Tájház
Arborétum
Könyvtár
Múzeum
Műemlék
Látogatóközpont
Gyógynövénykert
Emlékpark
Víztorony
Gyárlátogatás
Ökocentrum
Barlang
Erőd
Planetárium
Füvészkert
Kegyhely
Vízimalom
Állatsimogató
Vár
Bunker
Épületlátogatás
Repülőtér látogatás
Akvárium
Falumúzeum
Skanzen
Bánya
Látványműhely
Kalandpark
Meseház
Emlékszoba
Kőtár
Malom
Harangház
Csillagvizsgáló
Repülőtér
Manufaktúra
Panoptikum
Vidámpark
Barlanglakás
Fűtőművek
Feszty-körkép
Bazilika
Kincstár
Székesegyház
Tűzoltóság
Vízlépcső
Szoborpark
Látványtár
Viadukt
Romtemplom
1986-ban Dankovics Ferenc (egykori iskolaigazgató) és felesége Szőke Angyalka megnyitotta Rábafüzesen, az iskola falain belül a helytörténeti gyűjteményüket. Az évek során tovább gyűjtötték a tárgyi emlékeket és helytörténeti kiállítást rendeztek, majd helytörténeti tájszobát hoztak létre. Mára már a Rábafüzesi Hianz Tájházban tárlatvezetéssel mutatják be a hajdan itt élt német nemzetiségű emberek életét. Az épületben megtekinthető a szoba, a konyha és az éléskamra, a melléképületben pedig mezőgazdasági eszközök és iparosok munkaeszközei vannak kiállítva.
1986-ban Dankovics Ferenc (egykori iskolaigazgató) és felesége Szőke Angyalka megnyitotta Rábafüzesen, az iskola falain belül a helytörténeti gyűjteményüket. Az évek során tovább gyűjtötték a tárgyi emlékeket és helytörténeti kiállítást rendeztek, majd helytörténeti tájszobát hoztak létre. Mára már a Rábafüzesi Hianz Tájházban tárlatvezetéssel mutatják be a hajdan itt élt német nemzetiségű emberek életét. Az épületben megtekinthető a szoba, a konyha és az éléskamra, a melléképületben pedig mezőgazdasági eszközök és iparosok munkaeszközei vannak kiállítva.
1986-ban Dankovics Ferenc (egykori iskolaigazgató) és felesége Szőke Angyalka megnyitotta Rábafüzesen, az iskola falain belül a helytörténeti gyűjteményüket. Az évek során tovább gyűjtötték a tárgyi emlékeket és helytörténeti kiállítást rendeztek, majd helytörténeti tájszobát hoztak létre. Mára már a Rábafüzesi Hianz Tájházban tárlatvezetéssel mutatják be a hajdan itt élt német nemzetiségű emberek életét. Az épületben megtekinthető a szoba, a konyha és az éléskamra, a melléképületben pedig mezőgazdasági eszközök és iparosok munkaeszközei vannak kiállítva.

A Sárpilis, a sárközi falvak közül a legkisebb, a legszegényebb, mégis kultúrájában ugyanolyan magas értéket képvisel, mint bármely más sárközi település. Hogy ennek a sokszínű, sokrétű hagyatéknak legyen méltó helye, 2006 nyarán nyitotta meg kapuit a Sárpilisi Tájház. A tájház a Balázs Kovács család építtette az 1890-es években. Homlokzata gazdagon díszített, vertfalú falszerkezete fehérre meszelt. Az utcafronton megjelenő négy szobát a modern polgári hagyományokat követő faragott bútorokkal és színes cserépedényekkel zsúfolták tele. A ház fő szegmense a tisztaszoba volt, amit sohasem használtak (tulipánosláda, kászli szekrény, festett sarok pad, faragott székek, bölcső, vetett ágy, amit sárközi szőttessel bevont párnák díszítenek).
A Sárpilis, a sárközi falvak közül a legkisebb, a legszegényebb, mégis kultúrájában ugyanolyan magas értéket képvisel, mint bármely más sárközi település. Hogy ennek a sokszínű, sokrétű hagyatéknak legyen méltó helye, 2006 nyarán nyitotta meg kapuit a Sárpilisi Tájház. A tájház a Balázs Kovács család építtette az 1890-es években. Homlokzata gazdagon díszített, vertfalú falszerkezete fehérre meszelt. Az utcafronton megjelenő négy szobát a modern polgári hagyományokat követő faragott bútorokkal és színes cserépedényekkel zsúfolták tele. A ház fő szegmense a tisztaszoba volt, amit sohasem használtak (tulipánosláda, kászli szekrény, festett sarok pad, faragott székek, bölcső, vetett ágy, amit sárközi szőttessel bevont párnák díszítenek).

