A Bakony a Dunántúli-középhegységhez tartozik. Részei a Keszthelyi-hegység, a Balaton-felvidék, a Déli Bakony, az Északi Bakony, és a Bakonyalja. A Keszthelyi-hegységhez tartozik a Tátika-csoport és a Keszthelyi-fennsík. A Balaton-felvidék része a Badacsony-Gulács hegycsoport, a Balaton-felvidék kismedencéi, köztük a Káli-medence, valamint a Vilonyai-hegyek. A Déli-Bakony részei a Veszprém-Nagyvázsonyi medence, a Kab-hegy-Agár-tető csoport, a Sümeg-Tapolcai-hát és a Devecseri-Bakonyalja. Az Északi-Bakonyt alkotja az Öreg-Bakony, a Bakonyi kismedencék a Keleti-Bakony és a Veszprém-Devecseri-árok. A Bakonyalja részei a Pápai-Bakonyalja, a Pannonhalmi-dombság és a Súri-Bakonyalja. A Bakony városai közül néhány: Veszprém, Zirc, Tapolca.
A Veszprém Megyei Levéltár általános gyűjtőkörű és területi, azaz megyei illetékességű levéltári intézmény, egyike az ország közlevéltárainak. Legfontosabb elődei, melyek anyagát őrzi és kezeli: a régi vármegyei levéltár, a történelmi városok - Veszprém, Pápa - és a községek levéltárai, a törvényszék és a járásbíróságok levéltárai, a veszprémi székeskáptalan hiteleshelyi levéltára, a zirci ciszterci és a tihanyi bencés rendházaknak, az egykori uradalmaknak, mint a nagyvázsonyi Zichy-, a pápai Esterházy-, a somlóvásárhelyi közalapítványi uradalomnak a levéltára, azután az Erdődy-család, a Véghely-család és sok kisnemesi család levéltára, hegyközségeknek, üzemeknek és a jelentősebb tanintézeteknek és számos más szerveződésnek az iratanyaga - illetve mindezeknek gyakran csak a töredéke.
A Veszprém Megyei Levéltár általános gyűjtőkörű és területi, azaz megyei illetékességű levéltári intézmény, egyike az ország közlevéltárainak. Legfontosabb elődei, melyek anyagát őrzi és kezeli: a régi vármegyei levéltár, a történelmi városok - Veszprém, Pápa - és a községek levéltárai, a törvényszék és a járásbíróságok levéltárai, a veszprémi székeskáptalan hiteleshelyi levéltára, a zirci ciszterci és a tihanyi bencés rendházaknak, az egykori uradalmaknak, mint a nagyvázsonyi Zichy-, a pápai Esterházy-, a somlóvásárhelyi közalapítványi uradalomnak a levéltára, azután az Erdődy-család, a Véghely-család és sok kisnemesi család levéltára, hegyközségeknek, üzemeknek és a jelentősebb tanintézeteknek és számos más szerveződésnek az iratanyaga - illetve mindezeknek gyakran csak a töredéke.
A Veszprém Megyei Levéltár általános gyűjtőkörű és területi, azaz megyei illetékességű levéltári intézmény, egyike az ország közlevéltárainak. Legfontosabb elődei, melyek anyagát őrzi és kezeli: a régi vármegyei levéltár, a történelmi városok - Veszprém, Pápa - és a községek levéltárai, a törvényszék és a járásbíróságok levéltárai, a veszprémi székeskáptalan hiteleshelyi levéltára, a zirci ciszterci és a tihanyi bencés rendházaknak, az egykori uradalmaknak, mint a nagyvázsonyi Zichy-, a pápai Esterházy-, a somlóvásárhelyi közalapítványi uradalomnak a levéltára, azután az Erdődy-család, a Véghely-család és sok kisnemesi család levéltára, hegyközségeknek, üzemeknek és a jelentősebb tanintézeteknek és számos más szerveződésnek az iratanyaga - illetve mindezeknek gyakran csak a töredéke.
A Magyar Nemzeti Múzeum Villa Romana Baláca kiállítóhelye hasonlóan izgalmas felfedezni valót kínál Veszprém és Balatonfüred közelében, Nemesvámoson. Az első falmaradványokat és falfestménytöredékeket 1904-ben találták meg szántást végző cselédek a veszprémi káptalan Vámos község határában levő balácapusztai földjén.
A Magyar Nemzeti Múzeum Villa Romana Baláca kiállítóhelye hasonlóan izgalmas felfedezni valót kínál Veszprém és Balatonfüred közelében, Nemesvámoson. Az első falmaradványokat és falfestménytöredékeket 1904-ben találták meg szántást végző cselédek a veszprémi káptalan Vámos község határában levő balácapusztai földjén.
A Magyar Nemzeti Múzeum Villa Romana Baláca kiállítóhelye hasonlóan izgalmas felfedezni valót kínál Veszprém és Balatonfüred közelében, Nemesvámoson. Az első falmaradványokat és falfestménytöredékeket 1904-ben találták meg szántást végző cselédek a veszprémi káptalan Vámos község határában levő balácapusztai földjén.