Tolna vármegye a Dél-Dunántúl régió vármegyéje. Központja Szekszárd. A vármegye tájegységei közé tartozik a Tolnai-dombság, benne a Völgységgel, a Hegyháttal és a Szekszárdi-dombsággal, valamint a Dél-Mezőföld, a Sárköz és a Kapos-Koppány menti dombvidék. A vármegye jó hírét öregíbti a Szekszárd környéki borvidék. Nevezetességei Pakson az atomerőmű látogatóközpontja, a tájház Decsen, Simontornyán és Ozorán a vár, a Gemenci-erdő és a vadrezervátum, Dombóvár-Gunarason és Tamásiban a gyógyfürdők, Szekszárdon Babits Mihály szülőháza és a Német Színház. Itt található az ország egyik legszebb, színpompás népviselettel, sajátos kultúrával rendelkező néprajzi egysége, a Sárköz. A vármegye természeti értékeire a Duna-Dráva Nemzeti Park vigyáz.
Simontornya fő látnivalója a reneszánász műemlék simontornyai vár. A vár helyreállítása 1960-ban kezdődött el párhuzamosan a régészeti feltárásokkal, A várat 1964 és 1974 között helyreállították és ma az évszázados feltöltések alól kiszabadítva emelkedik ki az egykori várárok helyén kialakított gyepsávból. A lerombolt külső védőfalak maradványai veszik körül, melyeket a helyreállítás során helyenként kisebb felfalazásokkal egészítettek ki. Az 1975-ös helyreállítás óta vármúzeumként működik.
Simontornya fő látnivalója a reneszánász műemlék simontornyai vár. A vár helyreállítása 1960-ban kezdődött el párhuzamosan a régészeti feltárásokkal, A várat 1964 és 1974 között helyreállították és ma az évszázados feltöltések alól kiszabadítva emelkedik ki az egykori várárok helyén kialakított gyepsávból. A lerombolt külső védőfalak maradványai veszik körül, melyeket a helyreállítás során helyenként kisebb felfalazásokkal egészítettek ki. Az 1975-ös helyreállítás óta vármúzeumként működik.
Simontornya fő látnivalója a reneszánász műemlék simontornyai vár. A vár helyreállítása 1960-ban kezdődött el párhuzamosan a régészeti feltárásokkal, A várat 1964 és 1974 között helyreállították és ma az évszázados feltöltések alól kiszabadítva emelkedik ki az egykori várárok helyén kialakított gyepsávból. A lerombolt külső védőfalak maradványai veszik körül, melyeket a helyreállítás során helyenként kisebb felfalazásokkal egészítettek ki. Az 1975-ös helyreállítás óta vármúzeumként működik.

Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.
Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.

Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.

A szekszárdi borvidék legjobb dűlőiben rendelkezünk területekkel. Jelenleg 27 ha szőlőterülettel rendelkezünk. Ennek a nagy része újratelepített, viszonylag fiatal szőlő, de ezek között is sorban lépnek a felnőttkorba az ültetvények. Vörösbor termő vidékként a termelt szőlők nagy része, kb 70%, kékszőlő. A kevés kivételtől eltekintve, szinte minden európában termelt kékszőlő fajta jól érzi magát szekszárdon, de a fehér szőlő is megtalálja itt az otthonát. Tradicionális fajtaként a kékszőlők közül a kadarkát kell kiemelni, a fehéreket az olaszrizling képviseli.
A szekszárdi borvidék legjobb dűlőiben rendelkezünk területekkel. Jelenleg 27 ha szőlőterülettel rendelkezünk. Ennek a nagy része újratelepített, viszonylag fiatal szőlő, de ezek között is sorban lépnek a felnőttkorba az ültetvények. Vörösbor termő vidékként a termelt szőlők nagy része, kb 70%, kékszőlő. A kevés kivételtől eltekintve, szinte minden európában termelt kékszőlő fajta jól érzi magát szekszárdon, de a fehér szőlő is megtalálja itt az otthonát. Tradicionális fajtaként a kékszőlők közül a kadarkát kell kiemelni, a fehéreket az olaszrizling képviseli.

A szekszárdi borvidék legjobb dűlőiben rendelkezünk területekkel. Jelenleg 27 ha szőlőterülettel rendelkezünk. Ennek a nagy része újratelepített, viszonylag fiatal szőlő, de ezek között is sorban lépnek a felnőttkorba az ültetvények. Vörösbor termő vidékként a termelt szőlők nagy része, kb 70%, kékszőlő. A kevés kivételtől eltekintve, szinte minden európában termelt kékszőlő fajta jól érzi magát szekszárdon, de a fehér szőlő is megtalálja itt az otthonát. Tradicionális fajtaként a kékszőlők közül a kadarkát kell kiemelni, a fehéreket az olaszrizling képviseli.

A Vörösmarty Mihály Művelődési Központ Bonyhád és környéke kulturális és közösségi életének egyik legfontosabb színtere. Rendszeresek a felnőtt- és gyermekszínházi előadások, hangversenyek,képzőművészeti kiállítások,táncos alkalmak a táncháztól a bálig. Az intézmény szervezi a nemzeti- és városi ünnepeket, a pünkösdi és karácsonyi jótékonysági koncerteket, nemzetiségi fesztiválokat, néptánc találkozókat, kézműves játszóházakat, konferenciákat, tanácskozásokat, városi farsangot, majálist, szüreti napot stb.
A Vörösmarty Mihály Művelődési Központ Bonyhád és környéke kulturális és közösségi életének egyik legfontosabb színtere. Rendszeresek a felnőtt- és gyermekszínházi előadások, hangversenyek,képzőművészeti kiállítások,táncos alkalmak a táncháztól a bálig. Az intézmény szervezi a nemzeti- és városi ünnepeket, a pünkösdi és karácsonyi jótékonysági koncerteket, nemzetiségi fesztiválokat, néptánc találkozókat, kézműves játszóházakat, konferenciákat, tanácskozásokat, városi farsangot, majálist, szüreti napot stb.

A Vörösmarty Mihály Művelődési Központ Bonyhád és környéke kulturális és közösségi életének egyik legfontosabb színtere. Rendszeresek a felnőtt- és gyermekszínházi előadások, hangversenyek,képzőművészeti kiállítások,táncos alkalmak a táncháztól a bálig. Az intézmény szervezi a nemzeti- és városi ünnepeket, a pünkösdi és karácsonyi jótékonysági koncerteket, nemzetiségi fesztiválokat, néptánc találkozókat, kézműves játszóházakat, konferenciákat, tanácskozásokat, városi farsangot, majálist, szüreti napot stb.