Gyűjtemény

Bátmonostoron a máig fent maradt viseletek, a 2006.januárban elhunyt szabómester, Papp István /Tóni Pista/ nevéhez és gyűjtőszenvedélyéhez kapcsolódnak. A helytörténeti magángyűjteményben az 1800-as évektől napjainkig viseletek, szőttesek, századfordulós ágyvég, tulipános láda, 1856-os facsavaros faprés, 1926-os prés, tiloló, gereben, kendertörő, rokka, cifra tányérok, köcsögök, az 1900-as évek elejéről bekeretezett monostori mirtuszos menyasszonyi koszorú és vőlegénykitűző hosszú szalaggal. A könyvtárhoz tartozó állandó kiállítás a bátmonostori népviseletet mutatja be régi családi fotókon keresztül az 1800-as évek elejétől napjainkig.

Schöffer Miklós szülőháza évtizedeken keresztül adott méltó helyet különleges alkotásaiból álló gyűjteményének és kiállításának. A 21. században azonban a modern múzeumok felé egyre több elvárás fogalmazódik meg, melyek szükségessé teszik az épület és funkcióinak, szolgáltatásainak fejlesztését, bővítését. Schöffer Miklós a kibernetikus szobrászat egyik úttörője és jeles képviselője.

A Fejér megye és Székesfehérvár néprajzát bemutató kiállításon a hagyományos paraszti kultúrában használatos tárgyak útját követhetjük nyomon megalkotásuktól az árucserén át használatba kerülésükig.

A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény 1985 januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905–1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. A két gyűjtemény a város 1810-ben térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A hosszú épület külső arculatának egyedi jellegét az egyenes falfelületet megtörő két boltíves tornác, ún. `kódisállás` adja, melyeknek zömök pillérű mellvédes falait könnyű szerkezetű nyeregtetők védik.

Dokumentumok, fényképek alkotják a kiállítást, amelyet 1888-ban alapított gróf Apponyi Sándor. Óvodatörténeti kiállítás 1908-tól napjainkig. Székely-német néprajzi anyag.

Jöjjön el Ön is a megújult Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékparkba és egyedülálló élményben lesz része! Az ózdi múzeum csapatának célja, hogy értékeinket, Ózd és környékének kulturális örökségét minél nagyobb körrel megismertessük. Intézményünk rendkívül gazdag és egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik, amely az ózdi gyár történetén túl a helyi néprajzi szépségekbe, iskolatörténetbe , művészet - és sporttörténetbe is elkalauzolja a látogatót, valamint további látnivalók és érdekességek színesítik gyűjteményünket!

A Pécsi Egyházmegyei Levéltár a Pécsi Egyházmegye történeti levéltára, amely 2015. december 27-én jött létre a Pécsi Püspöki Levéltár és a Pécsi Káptalani Levéltár szervezeti összevonásával. A szakmai szempontból indokolt egyesítést megelőzően szükség volt a két levéltár iratanyagának egy helyre költöztetésére, ezért a püspöki levéltár állománya átkerült a káptalani levéltár épületébe, ahol – a kutatómunka megkönnyítése érdekében – egy öt férőhelyes kutatóterem lett kialakítva.

Magyarország első zsűrizett tufafaragásos pincéje a Pelyhe Pince. Az 1865-ben épült présház 2000-ben lett felújítva. A volt katolikus egyházi tulajdonú pincében láthatók Magyarország első zsűrizett tufapince faragásai.

Az egykori Batthyány-birtok tiszttartói lakjának négy helyiségében nyílott meg az a kiállítás, amely a 19-20. század parasztháztartásaiban előforduló legfontosabb ételféleségek alapanyagait, elkészítésük és fogyasztásuk tárgykészletét mutatja be.

Az öreg rádiókat bemutató kiállítás Perneky Sándor magángyűjteménye. Rádiók, gramaphonok- lemezjátszók, orsós és kazettás magnók, hangfalak, fejhallgatók, mikrofonok, erősítők, anódpótlók, transzformátorok, műszerek, kiegészítők, csődobozok.