Világnap
Gyereknap
Halloween
Szent István-nap
Nőnap
Farsang
Városnap
Majális
Valentin-nap
Mikulás
Advent
Vince-nap
Bányásznap
Szeptember
Kutatók éjszakája
Megemlékezés
Szent Iván-éj
Márton-nap
Emlékhelyek napja
Október 23.
Nemzeti Parkok Hete
Anyák napja
Szent Mihály-nap
Húsvét
Múzeumok éjszakája
Pünkösd
Anna nap
Víz Világnapja
Állatok
Március 15
Föld Napja
Nemzetiségi nap
Állatok Világnapja
Tiszavirágzás
Gyerek
Karácsony
Mindenszentek
Kultúra
Aradi Vértanúk Emléknap
Halottak Napja
Szilveszter
Erdők Hete
Luca nap
Nemzetközi nap
Nemzeti Összetartozás Napja
Múzeum
Vasutas
Apák napja
Turizmus Világnap
Szent Kristóf Napok

A WWF (World Wide Fund for Nature), magyarul Természetvédelmi Világalap a föld legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, amely 96 országban tevékenykedik, tagsága meghaladja a 4,7 millió főt. A WWF szervezi minden év márciusának utolsó szombatján a Föld órája akciót, amikor este világszerte lekapcsolják egy órára a nélkülözhető világítást, és áramtalanítják az elektromos készülékeket.
A WWF (World Wide Fund for Nature), magyarul Természetvédelmi Világalap a föld legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, amely 96 országban tevékenykedik, tagsága meghaladja a 4,7 millió főt. A WWF szervezi minden év márciusának utolsó szombatján a Föld órája akciót, amikor este világszerte lekapcsolják egy órára a nélkülözhető világítást, és áramtalanítják az elektromos készülékeket.

A WWF (World Wide Fund for Nature), magyarul Természetvédelmi Világalap a föld legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, amely 96 országban tevékenykedik, tagsága meghaladja a 4,7 millió főt. A WWF szervezi minden év márciusának utolsó szombatján a Föld órája akciót, amikor este világszerte lekapcsolják egy órára a nélkülözhető világítást, és áramtalanítják az elektromos készülékeket.

A csillagászati tavasz kezdetének napján,március 21-én a Nap az Egyenlítő magasságából tekint a Földre, sugarai merőlegesek a Föld forgástengelyére. A Nap éppen keleten kel és nyugaton nyugszik, a nappalok és éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Ezért ez a napéjegyenlőség időpontja. Ettől kezdve fokozatosan távolodik a Nap az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre meredekebb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi földtekén egyre hosszabbak és melegebbek a nappalok, a délin viszont kezdődik az ősz.
A csillagászati tavasz kezdetének napján,március 21-én a Nap az Egyenlítő magasságából tekint a Földre, sugarai merőlegesek a Föld forgástengelyére. A Nap éppen keleten kel és nyugaton nyugszik, a nappalok és éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Ezért ez a napéjegyenlőség időpontja. Ettől kezdve fokozatosan távolodik a Nap az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre meredekebb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi földtekén egyre hosszabbak és melegebbek a nappalok, a délin viszont kezdődik az ősz.

A csillagászati tavasz kezdetének napján,március 21-én a Nap az Egyenlítő magasságából tekint a Földre, sugarai merőlegesek a Föld forgástengelyére. A Nap éppen keleten kel és nyugaton nyugszik, a nappalok és éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Ezért ez a napéjegyenlőség időpontja. Ettől kezdve fokozatosan távolodik a Nap az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre meredekebb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi földtekén egyre hosszabbak és melegebbek a nappalok, a délin viszont kezdődik az ősz.

A ma is használatban lévő címert, nemzeti zászlót és a nemzeti színeket az 1848-as áprilisi törvények XXI. cikkelye tette hivatalossá. A forradalom idején vezették be a nemzeti zászló és az ország címerének használatát a közintézményekben és az ünnepségek alkalmával. Az országgyűlés 2014-ben nyilvánította március 16-át a Magyar zászló és címer napjává.
A ma is használatban lévő címert, nemzeti zászlót és a nemzeti színeket az 1848-as áprilisi törvények XXI. cikkelye tette hivatalossá. A forradalom idején vezették be a nemzeti zászló és az ország címerének használatát a közintézményekben és az ünnepségek alkalmával. Az országgyűlés 2014-ben nyilvánította március 16-át a Magyar zászló és címer napjává.

A ma is használatban lévő címert, nemzeti zászlót és a nemzeti színeket az 1848-as áprilisi törvények XXI. cikkelye tette hivatalossá. A forradalom idején vezették be a nemzeti zászló és az ország címerének használatát a közintézményekben és az ünnepségek alkalmával. Az országgyűlés 2014-ben nyilvánította március 16-át a Magyar zászló és címer napjává.