Múzeum

A múzeum Tiszavasvári belvárosában két épületben várja a látogatóit egész évben. A Kálvin úti néprajzi épületben látogatható a Gombás András Látványraktár mellett a Mesterkezek, Szentmihályi Konyha, Tiszabüdi tiszta szoba, és a Langaméta Gyermekjáték kiállítások.

A historizáló, részben neoreneszánsz hatású, koraeklektikus épület homlokzatát 1883-1884-ben különös gazdagságban díszítették fel Zsolnay-kerámiával. A Vasváry-ház emeletén 2013 decemberében nyílt meg a Lantos Ferenc életműve előtt tisztelgő állandó tárlat. Az ott megtekinthető 110 műalkotás olyan elméleti problémaköröket ölel fel, amelyeket a Kossuth-díjas képzőművész az 1960-as évektől napjainkig feldolgozott. Az épület hátsó szárnyában kapott helyet a Parajmos Roma Holokauszt állandó kiállítás, emellett a Vasváry-ház számos időszaki tárlatnak is otthont ad.

A szép vanyarci népviselet kicsinyített mását a Viselettörténeti Babamúzeum őrzi. Itt régi fotók segítségével és az idősek elbeszélései alapján sikerült feldolgozni közel 100 év távlatában a korabeli ünnepi öltözetet, mely így a maga nemében egyedülálló.

A múzeum egy tájház jellegű épületben található. Az 1880/1890 körül épült kis parasztházat részben azért újították fel, hogy megmentsék a népi építészet szempontjából értékes, helyi védettségű lakóházat és helyet biztosítsanak az évek alatt összegyűjtött hadi relikviáknak. Így jött létre a Hadtörténeti magánmúzeum egy tájház jellegű épületben, a Zempléni-hegység szívében, Háromhuta község Újhuta településrészén. A múzeum jelenleg előre meghirdetett időpontokban, illetve előzetes bejelentkezés és megbeszélés után tekinthető meg.

A Vitkovics Alkotóház tere alapvetően művészeti, kézműves központ kiszolgálására alkalmas, hangulatos udvara ideális nyári koncerthelyszín. Híréhez méltóan szélesebb programkínálattal igyekszünk élénkíteni látogatóinak körét. A művésztelepen helyet kap a kézművesség, az irodalom, a színjátszás, a képző- és iparművészet hagyományos és a hagyományokban gyökerező kreatív kísérleti műfajai. Helyet kapnak továbbá ifjúsági és felnőtt műhelyek, melyek műfajtól függetlenül téma köré is csoportosulhatnak egy-egy projekt megvalósításakor.

A múzeum a vidéki ember mindennapjaihoz kapcsolódó eszközöket, életvitelében használt tárgyakat kívánja bemutatni.

A Walter Rózsi-villa, a híres operaénekes és családjának egykori otthona, Budapest egyedülálló építészeti emléke, egyben az egyetlen nyilvánosan látogatható modern villa Magyarországon. A Walter Rózsi-villa a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ első kiállító helyeként, nemcsak az egykori tulajdonos és az épület 1936-os állapotát hivatott megismertetni a látogatókkal, hanem a ‘30-as évek építészeti, irodalmi, történelmi, színházi és pedagógiai életét is. Progamjaink és múzeumpedagógiai foglalkozásaink célja a magyar építészettörténet megismertetése, a modern urbanisztikai nézőpontok megismertetése a hazai és nemzetközi közönséggel.

A múzeumot Wosinsky Mór alapította, az ő nevét viseli ma az intézmény. Wosinsky tanulmányainak befejezése után katolikus papként több Tolna megyei településen működött. Lengyel község jelentős fordulópont volt életében, mert itt bukkant az ún. „török sáncon” egy olyan hétezer éves neolitikus kultúra nyomaira, melyet azóta a régészeti szakirodalom a `lengyeli kultúra` elnevezéssel tart számon. Kutatásainak fő támogatója a helyi földbirtokos, gróf Apponyi Sándor volt.

A 19. század elejére a szekszárdi megyeháza az apátság területén lévő épületekből, az 1780-as évektől tartó, szinte folyamatos átépítésekkel, bővítésekkel egy központi udvart körülölelő, egyemeletes épületegyüttessé alakult. A szekszárdi megyeháza Pollack Mihály egyik legfontosabb vidéki középülete, nyugodt tagolásával, ünnepélyes homlokzatával, jó térhatású zárt udvarával egyszerre hagyományos és korszerű, egyszerű és méltóságteljes.

Rákospalota, Pestújhely és Újpalota helytörténeti Gyűjtemény az állandó kiállítások mellett külső és belső helyszíneken is rendez időszaki helytörténeti és képzőművészeti kiállításokat Budapesten. A múzeum gyűjteményének legnagyobb csoportját a néprajzi tárgyak - népviselet, bútorok, kerámiák -, és a paraszti, mezőgazdasági munkaeszközök, a kéziszerszámok, ekék, boronák, gépek alkotják.