A Sárpilis, a sárközi falvak közül a legkisebb, a legszegényebb, mégis kultúrájában ugyanolyan magas értéket képvisel, mint bármely más sárközi település. Hogy ennek a sokszínű, sokrétű hagyatéknak legyen méltó helye, 2006 nyarán nyitotta meg kapuit a Sárpilisi Tájház. A tájház a Balázs Kovács család építtette az 1890-es években. Homlokzata gazdagon díszített, vertfalú falszerkezete fehérre meszelt. Az utcafronton megjelenő négy szobát a modern polgári hagyományokat követő faragott bútorokkal és színes cserépedényekkel zsúfolták tele. A ház fő szegmense a tisztaszoba volt, amit sohasem használtak (tulipánosláda, kászli szekrény, festett sarok pad, faragott székek, bölcső, vetett ágy, amit sárközi szőttessel bevont párnák díszítenek).

Az épület az 1920-as években épült, a benne található bútorokat a helyiek ajándékozták a leendő tájháznak. A polgári házat a környéken „Énekes-ház” néven említik, mert a Sopronban élő jó módú Énekes család építette, akik kántorként dolgoztak Sopronkövesden. A felső szobában egy tisztaszobát rendeztek be, amelyben a festett bútorok rábaközi mintával díszítettek. A textilanyag szintén a rábaközi motívumkincset mutatja be, melyet a helyi hímzőkör készített el a tájház számára. A szoba előtt található helyiségben Mentes Tibor, sopronkövesdi cipész hagyatéka látható. A hátsó épületrész szoba-konyha-kamra beosztású. A belső szobában és konyhában a családi élettér látható berendezve. A kisméretű istállóban feltehetően lovakat és szarvasmarhákat tartottak. A szekértárolóban különböző mezőgazdasági eszközök láthatók, valamint a funkciónak megfelelően egy szekér is.
Az épület az 1920-as években épült, a benne található bútorokat a helyiek ajándékozták a leendő tájháznak. A polgári házat a környéken „Énekes-ház” néven említik, mert a Sopronban élő jó módú Énekes család építette, akik kántorként dolgoztak Sopronkövesden. A felső szobában egy tisztaszobát rendeztek be, amelyben a festett bútorok rábaközi mintával díszítettek. A textilanyag szintén a rábaközi motívumkincset mutatja be, melyet a helyi hímzőkör készített el a tájház számára. A szoba előtt található helyiségben Mentes Tibor, sopronkövesdi cipész hagyatéka látható. A hátsó épületrész szoba-konyha-kamra beosztású. A belső szobában és konyhában a családi élettér látható berendezve. A kisméretű istállóban feltehetően lovakat és szarvasmarhákat tartottak. A szekértárolóban különböző mezőgazdasági eszközök láthatók, valamint a funkciónak megfelelően egy szekér is.

