Az Északi-középhegység Magyarország egyik nagy tájegysége. Fő részei délről észak, illetve nyugatról kelet felé haladva: Visegrádi-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység. Az Északi-középhegységben található Magyarország legmagasabb hegye, a Kékes. Több megyét érint, ezek: Pest-megye, Nógrád-megye, Heves-megye, Borsod-Abaúj-Zemplén-megye. Néhány nagyobb települése: Gyöngyös, Eger, Miskolc, Salgótarján.
Öt szobában, összesen 29 ágy (emeletes vaságyak) áll a nomád körülményeket kedvelő turisták rendelkezésére. A terület kiválóan alkalmas táborozásra, iskolai csoportok erdei szállására. A kulcsosházakra jellemző alapfelszereltséget találsz. Nyáron nyomóskút és kerti zuhany emeli komfortérzetünket. Télen fatüzeléses kályhákban fűthetünk.
Öt szobában, összesen 29 ágy (emeletes vaságyak) áll a nomád körülményeket kedvelő turisták rendelkezésére. A terület kiválóan alkalmas táborozásra, iskolai csoportok erdei szállására. A kulcsosházakra jellemző alapfelszereltséget találsz. Nyáron nyomóskút és kerti zuhany emeli komfortérzetünket. Télen fatüzeléses kályhákban fűthetünk.
Öt szobában, összesen 29 ágy (emeletes vaságyak) áll a nomád körülményeket kedvelő turisták rendelkezésére. A terület kiválóan alkalmas táborozásra, iskolai csoportok erdei szállására. A kulcsosházakra jellemző alapfelszereltséget találsz. Nyáron nyomóskút és kerti zuhany emeli komfortérzetünket. Télen fatüzeléses kályhákban fűthetünk.
Az egyesület célja, hogy elősegítse a turizmus fejlődését, a turisztikai szolgáltatók együttműködését, a városba érkező turisták elégedettségét. Sárospatak és környékének adottságai szinte mindenféle érdeklődésű látogató, s valamennyi korosztály számára kínál megtekintésre érdemes látnivalót, kikapcsolódási lehetőséget, szellemi és fizikai feltöltődést nyújtó élményeket.
Az egyesület célja, hogy elősegítse a turizmus fejlődését, a turisztikai szolgáltatók együttműködését, a városba érkező turisták elégedettségét. Sárospatak és környékének adottságai szinte mindenféle érdeklődésű látogató, s valamennyi korosztály számára kínál megtekintésre érdemes látnivalót, kikapcsolódási lehetőséget, szellemi és fizikai feltöltődést nyújtó élményeket.
Az egyesület célja, hogy elősegítse a turizmus fejlődését, a turisztikai szolgáltatók együttműködését, a városba érkező turisták elégedettségét. Sárospatak és környékének adottságai szinte mindenféle érdeklődésű látogató, s valamennyi korosztály számára kínál megtekintésre érdemes látnivalót, kikapcsolódási lehetőséget, szellemi és fizikai feltöltődést nyújtó élményeket.
Sárospatak első temploma az Árpád-házi királyok idejéből való. 1038-ban halt meg Szent István, 1047-ben Patak már királyi szállásbirtok volt, erdőispánság központja. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis kör alakú kápolnát (rotundát) építtetett a királyi család és az udvartartás részére. Alapjai a templom alatt láthatóak.
Sárospatak első temploma az Árpád-házi királyok idejéből való. 1038-ban halt meg Szent István, 1047-ben Patak már királyi szállásbirtok volt, erdőispánság központja. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis kör alakú kápolnát (rotundát) építtetett a királyi család és az udvartartás részére. Alapjai a templom alatt láthatóak.
Sárospatak első temploma az Árpád-házi királyok idejéből való. 1038-ban halt meg Szent István, 1047-ben Patak már királyi szállásbirtok volt, erdőispánság központja. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis kör alakú kápolnát (rotundát) építtetett a királyi család és az udvartartás részére. Alapjai a templom alatt láthatóak.
A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.
A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.
A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.