjék a múlt örökségét a szlovákság történeti emléktárgyain keresztül. A múlt bemutatásával ösztönözve a jelenben és a jövőben élőket az örökség megtartására, a hagyományok tiszteletére és ápolására. Kézműves foglalkozásokat is tartanak és népi játékok bemutatására is van lehetőség.

Egyedi hangulat és tárgyi világ repíti a múltba az érdeklődőket, amikor betérnek az emlékház udvarába és belépnek az emlékházba. Az Emlékház berendezési tárgyai a 19-20. századi szlovákság mindennapjait idézik. Cél, hogy a látogatók megismerjék a múlt örökségét a szlovákság történeti emléktárgyain keresztül. A múlt bemutatásával ösztönözve a jelenben és a jövőben élőket az örökség megtartására, a hagyományok tiszteletére és ápolására. Kézműves foglalkozásokat is tartanak és népi játékok bemutatására is van lehetőség.

Orosházán, ebben a házban töltötte gyermekkorát Darvas József, a későbbi író és politikus. Az emlékház utcai szobájában a család, a mama bútorait szemlélhetjük meg, valamint fényképeket, dokumentumokat a szülőkről, gyerekekről és az unokákról. Az emlékház tagja a Magyar Irodalmi Emlékhelyek Egyesületének. Az író korai halála után a családi házat irodalmi emlékhellyé alakították át. Az emlékház udvari végében helyezkedik el a kutatóépület, amelyben Békés Megyei Irodalmi Gyűjtemény található.
Orosházán, ebben a házban töltötte gyermekkorát Darvas József, a későbbi író és politikus. Az emlékház utcai szobájában a család, a mama bútorait szemlélhetjük meg, valamint fényképeket, dokumentumokat a szülőkről, gyerekekről és az unokákról. Az emlékház tagja a Magyar Irodalmi Emlékhelyek Egyesületének. Az író korai halála után a családi házat irodalmi emlékhellyé alakították át. Az emlékház udvari végében helyezkedik el a kutatóépület, amelyben Békés Megyei Irodalmi Gyűjtemény található.

Orosházán, ebben a házban töltötte gyermekkorát Darvas József, a későbbi író és politikus. Az emlékház utcai szobájában a család, a mama bútorait szemlélhetjük meg, valamint fényképeket, dokumentumokat a szülőkről, gyerekekről és az unokákról. Az emlékház tagja a Magyar Irodalmi Emlékhelyek Egyesületének. Az író korai halála után a családi házat irodalmi emlékhellyé alakították át. Az emlékház udvari végében helyezkedik el a kutatóépület, amelyben Békés Megyei Irodalmi Gyűjtemény található.