Az épület az 1920-as években épült, a benne található bútorokat a helyiek ajándékozták a leendő tájháznak. A polgári házat a környéken „Énekes-ház” néven említik, mert a Sopronban élő jó módú Énekes család építette, akik kántorként dolgoztak Sopronkövesden. A felső szobában egy tisztaszobát rendeztek be, amelyben a festett bútorok rábaközi mintával díszítettek. A textilanyag szintén a rábaközi motívumkincset mutatja be, melyet a helyi hímzőkör készített el a tájház számára. A szoba előtt található helyiségben Mentes Tibor, sopronkövesdi cipész hagyatéka látható. A hátsó épületrész szoba-konyha-kamra beosztású. A belső szobában és konyhában a családi élettér látható berendezve. A kisméretű istállóban feltehetően lovakat és szarvasmarhákat tartottak. A szekértárolóban különböző mezőgazdasági eszközök láthatók, valamint a funkciónak megfelelően egy szekér is.

A hagyományosan hármas osztatú főépületben az első szoba és a konyha enteriőrjét láthatjuk, viseletbe öltöztetett babákkal. A hátsó szoba az időszaki kiállítások helye. A nyárikonyhában kézműves műhely működik, elsősorban hímző és szövő tevékenységgel, gyermekfoglalkozásokkal. A porta hátsó traktusában a fészer rendezvények színteréül szolgál, itt áll a (rekonstruált) kemence. A fészer melletti helyiségekben kaptak helyet a háztartási és gazdasági eszközök, ide kerül a komplett, működőképes kovácsműhely is. A tájház gyűjteményének különleges darabjai a fehér lyukhímzéssel készült viseleti és lakberendezési darabok valamint 3 egyedi fényképkollekció ( az 1. világháború idején készült műtermi fotók, Gönyey Sándor etnográfus felvételei az 1930-as évekből és a 2003-ban Fuszenecker Ferenc és Lőrincz Ferenc által megörökített „Ezredvégi szadai arcok”).
A hagyományosan hármas osztatú főépületben az első szoba és a konyha enteriőrjét láthatjuk, viseletbe öltöztetett babákkal. A hátsó szoba az időszaki kiállítások helye. A nyárikonyhában kézműves műhely működik, elsősorban hímző és szövő tevékenységgel, gyermekfoglalkozásokkal. A porta hátsó traktusában a fészer rendezvények színteréül szolgál, itt áll a (rekonstruált) kemence. A fészer melletti helyiségekben kaptak helyet a háztartási és gazdasági eszközök, ide kerül a komplett, működőképes kovácsműhely is. A tájház gyűjteményének különleges darabjai a fehér lyukhímzéssel készült viseleti és lakberendezési darabok valamint 3 egyedi fényképkollekció ( az 1. világháború idején készült műtermi fotók, Gönyey Sándor etnográfus felvételei az 1930-as évekből és a 2003-ban Fuszenecker Ferenc és Lőrincz Ferenc által megörökített „Ezredvégi szadai arcok”).

A hagyományosan hármas osztatú főépületben az első szoba és a konyha enteriőrjét láthatjuk, viseletbe öltöztetett babákkal. A hátsó szoba az időszaki kiállítások helye. A nyárikonyhában kézműves műhely működik, elsősorban hímző és szövő tevékenységgel, gyermekfoglalkozásokkal. A porta hátsó traktusában a fészer rendezvények színteréül szolgál, itt áll a (rekonstruált) kemence. A fészer melletti helyiségekben kaptak helyet a háztartási és gazdasági eszközök, ide kerül a komplett, működőképes kovácsműhely is. A tájház gyűjteményének különleges darabjai a fehér lyukhímzéssel készült viseleti és lakberendezési darabok valamint 3 egyedi fényképkollekció ( az 1. világháború idején készült műtermi fotók, Gönyey Sándor etnográfus felvételei az 1930-as évekből és a 2003-ban Fuszenecker Ferenc és Lőrincz Ferenc által megörökített „Ezredvégi szadai arcok”).

