Múzeum

A szegedi tanya belterjesen gazdálkodó, 10-15 holdas kisparaszt gazdaságot képvisel. A tanyatelek, az épületek jellege és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző. A lakóház eredetileg három osztatú: szoba-konyha-kamra tagolású volt, majd a legényfiú házasodása, s ezzel a család gyarapodása után újabb helyiséget építettek hozzá.

A kiállítás az érmelléki hagyományos népi halászat, valamint a népi vadfogás és a házi rágcsálók befogásának eszközeit mutatja be. A halász szerszámok mellett láthatunk nádvágót is. Megtekinthetjük az Érmelléken egykor elterjedt, lapos fenekű hajót (csónakot), amelyet úgynevezett csákrúddal, állva hajtottak előre. A búzát is sok helyről ilyen (helyi nevén) hajón hordták a malomba. A kiállítás egy vitrint szán a házkörüli rágcsálók elleni eszközök bemutatására. Az egyik leghatékonyabb ezek közül a famacska.

A Székely Nemzeti Múzeum Székelyföld legrégibb múzeuma, 1875-ben alapították. Kós Károly által tervezett gyönyörű épületben fogadja látogatóit, feladataként a székelység kulturális örökségének ápolásával. Könyvtárával, képtárával, múzeumaival és arborétumával a legnagyobb határon túli magyar közgyűjtemény. A székelység néprajzáról talán itt láthatjuk a legteljesebb gyűjteményt, a népviselettől a bútorokon át a népi mesterségek és hagyományok tárgyain keresztül a kerámiagyűjteményig. A természetrajzi részleg legjelentősebb része a hatalmas, nagyon gazdag lepkegyűjtemény. Az udvarban faritkaságokat őrző mini-arborétum fogad a háromszéki székelykapukon átlépve. A baloldali kapu 1773-ban készült Dálnokon, és feltehetően a legrégebbi erdélyi székelykapu. Ugyanitt egy csíki tornácos ház és faragott fejfák láthatók.

Az Egyházmegyei Múzeum a székesegyházi kincstár javain túl a plébániák liturgikus remekeit is a nagyközönség elé tárja, bemutatva ezzel egy egész terület hitéletének tárgyi emlékeit. A kiállítás a püspöki palotával szemközt, a hajdani ferences kolostor emeleti részén várja a látogatókat.

A szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény Somogy megyeszékhelyétől, Kaposvártól 8 km-re található az országban egyedülállóan, helyi kezdeményezésre egy élő faluban létrejött falumúzeum. Célja, a Somogyban napjainkig fennmaradt talpas-favázas népi építészet emlékeinek az utókor számára történő megőrzése a szabadtéri néprajzi gyűjteménybe történő áttelepítésével. Egész évben várja látogatóit színvonalas hagyományőrző programjaival.

A Szentesi tanya berendezése az 1910-es évek első felének lakáskultúráját dokumentálja. Kiváló támpontot adtak ehhez Papp Imrének, a szentesi népélet krónikásának részletes tanyaleírásai, amelyek épp az 1910-es évek tanyáit idézik.

A múzeum négy tudományterület leletanyagait gyűjti, rendszerezi, kutatja és mutatja be az érdeklődő látogatóknak. Küldetése a régészet, a néprajz, a képző- és iparművészet, a helytörténet tárgyi és szellemi örökségének gyűjtése, feldolgozása, kutatása, konzerválása, megőrzése és bemutatása.

A múzeum története, a tárgyak gyűjtésének munkája összefonódik a magyarországi szerb egyháztörténettel. A gyűjtemény alapja a szentendrei püspöki kincstár, amely az idők során újabb és újabb értékekkel bővült, így fokozatosan a legjelentősebb hazai ortodox gyűjteménnyé nőtte ki magát. Szorosan kapcsolódik hozzá az egyházmegyei könyvtár és levéltár anyaga. A műalkotások többsége a XVIII. sz.-ból való. Jelentős az ikonanyag, amely részben a posztbizánci iskolát követi, de sok közülük az autodidakta művészek által alkotott újszerűbb kép is. A tanultabb művészek között van Ostoja Mrkojevic, Mitrofán Zográf és Nedelko Podovic. Ezeken kívül megcsodálhatóak a szépséges kódex-bibliák, pásztorbotok és bútorok is. Többek között itt található III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka képe főpapi ornátusban.

A patikamúzeum helyén valaha a város első nyilvános „apotékája` (a Szerecsen) üzemelt. A látogatók a gyógyszerészet- és orvoslástörténeti kiállításban sétálva különleges, míves megmunkálású gyógyszerkiadó üvegcséket, fából, fémből és kerámiából készült patikaedényeket, régi gyógyászati eszközöket és gyógyír recepteket egyaránt megtekinthetnek. További kuriózumként említhetők a mérlegek, amelyek még a régi mértékegységeket (font, lat stb.) veszik alapul, vagy az a kézi tekerésű tablettázógép, amely bár rendkívül kis termelékenységű volt, ám a végeredmény - a gyönyörű, formázott tabletta - kárpótolta a gyógyulásra váró beteget.

Szombathely egyik legszebb, leglátványosabb művészeti alkotása, mely tárlatvezetéssel látogatható. A vezetésekre előzetes bejelentkezés szükséges.