Az épület a német származású Sziebert család tulajdona volt, melyet a község Önkormányzata vásárolt meg. A család több berendezési tárgyat hagyott a házban, a többi tárgyat, eszközt, fotókat a falu lelkes lakói gyűjtötték össze, adományozták. Az épület olyan helyi sajátosságokat is feltár, amely a népi építészet ritkán látott értékei: régi lakótér kis konyhai belépővel, ahonnan egy belső füstölő kamra lett kialakítva, külső tároló kamra. A legfőbb cél, hogy tájházzal, és annak környezetében lévő építményekkel (udvar, nyári konyha, pajta, ólak, góré, gólyagémes kút stb.), bemutassák a XX. sz. közepétől használatos paraszti kultúrát.
Az épület a német származású Sziebert család tulajdona volt, melyet a község Önkormányzata vásárolt meg. A család több berendezési tárgyat hagyott a házban, a többi tárgyat, eszközt, fotókat a falu lelkes lakói gyűjtötték össze, adományozták. Az épület olyan helyi sajátosságokat is feltár, amely a népi építészet ritkán látott értékei: régi lakótér kis konyhai belépővel, ahonnan egy belső füstölő kamra lett kialakítva, külső tároló kamra. A legfőbb cél, hogy tájházzal, és annak környezetében lévő építményekkel (udvar, nyári konyha, pajta, ólak, góré, gólyagémes kút stb.), bemutassák a XX. sz. közepétől használatos paraszti kultúrát.

Az épület a német származású Sziebert család tulajdona volt, melyet a község Önkormányzata vásárolt meg. A család több berendezési tárgyat hagyott a házban, a többi tárgyat, eszközt, fotókat a falu lelkes lakói gyűjtötték össze, adományozták. Az épület olyan helyi sajátosságokat is feltár, amely a népi építészet ritkán látott értékei: régi lakótér kis konyhai belépővel, ahonnan egy belső füstölő kamra lett kialakítva, külső tároló kamra. A legfőbb cél, hogy tájházzal, és annak környezetében lévő építményekkel (udvar, nyári konyha, pajta, ólak, góré, gólyagémes kút stb.), bemutassák a XX. sz. közepétől használatos paraszti kultúrát.

A Tájház 1997-től várja látogatóit Mátraszentimrén. Az új kiállító hely a Szabadság úton található, ahol eredeti bútorok, használati tárgyak mutatják be a régi idők világát. A kiállított népviseleti ruha több generáción keresztül öröklődött Mátraszentimre asszonyai között. Láthatók még a hagyományos tisztaszoba és század eleji használati eszközök. A tiszta szobában üveg vitrinben került elhelyezésre a község régi esküvői öltözetének másolata, menyasszony és vőlegény ruha. A konyha egyik sarkában kerti szerszámokat is láthatunk.
A Tájház 1997-től várja látogatóit Mátraszentimrén. Az új kiállító hely a Szabadság úton található, ahol eredeti bútorok, használati tárgyak mutatják be a régi idők világát. A kiállított népviseleti ruha több generáción keresztül öröklődött Mátraszentimre asszonyai között. Láthatók még a hagyományos tisztaszoba és század eleji használati eszközök. A tiszta szobában üveg vitrinben került elhelyezésre a község régi esküvői öltözetének másolata, menyasszony és vőlegény ruha. A konyha egyik sarkában kerti szerszámokat is láthatunk.

A Tájház 1997-től várja látogatóit Mátraszentimrén. Az új kiállító hely a Szabadság úton található, ahol eredeti bútorok, használati tárgyak mutatják be a régi idők világát. A kiállított népviseleti ruha több generáción keresztül öröklődött Mátraszentimre asszonyai között. Láthatók még a hagyományos tisztaszoba és század eleji használati eszközök. A tiszta szobában üveg vitrinben került elhelyezésre a község régi esküvői öltözetének másolata, menyasszony és vőlegény ruha. A konyha egyik sarkában kerti szerszámokat is láthatunk.